Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1871
12 a nemzet beléletérői szólván azt állítja: hogy a három polgári főhivatal közöl az első polgári hivatalt Árpád nemzetségéből való fejedelem viselte. Hátra van még Konstantinnak a „de eeremoniis aulae B" című müvében „ad archontes turcorum^ kifejezésnek elemzése. Konstantin szerint a levelek, melyek Magyarországba küldetnek, nem a fejedelemhez, hanem a turkok fejedelmeihez cimzendők. Ebből következnék, hogy szövetséges kormány létezett. Nagy tudományu Bartalunk azt véli, és pedig igen helyesen, hogy az archontes Turcorum alatt azon archonok — hadvezérek és birák — értendők, kik Zsolt kiskorúsága alatt a vezéri és birói teendőket végezték. 5 8) Legyen szabad igen röviden elemeznünk ezen állítást, A névtelen azt mondja, „midőn Zsolt tizenhárom esztendős vala, az ország minden előkelői, közértelemmel s egy akarattal némely országbirákat rendelének a vezér alá, kik a szokásos törvény szerént végezve a viszálykodók pereit és versengéseit intézzék el. Másokat pedig a sereg vezéreivé tőnek, kikkel különböző országokat dúljanak, kiknek nevei ezek valának: Léi Tas íia, Vérbulcs Bogát fia, Botond Kölpön fia." 5 9) Halhatatlan Szalaink szerént az országbirák választása Árpád halála után igazolja a szövetséges kormányt; 6 0) szerintünk az egyeduralmi államformát erősíti meg. Miért választott a nemzetgyűlés főbírót és fővezért, a fejedelem aZarendelteket ? Nem azért-e; mert Zsolt kiskorú volt, s mint ilyen a birói és vezéri méltóságot nem vihette? Ha Zsolt nagykorú, e választás nem jő létre, vagyis a főbirák és fővezérek választása fölösleges volt volna; mert mind a polgári, mind a vezéri hatalmat az Árpádfi bírta. Megerősít e nézetünkben a mélyen tisztelt ellenfél egyik jeles bajnoka, Szabó Károly, ki igy ir : Nemzeti gyűlést tartván, tehát közértelemmel vezéreket választának, kik a külföldi hadjáratokban az ekkor 13 éves Zsolt nagykorúságáig a nemzet összes hadereje fölött rendelkezhessenek, s hogy egyszersmind az országban a rend, fegyelem és igazságszolgáltatás, mely a három évi külföldi táborozás alatt bomlásnak indulhatott, megszilárduljon Zsolt mellé (a Névtelen ford. alá sub duce) kormányzókat illetőleg bírákat neveztek ki. i u) Nincs-e e sorokban világosak kimondva, hogy Zsolt nagykorúságáig választattak vezérek? Nincs-e kimondva, hogy azért választott a nemzetgyűlés Zsolt mellé bírákat, mert a három évi táborozás alatt a rend bomlásnak indulhatott? De szabad legyen kérdenünk, hogy indulhatott bomlásnak a rend, a fegyelem, az igazságszolgáltatás, ha a fővezéri hatalomtól külön és pedig attól független birák voltak? Hisz ha a mélyen tisztelt ellenfél szerént Árpád csak fővezér volt, akkor benne csak a fővezér halt el! S ha Zsolt csak a fővezérséget örökölte, miért választottak melléje bírákat, hisz neki a polgári kormányzatban nem volt része ? Oly kérdések, melyeket szerény véleményünk szerént azon felelet old meg, hogy Árpádban nemcsak a hadvezér, hanem a főbíró is kihalt. Figyelemre méltó a Névtelen a birák választásáról idézett helye azért is; mert az első nemzetgyűlésről, mely a Körtvélytó mellett tartatott, irván, nem szól biró választásról, hanem az „ország minden szokásos törvényei és minden igazainak megállapításáról, továbbá mikép szolgáljanak a vezérnek és előkelőinek vagy miképen tegyenek törvényt minden elkövetett vétek fölött." 6-) Pedig föltehetjük-e a Névtelenről, vagy azon krónikának írójáról, kitől a Névtelen adatait szerezte, hogy ha választottak volna bírót, ezt nem említette vol föl ő, ki sokszor a személyek ismeretében és kévésbbé fontos események elsorolásában is egész a részletekig terjeszkedik? De tegyük föl, hogy ez állításunk nem alapos, s hog^ e kifejezés archontes turcorum mind a nyolc nemzetseg fejedelméről szól, vájjon lehet-e ebből biztosan azt következtetni, hogy szövetséges kormány volt, s Zsolt Konstantinnak kortársa nem volt fejedelem ? Szerény nézetünk szerént e cim mellett lehetett monarchia. A mélyen tisztelt ellenfél is elismerte azt, hogy a nemzetségfők a nemzetségek kormányát vezették, a törvények fölött őrködtek, ezek végrehajtói s a nemzetséghadnak vezérei valának, mint ilyenekhez Írhatott Konstantin kormánya ily cim alatt: ad archontes Turcorum. Lehet, hogy tévedünk, de mégis hiszszük azt, hogy I. Henrik Zsolttal egykorú német király nemcsak a hadakozási módot sajátította el a magyaroktól, hanem a magyar kormányformát is alkalmazta a több törzsű Bartal. Comment. Tom. I. pag. 159. — & 9) Névtelen 53. fej. 6 0) Szalai m. tört. I. köt. 1. kiad. 51. lap. 6 1) Budapesti Szemle, v. ö. Kerékgyártó M. O. müv. tört. 158. lap. 6 2) Névtelen u. o.
