Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1859
3 pán az egek szeplőtelen királynéjának, kit Balde oly hódoló s gyermeteg odaadással szeret és tisztel vala, csupán a szűz Mária tiszteletére, mondom, mintegy 70 ódát készített az istenes szellemű költő. A fönnebb már említett ódák-, (hova a f iSilvarum libri 9. f f is tudandó) satirák- és epistolákon kivül, mely irásmü-nemekben Horatiusszal dicsőén versenyzett Balde, leginkább az epos, drama és elegia azon műszakok, melyekben e nagyhivatásu költérlöl tetemesb és számosabb emlékeket mutathatunk. 6. Irt Balde a maga anyanyelvén is, tehát németül, verseket: de ezek, a német nyelvnek akkor még kevesbbé kifejlett műveltségi állapotához képest, elig nehezkések és darabosak, messze, igen messze állván a szerzőnek latin remekeitől, szintúgy irályfinomság mint müizlés tekintetében. De, ugy látszik, kedve sem igen hozta magával Baldénak, hogy világraszóló dicsmüveit s lángelméjének fölséges szüleményeit korának műveletlen bajor s alleman nyelvű pórmezébe öltöztesse. Mi nem is csuda. Mert a szellemdús Balde, miként előtte és utána annyi és oly különféle nemzetbeli nagy elmék korunkig, a maga szépmütani nemesbülését, köznapiasságoni fölülemelkedését, s ha szabad ugy szólni, lelkének a jó szép és magasztos eszmék- meg érzelmekbeni izmosodását leginkább a régi Hellas és Latium gyönyörű nyelvén irott remekművek szorgalmas tanulmányozásának köszöné; s mely nyelvet a világ minden műveltebb nemzetének tudósai értének. Ehez járult az ö philosophiai s jogtani műveltsége, az ó és ujabb történelem gondos buvárlása, a természet és mathematikai tudományok ismerete , terjedelmes élettapasztalása , s mindenrendü életviszonyokba betekintése: mire neki bőséges alkalmakat nyújtott az évek hosszú során át magában a tartományi fővárosban és fejedelmi udvarban viselt nyilvános tanári s egyházi hivatal, s a gyakori érintkezés minden rendű rangú és felekezetű emberekkel, mi aztán az igaz ember- és világ-ösmeretet szokta eredményezni, melyet a nemesb lelkek mind önmaguk, mind mások üdvének elémozditására tudnak és szeretnek fölhasználni. 7. Megérthettétek az eddig mondottakból, Nemes Ifjak, Balde tudomány- és ismeretkincseinek gazdagságát. De távulnan se véljétek, hogy a nagy férfiú egyedül a világi tudomány- és bölcseségben helyezte légyen dicsőségét, abban kereste s várta volna boldogságát. Balde ily rövidlátó, ily korlátolt elme nem vala. Müveit katholikus és papi ember létére belátta ö, hogy tőle, ama szép, hasznos és kellő világi ismereteken kivül, főleg az istenes és egyházi tudományokbani jártosság, valódi buzgó keresztény szellem és ebből szü— lemlö papi erények kívántatnak. Azért Balde eme fönsöbb kellékekben sem szenvede hiányt: nemcsak, hanem akik öt ismerték, azt vallják felőle, miszerént az ö mindennemű bámulatos tudományánál, s költészet- meg szónoklatbani páratlan ügyességénél csupán keresztény hitszilárdsága, egyházias buzgalma, meg haza- és emberszerető jellemfönsége vala nagyobb. Ezt igazolják irott müvei is számtalan helyen, midőn az Isten és Megváltó iránti legmélyebb imádás-, hála- és lángoló szeretettel, meg a szeplőtelen sziiz Anyához, mint Bajorhon védaszszonya-, keresztények segítsége- és a törödelmes bűnösök pártfogójához gyermeki hódolatés bizalommal simul a költő. De egyszersmint mily magasztos honszeretet s nemzetiségének élénk érzete és becsülése lengi át több dalait! Mennyi velős mondat, bölcs tanács, üdvös életszabály van beszőve az ö versmüveibe s az ezek elé irott ajáló levelekbe! — Aki e 1*
