Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1859

szónoklatával a keresztény nyáj előtt; különösen pedig, mint udvari hitszónok, I. Miksa bajor választó-fejedelemnek palotájában , buzdítá s lelkesíté Krisztus nyomdokai követésére a förendü hallgatókat. Az említett magaslelkü fejedelem azzal is megbízta volt Baldét, hogy Bajorhon összes történelmét, mely egy más szintén kitünö szerzőtől már el vala kezdve, írja meg. Ezen annyira megtisztelő bizalom folytán bele is kapott Balde a nagyfontosságú történeti munkába; s tárgyához már roppant adathalmazt gyűjtött vala a legbölcsebb kiszemelés- és iparral: de e munkával utóbb, előttünk nem eliggé világos okok miatt, fölhagyott, nem kevés sajnálatára a Balde lángeszét s remek latin tollát ismerő s méltányolni tudó akkori müveit világnak. A tudós Leibnitz> ki Balde történelmi munkájának egy töredékét olvasta, azt állítja felőle, hogy „opus prudentissime scriptum" volt; hanem hogy a bajoroknak azért nem tetszék, mivel igen szabadelvüen vala írva. 4. Baldenak azonban lantja szerzé meg a legnagyobb dicsőséget, 0 meg Sarbiewsky, lengyel jezsuita *), legnagyobb költőji a XVII-dik századnak, sőt bátran állíthatjuk, hogy a XIV- és XV-ik században ujonan fölélesztett latin klasszikai műveltség (a franciásan ugy mondott „renaissance") óta egész mostanig Baldenál remekebb latin költőt, kivált lyrikust, nem ismerünk. Öt a korabeli tudósok által ráruházott „Horatius Germaniae" diszcím teljes joggal megilleti. Benne bizonyára, mint (Kisfaludy Sándornál) a csobánci hölgy kedvesében, föltaláltatik a „Fellengezö erős lélek, Éles mély tüz-értelem, Nemes bátor igaz nagy szív, (és Istenért meg honért) Lángoló hív szerelem." Bámulatra ragadja az embert az ő képzelmének teremtő ereje, az ezerváltozatú s meglepőnél meglepőbb gondolatok, képek és hasonlatok olvasásánál; látva és csudálva elméjének fönséges szárnyalatát, s érzelmének majd lánghevétöl elragadtatva, majd szende bájától elandalítatva, lelkünk mintegy folytonos édelgésben ringadoz , s egészen átszellemülve lévén, magasztos]) öntudattal karoljuk mí is föl a nemes és dicső eszméket, melyek az égíhlette költő lelkét annyira föltüzelték, s dalának oly varázs-erőt kölcsönöztek. 5. De a latin nyelvezet tekintetében sem áll Balde amaz ó-kori nagy lantosköltőnek, Horatiusnak, mögötte; sőt remek kifejezéseinek örökös változatú s mindig tárgyarányos gazdagsága- finomsága- bája- és hatályával túltesz amazon; ha nem tekintjük is ama roppant előnyt, miszerént a müdarabok sokfélesége, száma és terjedelme aránytalanul nagyobb az ensisheimi költőnél, mintsem a venusiainál. Ugyanis a „Boioruin fidicen lyrae" vagyis „bajor lantos" — mint Baldét egy németalföldi tudós kortársa, Barlaus, szintén igen jeles költér, (a Horatiusi címező „Romanae fidicen lyrae" nyomán) nevezé a hozzáirt barátságos levélben — nemcsak ódákat, satirákat és epistolákat irt roppant számmal, hanem a költészetnek majd minden nemében tudott az ő lángesze remek példányokat alkotni. Csu*) Sarbiewsky Kázmér Mátyás, átalán Sarbievius néven ismeretes, született ősei birtokán, Sarbiewón, Lengyelhonnak Plock kerületében, 1595-ben. Meghalt 1640-ben Varsóban, mint a királyi udvar hitszónoka. Munkái: Lyricor. 11. IV. E p o d. 1. I. et E p i g r a m m a t u m 1. I.