Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1859

18 Admitte pignus, Mater Amabilis! 5. Et prima vitae ílecte crepuscula : Ut flos tenellae lucis halét In gremio redolentis Horae, Tuique Nati ludat imagine; Tum crescat ore et fronté meridies, 10. Venaeque spiranti sereno Dulce tremant; seniique vesper Purae quietis provehat otia. Cor urat Aestas; Ver animum; genas Aucturanus; albenlique pingat 15. Virgineam nive B r u ni a mentem. M a g y a r u 1 : K vájjon mi tiltná néked ajállanom Ezen fiúcskát? Nem veszem én el öt Anyjátul: én egy jobb anyának Szárnya alá bizom a kis angyalt. Yedd zálogul bé öt, te Szerelmetes! Éltének első szürkületén vezesd, Hogy e virág gyöngéd korányát Illatozó öleden pihegje, S nagy Magzatodnak képe gyanánt legyen. Majdan, ha délfény környezi homlokát, Nagy szellemén át áradozzon Édes öröm; s kora alkonyának Élvezze tartós békenyugalmait. A tavasz lelkét gyújtsa; a nyár szüvét; Arcát az ö s z ; áldott fejére Szálljon a tél az erény havával. IV. Balde Lyricor. L. 111. Ode 5. AD VIROIN MATREM. E kis dal szintén, mint az elébbi, a Boldogságos Szűznek van szentelve, kit Bajorhon is, valamint édes hazánk, Védasszonyának tisztel. Gyönyörű vonásokkal érinti a költő ama kép vagy szobor részleteit, mely a szeplőtelen Anyát, karArchemoroszt, megölte vala. Lásd erről bővebben a tőlem Győrött 18 52-ben kijött „Görög Régiségtant", I. Szakasz, XI. Fej. 1. és 2 §. — Vagy Császár Fer. „Görög-római mythol. Zsebszótárát", Pesten, 1844. — Egyébként a „thébéi hösök"-et remekül éneklé meg Sta/ias , latin költér a „Thebais" cimü eposban. Különösen az idevonatkozó tényrajzok olvashatók az V-dik könyvben, 505—565 v.v. s tovább is.