Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1852

6 lepi: vagy pedig a gazdagságnak, fényűzésnek, divatos bókok- s hódulatoknak hiúságát képleg jelentheti a „füst". — A taglalt szöveg magyarja: „Hagyd ott az untató bőséget, s a föllegekbe-nyúlt roppant lakot; sziinj meg bámulni a gazdag Rómának fénypompáját, füstjét és zaját." 10. §. Tovább: 13 — 16. v. Plerumque gratae divitibus vices Mundaeque parvo sub lare pauperum Coenae, sine aulaeis et ostro, Sollicitam explicuere frontem. E szöveg olvastánál jusson eszedbe a római gazdagok éttermeinek pompás fölszerelete : jelesül a drágaszövetü kárpitok (aulaea), melyek részint a terem oldalfalait födék, részint az asztal fölött kiterjedő mennyezetet képeztek, akár csak pompára, akár hogy az ételekbe a boltozatról por s egyébmi ne hullhasson. Valának továbbá az étteremben bíborral födött kerevetek (tori v. lecti ostro s. purpurá strati); hasonló készületet találsz Didó éttermében. Aeneid. I. 697. s köv. vv. — A vices szó itt életmódbani „változtatást" jelent: miszerint t. i. jól esik a gazdagoknak, városi finnyás uraknak, ha nékor fényes palotáikat s a dús asztalt odahagyván, falura rándulnak, s ott valamely szegényebb sorú embernek kis hajlékába (lur „hajlék" helyett áll) vonulván, rövid, de takaros vacsorához (munda coena) ülnek. „Mundae coenae", mint többes szám, a hosszabb ideig tartó künnélést jelenti. Elig alkalmuk van itt a városi főuraknak szórakozásra, búfeledésre, mit a sollicitam explicuere frontem (t. i. divitibus, coenae illae mundae) csinos választékú szavakból olvashatsz ki. A kis hajléknak szegény ura itt maga Flaccusz, ellentétben a nagy palotának dús urával. — Frotis soüicitaj „aggályos homlok"; itt a lélekre, a kedélyre illő jelnév („aggályos") áttétetik képletesen a homlokra, hová redöket szokott vonni a bú, az aggodalom; s eme búredök kifejtését, eloszlását, értjük az explicare igéből, melynek multideje azt fejezi ki, hogy már gyakorta (a plerumque ide is hat), és sokan találtak falun gondorvosságot, és fölvidult nekik kebelük a falusi éleiben. Az explicata (Iaeta) fronsnvk ellenkezője : corrugata, curis et sollicitudinibus contructa v. caperata frotis. Magyarul a fönnebbi szöveg: „Gazdagoknak többnyire jól esik a változtatás, és a szegény soruak kis hajlékában költögetett takaros vacsorák (mezei vigalmak) e] szokták oszlatni a búredöt homlokukról." 11. §. További szöveg: 17 — 24. v. Jam clarus occultum Andromedae páter Ostendit ignem: jam Procyon furit Et stella vesani Leonis, Sole dies referente siccos. Jam pastor umbras cum grege langvido Rivumque fessus quaerit, et horridi Dumeta Silvani; caretque Ripa vagis taciturna ventis. A nyári évszaknak mesteries vonásokkal készült körrajza. Első négy verseiben a csillagzatokat nézi az ecsetlö művész: az utóbbi négyben pedig falusi jószágán tekinti körül magát; s azokból, a mik itt és ott fönn szemeibe Ötlenek, néhány merész, de biztos és jellemző vonással érdekes képet ad a nyárról. Andromedae páter) „Andromeda atyja" értsd e néven Kéfeüszt, a szerecsenkirályt, kiről, valamint neje- Kassiopeiárol, és Andromeda leányukról három csillagzat van elnevezve. (Lásd a felőlük szóló regét: Görög Régiségtan, Fojtényi Fer. Jánostól, Ggör, 1852. Perszeüsz történetei közt, 90. s köv. 1. —• vagy Császár Ferencz Görög-római mgthol. zsebszótárát (Pest, 1844.) az illető bötük alatt.) Az említett Kéfeüsz csillagzat nyárhó (Jul.) 9-dikén bukkan elé. A Procyon, latinul Antecanis „Kis-eb", egyik első nagyságú csillag, föltűnik nyárhó 15-dikén; ezt követi 11 nappal utóbb a Canicula „Nagy-éb" (máskép Sirius~) nevü, szinte első nagyságú csillag. Az „Oroszlán" (Leo) jegybe pedig nyárhó 23-dikán