Kaucz - Kispál (Gyászjelentések, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára)

Kézy Ignác

Í

||jW Siralmak kve. 5. 15-17. *Meg- wpí szűnt a szivünknek öröme, sira- Jff? lomra fordult a mi örömünk: El- esett a mi fejünknek koronája, jaj Hip? most nekünk. Ezért szomorú a mi sgBPfr szivünk, ezért meghomályosodtak a mi szemeink.«

Özv. Kézy Ignácné Kaesó Zsuzsánna úgy a maga, mint gyermekei: Kató, György, Gábor, valamint a kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtól megtörtén, de Isten megmásíthatatlan akaratában megnyugodva jelenti, hogy férje

Kézy Ignác

fehérgyarmati református lelkész

életének 49-ik, boldog házasságának 22-ik évében hosszas, kínzó betegség után folyó hó 24-én reggel elhunyt.

Drága halottunkat folyó hó 26-án (Karácsony 2-ik napján) déli 1 órakor a református templomban tartandó gyászistenitisz- telet után a fehérgyarmati ref. temetőben helyezzük örök nyugalomra.

Szerető szive, mely csodálatos melegséggel dobogott családjáért, egyházáért, embertársaiért, kialudt. Ajkai, melyekről annyiszor csendült föl az ének Istendicsőitésére, hangzott az Ige az örven- dezők örömének tolmácsolására, reményt vesztett szivek vigasztalására, — elnémultak. — Lelke, mely meggyötört, kiaszott testének halálvivódásai között is a „Tebenned bíztunk . . .“ hagjai- ban tört fel a Kegyelem Istenéhez, az Úri imádság hangoztatásával, bizonyságtevő vallomástétellel a megbocsátás törhetetlen hitében zörgetett bebocsáttatásért, — visszaszállott Istenéhez.

Máté, ev. 25. 21. ,,Jól vagyon jó és hü szolgám, kevesen voltál hü, sokra bizlak ezután. l-'Menj be a te Uradnak örömébe.“

Hossuth-nvmmo* Púhéro¥*rm»t