Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés
kép kiszorítani az egész plébániából csak hét vagy nyolc nyughatatlan egyén, kik az egyház és iskola iránti kötelességeik teljesítésében a leghanyagabbak, óhajtják.” A püspök - a felsőőri magyarok 1875. január 10-én kelt azon kérelme ellenére, miszerint elfogadják a minden negyedik vasárnapi német prédikációt, de ragaszkodnak a magyar énekekhez, - helybenhagyta Griller esperes javaslatait. Ezt követően a felsőőriek már hiába fordultak a vármegyéhez, és azon keresztül a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A minisztériumtól csak azt a választ kapták, hogy a kérést a „kihallgatott szombathelyi püspök ide mellékelt nyilatkozatában felhozott intézkedésének helyeslése mellett - nem teljesíthetem”.207 Muraszombatban a magyarosodást szorgalmazó, feltehetőleg újonnan betelepült magyar lakosság állt ki a magyar nyelvű misék mellett és a szlovén ellen. A muraszombati főszolgabíró, Augusztich Alajos 1880. augusztus 4-én levélben kérte a magyar népének és a magyar szentbeszéd bevezetését a templomban. Továbbá kérte a püspöktől, hogy a legközelebbi üresedést követően olyan plébános kerüljön a muraszombati plébániára, aki a magyar nyelvet tökéletesen bírja, s akinél a püspök elérheti, hogy a szentmise alatt mindig magyar egyházi énekeket énekeljenek, s minden második vasár- és ünnepnapon az egyházi szentbeszéd magyar nyelven történjen.208 A levélre válasz nem ment ki a püspökségtől, azonban az ügynek lett folytatása: 1881-ben már a hívek egy csoportja közösen kérte a magyar ének és a magyar szentbeszéd bevezetését. Szabó Imre püspök, az ügy kivizsgálására ismét az adott kerület esperesét, Ratkovics Vendel plébánost kérte fel. A plébánost a püspök többek között a következőkre utasította: „egy előre tudandó napon a helyszínen rendes hitközségi gyűlést, s erre a plébánost, a kérvény aláíróit, valamint mindazokat, kik magyar istentiszteletet óhajtanak hívja meg, s ott szám szerint pontosan határozzák meg azon ünnepeket, melyeken a csendes mise után az evangélium magyar [értsd: magyarul] felolvastassék és magyar szentbeszéd tartassák, ezt foglalják rendes jegyzőkönyvbe, amelyet a jelenlevők is írjanak alá.”209 207 SzEL.AC 505/1875. 208 SzEL.AC 2173/1881. 209 SzEL.AC 2032/1881.
