Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés

„Mint ősmagyar elejink fundálták, hogy legyen ez mindég magyar, és [benne] magyar nép neveltessék. [...] Könyörgünk alázatos fővel Méltósága előtt, mint Kegyes Főpásztorunk bizodalmasan esedezni, hogy ezen régi ősi fáránkban a német egyházi beszédet és énekszót végképp megsemmisíteni és előbbi magyar nyelvre meg örökösíteni méltóztassék!”

A község német része, majdhogynem a magyarokéval egyidejűleg, szintén levélben fordult a püspökhöz, csak ők - magától értetődően - a német nyelvű istentisztelet megtartása okán.203 Mivel a magyarok szándéka egyezett a kor politikai erőinek törekvésével, ezért a püspök igyekezett a lehető legkörültekintőbben eljárni.

Ennek megfelelően Szabó Imre először megvizsgáltatta a régi canonica visitatiókat, amelyek alapján igazolást nyert, hogy a településen a 19. század elején még nem tartottak német miséket. A vizsgálat során kiderült, hogy bár tényleg Hauer István soproni kormánykerületi főispán felszólítására vezették be, hogy az istentisztelet minden harmadik vasárnapon német nyelven folyjon, azonban Hauer kérését nem a nagyszámú német betelepülővel indokolta, hanem azzal, hogy a Bőle-féle canonica visitatio szerint már 1802 és 1829 között is élt a német misék szokása.

A püspök a hivatalos iratok áttekintése után elrendelte, hogy a kerületi esperes, Griller Ferenc személyesen vizsgálja ki az ügyet. Az esperes beszámolója szerint ezt azzal az útmutatással kapta feladatul, hogy állapítsa meg a magyarok és németek arányát, s igyekezzen megnyugtatni a kedélyeket.204 Griller külön-külön tárgyalt mind a magyar, mind pedig a német hívekkel. A magyarok kifejtették azt a már ismert álláspontjukat, hogy a kialakult helyzetet a „német kormányzat” erőltette rájuk, s ők

203 SzEL.AC 1702/1874.

204 Griller 1874. október 26-án érkezett ki a településre, s mind magyar, mind német nyelven előadta jövetele célját. Számba vette a német, s magyar ajkú híveket. Számításai szerint a településen 393 felnőtt, 79 iskolaköteles és 18 cseléd magyar katolikus élt, azaz összesen 490 fö, míg a német katolikusok száma a 216 felnőttel, 57 iskolakötelessel és 43 cseléddel 316 főt tett ki. Ezen kívül 11 személyt kétes nemzetiségűnek ítélt meg. Az irathoz csatolva volt a felsőőri magyarok egy levele, melyben nem ismerték el a fenti adatokat, mondván a felsőőri németek már 5 nappal korábban tudtak az esperes érkezéséről, ezért cselédjeiket, magyar nyelvű feleségeiket arra „kényszeríttették”, hogy vallják magukat német anyanyelvűnek. A magyarok ennélfogva hamisnak tartották az esperes által kapott eredményeket.

84