Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés
német polgári hagyományok, illetve Kőszegfalva szinte tisztán német nyelvű lakosságának köszönhetően a kőszegi plébánia területén a német használatban maradt.189 A németek az egyházmegye többi nemzeti kisebbségével szemben számos előnyt élveztek, hiszen a német a magyarral együtt az Osztrák-Magyar Monarchia államalkotó népének számított. Emiatt könynyebben hozzájutottak nemzeti nyelvükön íródott könyvekhez, folyóiratokhoz. A horvátok a németekhez képest már kevésbé tudtak egységes nyelvi tömböt alkotni. Tisztán horvát plébániának az egyházmegyében csak Bándol, Csém, Újhegy, valamint Szentkatalin tekinthető, a többi plébánia már több nemzetiség pasztorációját látta el, úgy, hogy voltak ugyan homogén horvát falvak a parókia területén, ám legtöbbször nem ezekre a helyekre került a plébánia központja. Emiatt gyakran előfordult, hogy - mivel az egyházmegyében nem állt rendelkezésre megfelelő számban a horvátul és németül egyaránt jól beszélő lelkipásztor - a horvát filiákat gyakran nem horvát pap látta el. A Szombathelyi Egyházmegye zalai részében, a vármegye déli területén élnek a mai napig az úgynevezett Mura menti horvátok, akik a horvátnak a kaj-horvát változatát beszélik. A szombathelyi püspökség 1777. évi megalapításával a kaj-horvát nyelvet beszélő falvak közül csak Tótszentmárton és filiái - így Molnári, Petrivente, Semjénháza, Tótszerdahely - kerültek Szombathelyhez, míg a többi (Murakeresztúr és Fityeház) maradt a Veszprémi Egyházmegyénél. A Szombathelyi Egyházmegyében a Mura menti horvátok száma 1910-ben 2468 főt tett ki. Csekély létszámuk, valamint egyházigazgatási és közigazgatási széttagolódásuk miatt az ő érdekérvényesítő képességük nem lehetett jelentős, aminek egyenes következménye lett, hogy nem kaptak anyanyelvükön beszélő papot. Emiatt történhetett meg, hogy Murakeresztúron az 1890/91-es tanévtől, Tótszentmártonban pedig az 1905/6-os tanévtől már minden tárgyat magyarul oktattak, holott Tótszentmártonban például 1906-ban a 218 tanulóból mindössze 26 főt tett ki a magyar anyanyelvűek létszáma.190 189 Isztin-Pál-Rétfalvi 2014. 12. 190 Rácz 2004. 662. 79 van
