Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés

rint azonban a 446 lakosból mindössze 98-an vallották magukat horvát anyanyelvűnek.185 1910-ben pedig a 467 főből már 452 vallotta anyanyelvének a magyart és mindössze 11 a horvátot.186 Ezeket az adatokat komoly kétellyel kell fogadnunk, ugyanis még a 20. század közepén is a domináns nyelvnek a horvát számított a településen. Ezt igazolják többek között az anyakönyvi bejegyzések is, amelyekben nem csak a számos horvát hangzású név a feltűnő, de a lakóhely házelnevezéssel történő megadása is, amely tipikusan horvát, illetve vend eredetű szokás.187 Még 1992-ben is néhány idősebb ember beszélt horvátul, ez pedig nehezen elképzelhető egy olyan falu esetében, amely 20. század elején gyakorlatilag teljesen magyarnak vallotta magát.188

Ebben a tekintetben az egyházi névtárak sokkal megbízhatóbbak, ugyanis az egyház számára az anyanyelvű pasztoráció biztosítása miatt fontos szereppel bírt a település valós nyelvhasználatának ismerete. Ezt egyébként még a 18. század végi, 19. század eleji egyházlátogatási jegyzőkönyvek is rögzítették. A sematizmusok által megadott, a plébániák nyelvhasználatára vonatkozó adatok alapján német plébániák elsősorban a Németújvári főesperesség területén feküdtek, amely magába foglalta a pinkafői, szenteleki, németújvári, szentgotthárdi esperesi kerületeket. Ezen kívül 1868-ban a kőszegi, a körmendi, valamint a Zala megyei szécsiszigeti, letenyei, szepetneki plébániákon volt használatos a német nyelv. Az 1914-es névtár adatai alapján, ha nem is erőteljes, de jelentős magyarosodásról lehet beszélni. Az egyházmegye zalai részeiről, valamint Körmendről teljesen eltűnt a német nyelvű katolikus istentisztelet, ezzel párhuzamosan a Németújvári főesperesség területén nőtt a vegyes (magyar-német) ajkú plébániák száma. Az erős

185 Népszámlálás 1881. 344.

186 Népszámlálás 1910. 55.

187 Szövényi 1998. 223.

188 http://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index,php?title=Harasztifalu

. Hasonló helyzet lehetett a többi Körmend környéki horvát falu esetében is. Alsóberkifaluban 547 főből 546, Felsőberkifaluban 323-ból 320, Horvátnádalján 878-ból 861 tekintette a magyart anyanyelvének. (Névtár 1910. 55.) Az 1990-es években még mindegyik községben éltek horvátok (kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Horv%C3%Altn%C3%AIdalja. Megtekintve: 2018.09.29.) A problémával jelen dolgozat keretei között nem kívánok foglalkozni, pusztán a tényt szeretném rögzíteni: mivel a népszámlálási adatok pontatlanok, azokat pusztán csak tájékoztató jelleggel tudom használni.