Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején
az állam által fizetett lelkészi bérkiegészítésből, a congruából állt össze. Egyes községekben a plébánost fajárandóság (faizási jog) illette meg.54 A plébános közvetlen hatósága alá tartozott - ha voltak - a segédlelkész(ek) káplánok, továbbá a hitoktatók, a felekezeti iskola tanítója és a kántor vagy kántortanító. A szombathelyi püspökséghez 1868-ban összesen 185 plébánia tartozott, számuk 1914-re csekély mértékben emelkedve, 190-re nőtt.55 A plébániaalapítások fedezetét vagy a pasztorációs szükséglet okán a püspök, vagy egyfajta presztízsből egy kegyúr finanszírozta. Korszakunkban kapott plébániai rangot Barátfalva (1870), Strém (1877) Izsákfa (1890), Monyorókerék (1905), Zalalövő (1912). Ezek közül Barátfalva, Strém, és Zalalövő úgynevezett szabad adományozású plébániának számított, vagyis a püspök alapította, míg Izsákfa - gróf Somogyi Ilona képviseletében - a monyorókereki Erdődy-család kegyurasága alá tartozott. Barátfalva és Strém a rossz közlekedési viszonyok, míg Zalalövő a hatalmas salomvári plébánia területének csökkentése okán lett önálló plébánia. A plébániák betöltését nagyban korlátozta a kegyúri intézmény. Ezalatt azon jogoknak és kötelezettségeknek összességét értjük, amely valamely egyházi javadalom fenntartását, oltalmazását, illetve az egyházi hivatal betöltését foglalja magába.56A kegyúri jog lehetett dologi, ha a kegyuraság dologhoz vagy földbirtokhoz volt kötve, illetve személyi, ha egyenesen a személyt illette. Kegyuraságot lehetett szerezni egyházi vagy világi hivatal elnyerésével. Megkülönböztetjük a kegyuraságokat az öröklés módja szerint: lehet öröklő, amely minden örökösre átszállt; családi, amely csak az alapító családjának férfiágon való tagjaira hárult; nemzetségi, amely a nőági és oldalági rokonokra is kiterjedt; és lehetett vegyes, amely a családból vagy nemzetségből származó örökösre ment át.57 54 Körnek 1894. 351. 55 A plébániákhoz 1909-ben 659, 50 fő feletti lakossal rendelkező fióktelepülés tartozott és 295 olyan, amelynek lakossága nem érte el az 50 főt. Ez összesen 955 település, amelyek közül csak 228 falu rendelkezett templommal is. Névtár 1909. 190. 56 Körnek 1894. 191. 57 Sípos 1938. 48. 32 >^r>
