Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején
A kegyurat számos tiszteletbeli és gyakorlati jog illette meg. Felírathatta nevét vagy címerét a templomra, kitüntető hely, adott ünnepélyes alkalomkor külön tömjénezés illette meg. Ha megáldott gyertyát vagy kenyeret osztottak a hivek között, övé lett az első, a kitüntetett rész. Halála esetén szentmisét mondtak érte, s különleges esetben, ha kérte, az egyházi javadalomból segélyezés illethette meg akkor, ha a kegyúr természetes személynek számított. Ugyanakkor a kegyúr oltalmazta, vagyis felügyelte a javadalmat, ha azt veszélyben érezte, jeleznie kellett az ordináriusnak, ám annak kezelésébe közvetlenül nem szólhatott bele. Az egyházat s a hozzá tartozó épületeket jó karban kellett tartania, ha szükségesnek mutatkozott, kijavítania és a leégett vagy egyéb kárt szenvedett épületet újjáépítenie. A kegyúr fontos kiváltságai közé számított a kegyurasága alá tartozó plébánia üresedése esetén a plébános kiválasztása, vagyis a jelölés joga. A püspök által kiírt pályázaton indulók közül kijelölte a számára alkalmas egyházi személyt, s ha a kiválasztott a szükséges kánonjogi feltételeknek megfelelt, úgy az ordinárius köteles volt a „jelöltet” beiktatni. Amennyiben a jelölt alkalmatlannak bizonyult - magyarán nem rendelkezett a plébánosi tiszthez nélkülözhetetlen úgynevezett „zsinati vizsgával” - úgy a kegyúmak jogában állt új jelöltet állítani. Ha a kiválasztás joga egy közösséget (várost, községet) illetett meg, ebben az esetben - hacsak az adott közösség nem rendelkezett erre vonatkozóan saját szabályzattal - a hivatalt kánoni választás útján töltötték be, azaz a püspök felajánlott a közösségnek három alkalmas személyt, akik közül választhatott az elöljáróság.58 A Szombathelyi Egyházmegyében 1914-ben a 190 plébániából 162 számított kegyúri plébániának. Azaz a püspök 28 plébániát - a parókiáknak csak 15%-át! - tölthette be saját akarata és szándéka szerint, míg a többi esetében valójában a kegyúr jelölte ki a javadalom kezelőjét. A kegyuraság az egyházmegyében általában dologi volt, azaz birtokhoz kötötték, ha a birtok gazdát cserélt, a kegyúri jogok és kötelezettségek az új tulajdonost illették meg. így fordulhatott elő, hogy 1914-ben egy pénzügyi vállalkozás, a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank R.T. is bekerült a püspökség kegyurai közé. Amennyiben nem 58 Körnek 1894.195. 33
