Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején

III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején

Szombathelyi Egyházmegye hierarchiája

A szombathelyi püspökséget 1777-ben Mária Terézia alapította az akkori győri, veszprémi, valamint zágrábi püspökségek részeiből. A királynő az új egyházmegyét a szintén ekkor alakult székesfehérvári püspökséggel együtt az esztergomi érsekség alá rendelte. Elére Szily János győri segédpüspököt állította.

Az egyházmegye működésének anyagi biztosítékát az alapításkor kapott birtokok jelentették. A földeket három, de valószínűbb, hogy két uradalmi központból igazgatták. A jelentősebb uradalmi központnak a győri püspökség egykori mezővárosa, az új püspökség székhelye, Szombathely tekinthető. 1777-ben itt állt még a győri püspöknek középkori eredetű vára, amelynek helyére Szily püspök felépítette az új püspöki palotáját, s emellé kezdte el építeni az egyházmegye lelki központjának számító székesegyházat is. A veszprémi püspökség birtokából kihasított zalaegerszegi uradalom kisebb súllyal bírt. Vitatott, hogy ehhez hozzátartozott-e a novai uradalom, vagy az, mint önálló birtokközpont működött.24 A püspöki uradalomhoz 1885-ben 7 417 katasztrális hold föld tartozott.25 A birtokok könnyebb igazgatása érdekében 1903-ban István Vilmos püspök eladta a székhelyétől távol eső novai uradalmat, s helyette a közelebb lévő répceszentgyörgyi kastélyt és a hozzá tartozó földeket vásárolta meg.26

1871 után mind Szombathelyen, mind Zalaegerszegen a város, illetve mindkét megye törvényhatósági bizottságában a püspök virilis jogánál fogva szavazati joggal bírt, de a gyűléseken személyesen csak a legritkább esetben jelent meg, ezen jogát általában meghatalmazottja útján gyakorolta.27

24 Cselenkó 2011. 16.

25 Balogh-Gergely 1996. 233.

26 Tóth 1929. 147.

27 Katona 2015. 70.

21