Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

II. A katolikus egyház helyzete a kiegyezés után

Az 1894. évi 32. törvény a vegyes házasságban született gyermekek vallásáról rendelkezett. A jogszabály értelmében a gyermekeknek nemük szerint kellett követniük szüleik vallását, hacsak az egyik fél nem adott reverzálist. A két előbbi rendelkezésből tulajdonképpen következik az állami anyakönyvvezetés létrehozása, amelyet az 1894. évi 33. törvény rendelt el.

Komolyabb vitákat váltott ki a zsidók recepciójáról szóló 1895. évi 42. törvény, amelynek kiadását követően az izraelita felekezetet immáron nemcsak politikai szempontból, de vallásilag is ugyanazon jogok illették meg, mint a keresztény egyházakat.

A vallás szabad gyakorlatáról szólt az 1895. évi 43. törvény: „Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátái között külsőképpen is kifejezheti és gyakorolhatja.” A jogszabály lehetővé tette bármely felekezetből a kilépést és a bárhová való belépést, ugyanakkor elismerte a felekezeten kívüliség állapotát.

A magyar katolikus egyház legelső embere, az esztergomi prímás inkább az események fontos szemlélőjének, mint sem alakítójának szerepét töltötte be. Az 1849-től regnáló Scitovszky János hercegprímás a kiegyezési tárgyalások idején, 1867-ben hunyt el. így Ferenc József fejére a koronát már Simor János az egykori győri püspök helyezte fel, aki 1873-ban bíboros lett, s 1891 -es haláláig töltötte be a hercegprímási tisztet. Utóda az egykori pannonhalmi főapát, Vaszary Kolos lett. (Az ő egyik ellenjelöltje Hidasy Kornél szombathelyi püspök volt.) Vaszary, az egykori jeles tanár és tudós nem bizonyult alkalmasnak a poszt betöltésére. Betegsége, valamint az ellene elkövetett merénylet miatt - amikor is életét a Vas megyei származású Kohl Medárd mentette meg - a 20. század elején teljesen visszavonult életet élt. 1912-ben lemondott, utóda Csemoch János, addigi kalocsai érsek lett.

Az egyház a pápai enciklikák, illetve az állami rendelkezések hatására valós megújuláson esett keresztül, s bár megtartotta magáról a legyőzhetetlen, triumfális képet, mégis az enciklika szellemében immáron nyitott a különböző társadalmi rétegek, csoportok felé. Működése, evangelizációs területe fokozatosan átölelte a felső arisztokráciától a munkásságig a magyar társadalom szinte minden rétegét.

17