Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
II. A katolikus egyház helyzete a kiegyezés után
Változtak a hitélet keretei is. A 19. század közepétől ismét virágkorukat élték a búcsújárások. Részben ennek, részben a szabadabb légkörnek köszönhetően nőtt meg több hitbuzgalmi egyesület, jámbor társulás népszerűsége.21 Nagy számban jöttek létre oltáregyletek, rózsafüzér társulatok, de a szerzetesrendek is egyre nagyobb szerepet kaptak: a jezsuiták pasztorációs munkája nyomán virágzásnak indult a Szívgárda és a Jézus Szíve Szövetség, míg a rózsafuzér társulatok irányítását a domonkos szerzetesek látták el. Ok adták ki Szombathelyen - segítve az egyletek közti kapcsolattartást és motiválva a híveket újabb társulatok alapítására - 1895-től a Rózsafuzér Királynéja című lapot is.22 Ezek a szerveződések elsősorban a falusi társadalom rétegeit, vagy az egyszerű városi embereket próbálták megszólítani. A különféle irányba tartó katolikus társadalmi mozgásokat a politikai katolicizmus használta ki, s erősítette fel. A katolikus Néppárt alapítói, Zichy Nándor és Esterházy Miklós Móric 1894. január 16-ára a pesti Vigadóba hívták össze az első fővárosi katolikus nagygyűlést. Ezt követően egy hosszabb szünet következett, majd 1899-ben a Magyarországi Katolikus Körök és az Olvasóegyletek Országos Szövetsége határozta el - német mintát követve -, hogy 1900-ban Országos Katolikus Nagygyűlést szervez a magyar kereszténység 900. évfordulója alkalmából. Ezen a gyűlésen mintegy ötezren regisztrálták magukat, majd 1913-ig még 12 nagygyűlést szerveztek, aztán az első világháború okozta szünetet követően 1947-ig további 33 ilyen rendezvény megtartására került sor.23 A szombathelyi püspökség története ezekbe az országos folyamatokba kapcsolódott bele. S bár az egyházmegye katolikus társadalmi életének 1867 és 1914 közt lezajlott metamorfózisa egy igen összetett folyamat, ami tulajdonképpen a Szombathelyi Egyházmegye papságának, híveinek és püspökeinek a pápai rendelkezésekre és a megváltozott jogi környezetre adott reakcióiból eredeztethető. Az egyház által adott válaszokból egy komplex láncolat alakult ki, amelynek részét képezi az oktatás, a nemzetiségiekkel való viszony alakulása, a szerzetesek 21 22 23 Gergely-Kardos-Rottler 1997. 137. Gergely 1989. 52. Szögi 2014 438. 18 ^
