Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében
magyar. 1872-ben még öt nagyobb ünnep alkalmából tartottak német nyelvű prédikációt, 1875-ben azonban már csak húsvétkor, 1883-ban pedig már akkor sem.469 Arendi reformhoz köthető a domonkosok által terjesztett s felügyelt rózsafiizér társulatok felvirágzása is. E fontos és népszerű hitbuzgalmi egyesület - a renddel együtt - a XIX. században válságba került, aminek elsődleges oka a kvalitásos szerzetesek alacsony létszámára vezethető vissza. 1841-ben Szombathelyen és Vasváron csak két-két pasztorációra alkalmas atya élt.470 Az 1858-ban tartott rendi káptalan előírta, hogy a társulatot minden domonkos templomban fel kell támasztani. Erre Szombathelyen 1861-ben került sor P. Pölöskey János vezetésével. A szerveződés igazi reneszánszát azonban P. Kindler Imre alatt élte, aki nemcsak a helyi társulat taglétszámát kívánta bővíteni, hanem egyfajta missziós út keretében 1887 és 1896 között 18 rózsafüzér társulatot is alapított. A rózsafüzér társulatok számára jött létre a Rózsafiizér Királynéja című folyóirat, amelyet Zafféry Károly alapított 1885-ben, majd eladta a domonkosoknak 1895-ben. Ezután a lapot a szombathelyi rendházban, domonkos szerzetes szerkesztette 1904-ig, amikor a szerkesztőség Budapestre költözött.471 A renden belül lehetett hallani olyan véleményeket, mely szerint a reformok némileg túlzóak, és sok tekintetben akadályozzák a szerzet fejlődését. A vasvári plébános, Glasics Egyed 1912-től 1923-ig eszperantó nyelven írt „Krónikájában” kritikus hangon szól a szigorú, de képzés tekintetében hiányos noviciátusról, amelynek következtében sok jelölt elhagyta a rendet, pedig többen közülük alkalmasak lettek volna a szerzetesi életre.472 Ugyanakkor Glasics Egyed maga sem testesítette meg azt az obszerváns domonkos szerzetest, akit a reform megkívánt volna. Mind a politikai, mind a társadalmi életben betöltött szerepe, néppárti aktivitása az eszménytől meglehetősen távol esett. A vasvári rendház kicsinysége, plébániai státusza, a település mezővárosi jellege, amely inkább nagyobb falura, mintsem városra hasonlított, ezt 469 Szalay 1938. 54. 470 Szalay 1938. 107. 471 Szalay 1938. 121. 472 Záoorhidi 2007. 154. ^ 148 van
