Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében

az életformát olyannyira megengedte, hogy Glasics negyven évig maradhatott Vasváron, ami egészen ritka esetnek számított.

A rendi reform által megkövetelt szemlélet- és életmódváltással nyilvánvalóan az egész szerzet nem tudott azonosulni. Ezek közül a szerzetesek közül többen Vasvárra kerültek, ott működtek egészen addig, amíg ki ezért, ki azért el nem hagyta a rendet.

Női rendek

A magyar sajtóban időről-időre terítékre került a diskurzus a nők közéleti szerepének lehetőségeiről. A kérdést továbbgondolva, 1848- ban már kormányszinten kezdtek el foglalkozni a nőoktatás reformjának ügyével, ez a kezdeményezés azonban a gyorsan változó politikai- és a hadi helyzet miatt elakadt.473 A forradalom és szabadságharc eseményei döntő módon befolyásolták az addig parttalannak tűnő vitát. Már nem lehetett eltekinteni a hölgyeknek a küzdelmekben betöltött szerepétől, amely sok addigi sztereotípiát romba döntött. A nőkről alkotott véleményeket, elgondolásokat tovább nemesítette a tény, hogy a megtorlások áldozatai közt asszonyok is voltak, akik bátran kockáztatták akár életüket is a szabadság eszméjéért.474 Több esetben előfordult, hogy a családi birtok igazgatását a pénzügyek kezelését a nőknek kellett felvállalniuk börtönbe zárt férjeik helyett.475

Az abszolutizmus éveiben bekövetkezett, a Magyar Királyság területén is egyre jobban tapasztalható ipari fejlődés - ideértve a közlekedés, nevezetesen a vasút hirtelen terjeszkedését is - elindított a női szerep átalakulására ható változásokat is. A gyárakban, ipari létesítményekben elkelt a női munkáskéz is, így a nők közül egyre többen lettek kenyérkeresők, s mint kenyérkeresők egyre több jogot követeltek maguknak a családi döntések meghozatalában is.

473 FAbri 1999. 217.

474 Pfiffner Paulát 1853-ban Nagyváradon hadbíróság elé állították, majd szabadon bocsátották, másnap öngyilkos lett. Beck Vilmát meggyanúsították, hogy kettős kém volt, a vizsgálat előtt hirtelen összeesett és meghalt.Teleki Blankát felségárulás vádjával 1851- ben letartóztatták, a kihallgatás másfél éve után 10 évi várfogságra ítélték. Szabadulása után a börtönben szerzett súlyos szembetegsége és tüdőbaja okozta halálát 1862-ben.

475 Fábri 1999.237.

149