Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében
A ferencesek esetében tehát a rendi reform némileg megkésve ment végbe, s a folyamat nem is éreztette hatását a katolikus társadalmi életre nézve sem. A szerzetesek amellett, hogy ellátták templomukat, s végezték megszokott rendi életüket a korban - a nem lebecsülendő városi és vidéki pasztoráció mellett - fejlődésben elmaradtak a másik koldulórendtől, a domonkostól. A prédikáló rend a reformok véghezvitele tekintetében nyilvánvalóan könnyebb helyzetben voltak, mint a monasztikus szerzetek, hiszen az újjáalakuláskor nem kellett a regulájukon kívül többletterhet felvállalniuk. A négy magyarországi kolostor (Szombathely, Vasvár, Sopron, Kassa) közül kettő, Szombathely és Vasvár esett a Szombathelyi Egyházmegye területére. A magyar kolostorok a morvaországi és osztrák rendházakkal közös rendtartományt alkottak Provincia Imperii (Birodalmi Provincia) néven. A reform Grazból indult el, ahol a prior, az olasz származású Anselmi Tamás lett megbízva a rendi fegyelem helyreállításával és a novíciusképzés átalakításával. A folyamat hatása hamarosan éreztette magát Magyarországon is, itt azonban számos feltétel hiányzott az újítások megvalósitásához. A magyar konventek mind gazdasági, mind pedig személyi háttere számos hiánnyal küszködött. 1869-ben vizitálták a rendtartomány összes kolostorát,466 részben ennek eredményeként jött létre 1869. november 14-én a gráci rendi főiskola részeként a bölcsészet Szombathelyen. Ez azonban csak nagyon rövid ideig működhetett, minden bizonnyal két éven belül meg is szűnt.467 A domonkosokat a magyar képzési hely létrehozásával valószínűleg az a cél vezérelte, hogy a számos németül beszélő páter mellé minél több, magyaml tudó, a reform szellemével átitatott ifjú szerzetes kerüljön.468 A magyar nyelv használata egy prédikáló rend esetében nyilvánvaló követelménynek tűnhet, azzal együtt, hogy a rend magyar kolostorai közül mind Sopronban, mind pedig Kassán szükség volt német nyelven tudó atyákra. A német polgársággal rendelkező Szombathelyen is csak lassan vált szükségtelenné a némettudás, és elengedhetetlenné a 466 Hoyer 2014. 452. 467 Szalay 1938. 76. 468 Ebben a képzésben részesült már a szlovén származású Glasics Egyed, aki 1875 és 1883 rendtagként, majd 1888-tól 1927-ig plébánosként, illetve házfönökként működött Vasváron. Ok. 147 -n