Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében

Kőszegi Főgimnázium Egyesület adta meg, s a város által irányított mozgalom hatására is, 1906-tól a kőszegi gimnázium újra főgimnázium lett, s az ehhez szükséges új épületek 1908-ra készültek el.454

A bencés renden belül az 1850-es évek vizitációi nyomán nem indultak meg a reformok, ugyanis a rend adottságai miatt erre nem kényszerült rá. A fenntartott gimnáziumok és az önálló noviciátus elegendő bázist nyújtottak a rendi utánpótlás biztosítására. A bencések anyagi és szellemi tőkéje, bőséges lehetőséget nyújtott a fejlődésre, s így a szerzeten belüli problémák részben rejtve maradtak, részben pedig nem okoztak akkora gondot, hogy orvoslásukra a rendi vezetők konfliktust vállaljanak fel.

Az egyházmegye másik monasztikus rendje, a ciszterciek még a középkorban, 1183-ban telepedtek meg Szentgotthárdon, és bár a török veszély miatt 1556-ban elhagyták az apátságot, 1734-ben III. Károly engedélyével a Heiligenkreuzi Ciszterci Apátság monostoraként újra visszatérhettek. Heiligenkreuz külön királyi engedéllyel szerencsésen nem került feloszlatásra, de a jozefinizmus hatása itt is érvényesült, ugyanis az új rendtagokat 1790 és 1803 között így is az úgynevezett generális szemináriumokban kellett képezni.455

Szentgotthárdot önálló apátságként, az egyházmegyei sematizmusok kegyúrként tüntették fel. A kegyurasága alá tartozó plébániákat általában a ciszterci szerzetesek látták el, bár ezt nem mindegyik püspök nézte jó szemmel, sérelmezve, hogy a szemináriumokból kikerülő papjaik elől a ciszterci szerzetesek elveszik a jól jövedelmező plébániai javadalmakat és azok jövedelmeit, tulajdonképpen visszaforgatva a rend gazdaságába, saját céljaikra használják fel.456

A magyar kormányzat időről időre felvetette a Szentgotthárdi Apátság leválasztását a heiligenkreuziról, annak érdekében, hogy a Magyar Királyság területén lévő ciszterciek ne az osztrákokkal, hanem a magyar, zirci és pásztói apátságokkal alkossanak közös apátságot. A

454 Sörös 1916 B 116.

455 Zlinszkyné 1981.503.

456 A ciszterciek és a püspökök közt e kérdés feltehetőleg többször is feszültséget okozott. Szabó Imre ez ügyben panaszt tett mind a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál, mind pedig a prímásnál, azonban igyekezete hiábavalónak bizonyult. EPL, Simor, Cat D„ 5890/1881.

144