Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében

kormányzati szándék ismeretében az éppen soron lévő apát - félve az elválasztástól - meglehetősen kelletlenül fejlesztette a rend Szentgott­­hárdhoz köthető vagyontárgyait.457 A kiegyezést követően az elszakítási (illetve visszacsatolási) törek­vés a magyar kormány részéről mind egyre erősödött, s ebben csak az állta útjukat, hogy az egyesített apátság élén 1877-ig egy magyar ember, a kőszegi születésű Komáromy Ödön állt. Komáromy halálát követően azonban Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter az apátság szétválasztásához kötötte a választandó apát megerősítését. A kormányt sok más egyéb ok mellett bizonyára az a cél is vezérelhet­te, hogy Szentgotthárdnak a magyar apátságokkal történő egyesítésével nőni fog a magyar atyák száma, és az erősen német nyelvű vidéken felgyorsítja a magyarosodás folyamatát. Az 1878. november 4-től a szentgotthárdi konvent a már korábban egyesült zirci, pilisi és pásztói apátságokhoz csatlakozott úgy, hogy az apátságot megbízták az addig állami fenntartásban lévő bajai gim­názium ellátásával. A konventben élő szerzetesek választhattak, hogy Szentgotthárdon maradnak-e, vagy elköltöznek Heiligenkreuzba. Ért­hető módon a német nyelvű többség a költözés mellett döntött.458 A rendben történt szerkezeti változások miatt Supka Jeromos zirci apát (1879 - 1891) 1880-ban az összes rendtag részvételével káptalant hívott össze, amelynek határozatai a rendi élet számos mozzanatára ki­terjedtek, s alapjai lettek a későbbi szabályoknak, statútumoknak, nem mellesleg kiépítették a rend kormányzati rendszerét. A régóta problé­mát okozó tanárképzést segítendő 1889-ben létrehoztak Budapesten egy tanulmányi intézetet, ahonnan a tanárjelöltek látogathatták egye­temeiket.459 Szentgotthárd önállósága ténylegesen megmaradt ugyan, de a ren­den belül jelentősége lecsökkent. A monostor élére perjel került, aki a rábízott, általában hat-nyolc főnyi szerzetesi közösség életét irányí­totta. Mindenesetre a kormányzat szándéka a magyarosítást tekintve teljesült, már az első perjel, Schill Atanáz elindíttatta a magyar nyelv 457 Zlinszinkyné 1981.518. 458 Zunszkyné 1981.522. 459 Lékai 1991.488. Ok. 145 <-n

Next

/
Thumbnails
Contents