Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében
kezdett úton maradjon. A prépostság rendi reformjának legnagyobb akadálya a prépost már-már nagypolgári életmódja volt. Inkább a vállalkozások, építkezések embereként tartható számon, nevéhez fűződik a szombathelyi gimnázium új épületének felépítése is. Az építés mellett azonban sokkal jelentősebb újítása volt, hogy 1900-ban Erdőssy Kálmán vezetésével önálló noviciátust hozott létre Csornán, s így a világi papképző intézetek helyett a rend teljes felügyelete mellett tudta immáron képezni papjait.445 Ez lett a későbbi reform alapja, amelynek lefolyása azonban túlnyúlik korszakunk határán. A folyamat késlekedése, egy szigorúbb, obszerváns vonal megjelenésének hiánya azonban nem zavarta meg a rend fejlődését. A gimnázium mind tanári karát, mind pedig infrastruktúráját tekintve a hazai középiskolai oktatás élvonalába tartozott. A rend pedig a reformok elmaradása ellenére is elég vonzó tudott lenni ahhoz, hogy egy magában hivatást érző fiatalt ne rettentsen el attól, hogy jelentkezzen a korszak végére megalakuló, új, önálló premontrei noviciátusba. A rangban következő, másik monasztikus rend tagjai, Szent Benedek fiai, a bencések a szombathelyi püspökség területén a celldömölki apátság és a kőszegi rendház falai közt éltek. A bencések, bár megsínylették mind a II. József-féle feloszlatási és bezárási hullámot, mind pedig a kor jozefinista hatásait, mégis a többi szerzettel szemben azzal a nem elhanyagolható előnnyel bírtak, hogy az 1802-es újjáalakulása után saját novíciusait és paptanárait a rend maga képezte a Pannonhalmán működő rendi főiskolán.446 S bár kisebb reformok életbeléptetése nyilvánvalóan szükségesnek mutatkozott, a rend nagy megújítása elodázható volt az 1930-as évekig. Az 1866-ban kinevezett főapát, Kreusz Krizosztom az „erény és tudomány” jelszavával foglalta el főapáti székét, s az 1866-ban megtartott rendi káptalanon rámutatott a rend belső problémáira és fontos reformokat helyezett kilátásba. Rendet kívánt tenni a rend gazdasági életében, kiadáscsökkentést és ésszerűsítést akart megvalósítani. Ezek mellett sürgette az oktatás színvonalának emelését, a leendő tanárok 445 Inzsöl 2004. 50. 446 Hermann 1973. 493.
