Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében

A IX. Pius pápa által elrendelt vizitációra a szombathelyi rendházban 1854. július 30-án került sor, amelyet Szenczy Ferenc (Szenczy Imrének, a későbbi premontrei apátnak bátyja) szombathelyi püspök végzett el. Az egyházi látogatás során a püspök több kritikát fogalmazott meg a szerzetesek életmódjával kapcsolatban. Kifogásolta, hogy gyakran látni rendtagot nyilvános helyen civil ruhában megjelenni, többször fogadják tanítványaikat celláikban, s ezzel kapcsolatosan sürgette a klauzúra bevezetését és megtartását. Hiányolta, hogy a rendház nem rendelkezik kápolnával, illetve szorgalmazta, hogy az étkezések alatt ájtatos olvasmányokból (Kempis Tamás „Krisztus követéséből” és a Szentírásból) olvassanak fel.

Sem a rend központi, csornai, sem pedig a szombathelyi vizitációjának nem lett ösztönző hatása, azokat az anomáliákat, amelyekre Szenczy püspök oly kíméletlenül rámutatott, a későbbiekben sem orvosolták. A legfőbb akadálynak a reform elindításában maga a regnáló prépost számított. Idős kora s rosszul értelmezett konzervativizmusa megakadályozta a reform megindításában. Utódának, Szenczy Imrének rövid ideig tartó prépostsága csak arra adott időt, hogy részvételével 1859-ben sikerült elfogadnia a birodalmi káptalannak a premontreiek új szabályzatát (Statuta Congregationis Canonicorum Regularium sacri candidi Ordinis Praemonstratensis in Imperio Austriae). Az abban foglaltaknak azonban Szenczy már nem tudott érvényt szerezni, 1860. március 2-án bekövetkezett halála megakadályozta ebben.444

A rendi reform véghezvitele Simon Vince prépost nevéhez köthető, aki 1861-ben összehívta Csornára a rendi nagykáptalant, elsősorban azzal a céllal, hogy a prépostság anyagi helyzetét stabilizálja. Ez a szervezet a prépost vezetésével a későbbiekben is háromévi rendszerességgel gyűlt össze. A rend anyagi helyzetének stabilizálása mellett Simon olyan vezetési módot valósított meg, amelyben a rendtagok közösségi joga a statútumban engedélyezett határig érvényesült.

A rend következő prépostjának, a szabadelvű képviselőként is szerepet vállaló Kunc Adolfnak közéleti, tudományos munkássága mellett valójában csak arra maradt elegendő ereje, hogy a Simon által meg444 Inzsöl 2004. 33.

141