Gazdák Lapja, 1910. június (9. évfolyam, 23–26. szám)
1910-06-25 / 26. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA 26 ik pzárn gánvállalatnak adja ki. E vállalat alaptőkéjéhez az állam 49, magánosok 51 százalék erejéig járulnának s a társulat, időtartama 35 — 40 évben állapíttatnék meg, mely időtartamon a gyártás ezen vállalatnak engedtetnék át. A vállalat váltaná meg a létező gyufagyárakat s a gyártást lehetőleg centralizálná. Hogy azonban a megváltandó gyárak túlzott igényekkel fel ne léphessenek s e tekintetben politikai befolyások ne érvényesülhessenek, nem kellene szükségkép minden gyárat megváltani. A meg netn váltott gyárak tovább is folytatnák üzemüket, de oly magas gyártási adóval rovatnának meg, hogy gyártmányaikat a monopol-áruknál olcsóbban nem hozhatnák forgalomba. A gyufa monopol-árai törvényileg nem állapíttatnának meg, hogy a piaci árakhoz való alkalmazkodás útja ne legyen bevágva. A gyártmányokat, a dohánytőzsdék utján hoznák forgalomba, de a kezelőség az elárusitással más kereskedőket is megbízhat. Az eladási árakat az áru minőségéhez képest a a kezelőség állapítja meg s az elárusítóknak magasabb jutalékot biztosit, mint amennyit azok a dohánygyártmányok eladása után kapnak. Az átadási és eladási ár közti különbözet darabonkint 2.5 üli.-ben állapítandó meg, ebből a vállalat a szállítási és csomagolási költséget levonja, a maradványt pedig az államkincstárnak beszolgáltatja. A vállalat tiszta nyereségében az állam részvényei arányában részesül, vagyis a nyereség 49 százaléka az államot illeti. De ha a tiszta nyereség bizonyos magasságot meghalad, a többletből az állam 70 százalék erejéig részesül. Az idei termés. A földmivelésügyi minisztérium junius 11-én közzétette az idén várható termés elöleges becslését a gazdasági tudósítók jelentései alapján egybeállitva. Ezen elöleges becslés szerint az idén hazánkban a legjobb termés várható. Ezt a következő számadatok igazolják: A bevetett szálastermények (őszi és tavaszi kalászosok) területei a gazdasági tudósitók részletes adatainak mérlegelésével, főbb eredményeiben a következők: Búza terület 6,138.360 k. hold Rozs és kétszeres , 1,963.822 „ „ Árpa „ 2,061.200 „ „ Zab „ 1,932.640 „ , A gazdasági tudósítóknak junius 9-iki jelentése szerint az átlagos terméshozam kát. holdankint megközelítőleg igy alakult az országban: Búza Rozs Árpa Zab Ezen átlagok alapján tehát remélhető termés: Búza 53.90 millió q Rozs 15 74 » V Á*'Pa 15.17 n Zab 11.94 yt n Kedvező időjárás esetén nincsen kizárva a búza- és rozsvetéseknek további javulása, ellenben az árpa- és főként a zabvetésekhez fűződő remények aligha fogják az eddigi becsléseket igazolni. Amint, láthatjuk, ezek az adatok nem tekinthetők véglegeseknek. De mindenesetre alapos tájékozást nyújtanak a terméskilátásokra nézve, a mennyiben az ország különböző vidékein működő 2000 gazdasági tudósító véleményét fejezik ki. A tudósitók részletes jelentése szerint az őszi repce közép és középen felüli terméssel biztat. A repcét már learatták és most csépelik meglehetős jó eredmény nyel. Az őszi árpa aratása mostanában fog megindulni. Az őszi keryérrnagvak a búza és a rozs, hála a kedvező időjárásnak, országszerte jó terméssel biztat,. Eddig még a rozsda kárt sehol sem okozott. A búza és néhol a rozs levélzetén fellépett rozsda a szárakat, és kalászokat megkímélte és mert a búza és rozs szára, úgyszintén kalásza is teljesen erőteljes és egészséges, ennélfogva remélni lehet, hogy a mai kedvező terméskilátások aratásig fokozódni, illetve javulni is fognak még a szem kvalitása által. A búza és rozs további javulását a kitünően fejlődő szemkép- zödésböl lehet következtetni; a kenyérmagvaktól, minthogy többnyire jól kalá- szoltak és a virágzás is szépen folyt le, ennélfogva természetesen további kedvező időjárás esetén csak jó eredményt lehet remélni. A kilátások tehát az idő szerint az őszi gabonafélékből igen kedvezőek és pedig magtermésre éppen úgy, mint szalmahozamra nézve. A kapásnövények fejlődését is dicsérik; úgy a tengeri, mint különösen a burgonya és répa sokat javultak és mert a lefolyt időszakban többször részesültek esőben, a megmivelési munkálatok is nagyobbára befejeztettek, ennélfogva remélni lehet megfelelő gyarapodásukat. A kereskedelmi növények, nevezetesen a kender, len, dohány és komló szintén kielégitően és jól állnak: a dohányt és a komlót kapálják. A kertinövények és zöldségfélék nagyobbára jók, bár néhol szomjuhoz- zák az esőt. A takarmányfélék terméshozama is kedvező; a lekaszált természetes fü, és mesterséges takarmány többnyire jó eredménnyel fizetett. A széna minősége takarmányozási szempontból jobbára kifogástalan. A mennyiség egy jó középátlagnak megfelel. A legelők is eléggé jók még, bár ezekre az eső éppen úgy kívánatos volna, mint általában egyes kapásnövényekre. A szőlőkben erősen folynak a munkálatok: úgy a permetezés, mint a kapálás és kötözés napirenden van., A peronospora kisebb mértékben máris mutatkozik, különösen ahol a permetezés nem volt kielégítő, vagy idejében nein történt meg. © A gyümölcstermés kilátások nem egyenlöek; helyenkint szépen mutatkozik a termés, másutt azonban alig terein valami. A törköly eltartása. Ha a törköly bői pálinkát akarunk főzni, vagy a benne levő borkösavas vegyiileteket akarjuk értékesíteni, akkor a törköly eltartására — a feldolgozásig — nagy gondot kell fordítani; főleg a levegő behatásától óvjuk, mert különben könnyen megsavanyo- dik, vagy pedig rothadásnak indul. A törköly célszerű eltartása a, következő : a földbe négyszögletes mélyebb gödröt ásunk, melynek fenekét és oldalait agyaggal kiverjük, azután pedig kideszkázuk, vagy cementtel vakoljuk. Ha nagyobb mennyiségű törkölyről van szó, akkor a vermet deszkafalakkal több kisebb osztályra osztjuk. A kipréselt törkölyt a verembe rakjuk, jól leszorítjuk, nehogy közte üregek maradjanak. Ha a verem 30 cm. hijján megtelt, akkor a törköly sima felületére deszkákat rakunk s ennek tetejét 15 cm. magas nedves agyagréteggel tapasztjuk be. Hogy az agyagréteget a kiszáradástól és repe- dezéstől megóvjuk, behintjük vastagon homokkal, melyet mindig nedvesen kell tartani. Végül a verem fölé tetőt épitiink, hogy az esöviz a törkölyhöz ne juthasson. Kisebb mennyiségű törkölyt igen jól tarthatunk el hordókban is, melyeknek egyik fenekét, kivesszük. Ha a törkölyt az említett módon raktározzuk, akkor nem vész kárba annak sein alkoholtartalma, sem pedig a benne levő értékes borkösavas vegyületek sem bomolhatnak fél. Ha a veremből a törkölyt feldolgozásra kivesszük, ügyeljünk arra, hogy a kiszedés rétegesen történjék s az alsóbb rétegeket — amig nem szükséges — ne lazítsuk fel. 8.7 q 8.01 „ 7.36 „ 6.17 „
