Gazdák Lapja, 1910. június (9. évfolyam, 23–26. szám)

1910-06-25 / 26. szám

26-ik *zátn

GAZDÁK LAPJA

3-ik oldal

deletét a kormány f. évi március hó j 3l-én minden kikötés nélkül jóvá- j hagyta s igy rövid időn belül életbe ] léphet a szabályrendelet e) pontja, amely szószerint igy hangzik:

e) A korcsmák az 1891: XVIII. t.-c. 1. §-ában meghatározott ünnepnapokon, vagyis vasárnap és Szent- István napján, valamint a keresztény vallásfelekezetek ünnepein, úgymint karácsony, husvét és pünkösd első napjain egész napon át zárva tartándók.

Szilágymegye alispánja már is kiadta a járási föszolgabirókhoz, pol gármestérekhez és községi elöljárókhoz intézett rendeletét, amely szerint a belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendelet f. évi junius hó 5-én életbe lépet. Junius hó 5-től kezdve tehát Szilágyvármegye területén vége szakadt a korcsmái duhajkodásnak, megfogytak a részeg, garázda emberek, megszűntek a dőzsölést követő verekedések, civakodások. mert a törvény erejével biró szabályrendelet első sorban is az ellene vétő korcsmárost sújtja szigorú büntetéssel.

Nem tudjuk, a többi törvényhatóság követni fogja-e Szilágy vármegye j példáját, de mindenesetre kívánatos j volna, ha valamennyi vármegye kötelességének tartaná a Szilágymegyéhez hasonló szabályrendelet alkotását. A belügyminisztériumban megtörött a jég, nem kell félni attól, hogy a miniszter ezután megtagadja hasonló szabály- rendelet jóváhagyását.

Szilágy vár megye szabályrendelete egyéb rendelkezéseiben is megérdemli, hogy közfigyelemre méltassák. így mindjárt az első §-a kimondja, hogy korcsmát, pálinkamérést és sörházat.

Most a másik nem értette a dolgot, hogy a hibát helyre üsse folytatta :

— Hát igen. Mondták, hogy nem a javábul való a maga...

— Az én feleségem? — Dühös- kődött István — de hiszen seperjen csak mindenki a maga háza előtt, mit törődnek az én feleségemmel. ....Ki mondta azt? Hej be összemorzsolnám azt a szájas jószágot, csak a kezem közé kerülne.

Társa csak bámult rá, nem tudott mit szólni. István pedig mindig hevesebben folytatta:

— Jó lesz ha befogják a szájukat és nem kezdenek velem. Elvégzem én a feleségemmel, ha valami dógom van, kinek mi köze hozzá.

Ahogy beszélt, ott hagyta társát a faképnél, még visszakiáltotta:

— Sok ojan asszony kéne még azér’ mint a’.

Medák Ilona.

nem szabad nyitni zug-utcában, sem pedig templomok, iskolák közvetlen szomszédságában. Ily fájta középületektől legkevesebb 150 méter távolságra lehet, csak korcsmát, sörházat, vagy pálinkamérést felállítani.

A szabályrendelet jelentékenyen korlátozza a korcsmák záróráját is. Korcsmát és pálinkamérést télen át este 8-kor, nyáron pedig 10 órakor be kell csukni, kivéve Szilágy vármegye városait, ahol a szabályrendelet valamennyire kitolja a zárórát.

Az első fecske megjött tehát. Itt a legfőbb ideje, hogy a többi nyomon kövesse. Az állam fináncpolitikájától nem várhatjuk azt, hogy a korcsmák vasárnapi munkaszünetét az egész országban általánosítsa, ámde Szilágy- vármegye szabályrendeletének belügyminiszteri jóváhagyása megmutatta azt az utat, amelyen a törvényhatóságok haladva, élét vehetik a vasárnapi korcs- rnázás szörnyű nagy anyagi és érkölcsi veszedelmének

___________ E. G.

Sze

rvezkedő

társadalom.

A létért folytatott küzdelem, a megélhetés és boldogulás fokozódó nehézségei mind erősebbé teszik a társadalom különböző rétegeiben a u ti. osztály- és szakszervezetek fontosságának tudatát és fejlesztik a szervezkedés szükségességének érzését. A népességnek minőén helyein azok az osztályok és foglalkozások szerint való érdekcsoportosulása Magyarországon még meglehetős rövid múltra tekinthet vissza, az eredmények azonban, amelyeket egyik-másik — különösen ipari — szakszervezet felmutathat, oly kézzelfogható és kétségtelen adatokat tárnak elénk, amelyek a legerősebb argumentumoknál is fényesebb ékesszólással hirdetik, hogy a tervszerűen és vaskövetkezetésséggel megvalósított szervezkedés a legszilárdabb biztosítéka ma az egyén boldogulásának.

Ahhoz, hogy a társadalomnak osztályok, foglalkozási ágak sfb szerint való csoportosulása, érdekszövetkezete az állami élet egyensúlya szempontjából helyes, egészséges-e, mindenesetre szó férhet. Amikor azonban azt látjuk, hogy az egész világ — az anyagi gondok nehezültének kényszere alatt — az azonos érdekek alapján szervezkedik és rendezkedik be, — és amikor mindenütt a szervezett társadalmi csoportoknak a szervezetlen osztályokkal szemben óriási túlsúlyra való emelkedését, e csoportok tagjainak könnyebb boldogulását naponként tapasztaljuk, akkor talán túlságosan ideálista, sőt naiv programm volna a tökéletes állampolitika elméletének értékes, állam- fentartó néposztályok létérdekeit áldozni fel.

Naponként látjuk, hogy egyes ipari szakszervezetek tagjaik kenyér- kérdéseiért indított harcaiban mily imponáló erővel és eredményekkel viszik be az összetartozás szervezett fegyvereit. Hogy egy példát említsünk : a nyomdászok szakszervezete, ha tagjait bármily sérelem éri, vagy bérharcba keverednek munkaadóikkal, a munkával felhagyott tagjainak hónapokon át. biztosítja a megélhetést, — s ezáltal biztosítja a harc sikerét. És ezt többé-kevésbbé megközelítik a többi szakszervezetek is.

Joggal kérdhetjük: a:: erők és

törekvések egyesítésében : a szervezkedésben rejlő hatalmas előnyök miért volnának csak egyes népcsoportoknak, foglalkozási ágaknak fentartva ? Miért ne lehetne a szervezettségben rejlő óriás erőt más, számban és vagyonban tekintélyesebb, nemzetfen- tartó néprétegek javára is biztosítani? Miért van az, hogy a kisbirtokos osztály létérdekeinek intézményes biztosításáról: szervezéséről alig történik gondoskodás ?

Jól jegyezzük meg : nem harci, agitációs szervezkedésre gondolunk ; a kisgazdák politikai vagy szociális hátraszoritását nem állíthatják; amiről szó lehetne (a választási jog ki- terjesztése) előbb-utóbb úgyis megvalósul.

Gazdasági szervezettségre van szüksége a kisgazda-társadalomnak, olyan szervezkedésre, amely a kisgazda boldogulását megkönnyítse s nehéz helyzetekben a megsemmisüléstől megmentse. Amely segítségére legyen a termelésben és az értékesítésben C9ak úgy, mint kapzsi üzérek uzsoramüveleteinek megakadályozásában. Amely olcsó és egészséges alapon nyugvó produktiv hitelt biztosítson a kisgazdának s módot nyújtson a természeti csapások más veszteségek-okozta válságokban a kisgazda talpraállitására.

E. G.

A gyufa-monopolium aj tervezete. Urbán dr. és Kolitscher dr. reichsrathi képviselők a gyufa-monopo- liumra vonatkozólag törvényjavaslat alakjában uj tervezetet dolgoztak ki, melyet a kormányhoz való beterjesztést megelőzőleg az osztrák iparkamarának bemutattak. Minthogy a mo- nopolium-kérdést Magyarország egyöntetűen intézi Ausztriával, a javaslat tartalma bennünket is érdekel. A rövid törvényjavaslat szerint a gyufagyártást a törvényhozás állami monopólium tárgyává tenné s egyszersmind felhatalmazná a pénzügyminisztert, hogy a gyártást egy, e célból részvénytársulati alapon létesülő ma-