Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)

1910-05-14 / 20. szám

IX évfolyam. Szatmár, 1910. május 14. 20-ik szám. GAZDAK LAPJA Szerkesztőség és kiadő- hivatal: Szatmár, Kazinczy-utca 7. az. Telefon 14. az. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési ára; et évre 10 kor. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI Közlemények csak a fór­_ „ „ „ rás megnevezése mellett SZAKKOZLONYE. vehetők át. / Szerkesztésért, és kiadásért felelős ; Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kiváltaira évi 6 korona kedvezményes áron kapják. A mezőgazdasági hitel az agrárprogrammban. Mezőgazdasági termelésünk, mint a közzétett agrárprogramm megállapítja, csak úgy állhatja meg a külfölddel a versenyt, s csak úgy küzdhet meg a termelési költségeknek, a munkabérek­nek szakadatlan emelkedésével, ha fo- kozatpsan belterjessé válik. Hazánk mezőgazdasága a kedvező természeti erők felhasználásával még nagy arányú fejlődésre képes, de kell is fejlqdni, ha azt akarjuk, hogy a magyar föld a folyton szaporodó népességet eltartsa s e mellett lehetővé tegye az emelkedő igények kielégítését is. Arra kell töre­kednünk, hogy minden fűszál helyett kettő teremjen, hogy a gazda tökélete­sen kiaknázza a föld termőerejét. Ám de a termelésnek ilyen magas fokra fejlesztése a szakértésen kívül jelenté­keny pénzbefektetést követel. A befek­tetésre alkalmas pénzt pedig csakis jól szervezett hitel biztosíthatja. A hitel kétféle: úgymint ingatlan jelzálog hitel és személyi hitel. A ma­gyar gazdának ma tulajdonképpen csak az előbbi áll rendelkezésére, az is igen gyakran terhes feltételek mel­lett. A személyi hitel szervezetének kiépítéséről kellő mértékben még nem történt gondoskodás, csak újabban igyekeznek hitelszövetkezeteink anyagi erejükhöz mérten a hiányt pótolni. Az Országos Központi Hitelszövetkezetben tömörülő, egyre növekvő számú mező- gazdasági szövetkezeteink azonban csak akkor fognak igazi eredményeket fel­mutathatni és hivatásuk szerint a kis­ember javára üdvös tevékenységet ki­fejthetni, ha központjuk anyagi mege­rősítéséről törvényhozási utón gondos­kodunk. Legcélravezetőbbnek látszó mód erre az, hogy a kormányt a törvény kötelezze megfelelő nagy kamatmentes pénzösszegnek az Országos Központi Hitelszövetkezetnél való állandó elhe­lyezésére, amire minden nehézség nélkül módot nyújtanak a mindenkori pénz­tári készletek. Ami a jegybank kérdését illeti, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület­ismételten az önálló megvár jegybank felállítása mellett foglalt állást. Kellő biztosítékot követel azonban egyúttal arra is, hogy az önálló jegybank meg­szervezése alkalmas időben, kellő elő­készítés után és gazdasági életünknek minél kevesebb megrázkódtatása utján történjék, hogy ez a önállósítás sem állami hitelünkre, sem magán hitel- viszonyainkra káros befolyást ne gya­koroljon. De tekintet nélkül arra, hogy a törvényhozás az Osztrák-Magyar-Bank szabadalmának megújítása, vagy önálló nemzeti jegybank felállítása mellett foglal e állást, a magyar gazdatársa­dalom követeli, hogy a jegykibocsátó intézet szabadalma fejében oly refor­mok életbeléptetésére köteleztessék, a melyek a gazda személyi hiteligényei­nek megfelelő kielégítését lehetőleg biztosítják. Az egyik eszköz volna e célra az a programmunkban említett kikötés, hogy a jegybank alaptőkéjének .meg­határozott részéig tartozzék hosszabb lejáratú gazdaváltókat is leszámítolni egy bejegyzett szövetkezeti cég jótállása mellett. Nem szorul bővebb magyará­zatra, mennyivel olcsóbbá tenné a gazda hitelét az ily intézkedés, mely tömérdek felesleges közvetítő és uzso­rás kizárásával ép úgy közvetlenül ömlesztetté a mezőgazdaság erejébe a gazdasági éltető erőt, mint a hogyan ezt a kereskedelmi körök élvezik. A hitelre szoruló mezőgazdaság­nak egy másik forrását az ingó jelzálog- hitel szervezése nyitná meg. A mező- gazdasági ingó jelzáloghitel intézményé­nek törvényes megalkotása ugyanis lehetővé tenné a gazdáknak ingó vagyo­nuk, állatállományuk, terményeik elzá- iogösitásőt oly képen; högjf azöt" az elzálogosítás tartama alatt is birtokuk­ban maradjanak. Ilyen ingójelzáloghitel nyújtására feljogosítandó közhasznú szövetkezetek olyan időben, a mikor a gazda egyébként nem képes pénzhez jutni, reménybeli termésére, hizlalóba állított állatállományára, vagy gazda­sági felszerelésére, ezek jelképes zálogul lekötése ellenében előleget adnak és mint több idegen állam példája mutatja, áldásos módon szolgálják a mezőgaz­daság hitelszükségletét. Az olcsó hitel, a kellő időben rendelkezésre álló és e mellett oksze­rűen felhasznált hitel valóságos áldás a mezőgazdaságra, mert parlagon he­verő területeket termékenyít meg és gyümölcsöt fakaszt ott, ahol nélküle csak sivár pusztaság maradna. Rajta leszünk, hogy hiteléletünk fejlődése, mezőgazdasági hitelügyünk elodázhatat­lan kiépítése ily irányban üdvös hatás­sal legyen egész nemzeti termelésünkre. Erdélyi G. ■ A „GAZDAK LAPJA“ m szerkesztősége és kiadóhivatala. Foszvék Nándor gazdasági szakirodája ■ SZ A T M A R m Kazinczy-utca 7. — Telefon 14. sz Földbirtokok, házak adás-vétele; bérletek, előnyös biztosítások közvetítése; jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása; gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása; becslések; szakkérdésekben felvilágosítás; egyeztető bizottságokban képviselet; bírósági szakértői tisztség elvállalása.

Next

/
Thumbnails
Contents