Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-14 / 20. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA 20-ik szám A mezőgazdasági ipar és a,népérdek. A mezőgazdasági életnek nagy baja az, hogy nyáron nincsen elég munkás, télen pedig nincsen elég munka. A téli munkátlanságon elsősorban a mezőgazdasági ipar fejlesztésével segíthetünk. Helyesen megválasztott mezőgazdasági ipar olyan időben foglalkoztatja a mezei munkásokat, amikor azok a gazdaságban csak nagyon korlátolt mértékben találnak munkát. A mezőgazdasági ipar egyúttal a gazdálkodást is jövedelmezőbbé teszi, mert a mezőgazdasági nyersterményeket jobban és könnyebben lehet értékesíteni, ha ipari terményekké alakitva kerülnek forgalomba. Ezenkívül a gazdaságban visszamaradnak az ipari melléktermények és hulladékok, melyek a talajnak a felhasznált növényi tápanyagokat visszaadják. A gazda tehát amellett, hogy jobban értékesíti terményeit, nem szegényiti a talajt, a minek következéseként a gazdaság általános terméshozama is nagyobb. Az elmondották a következőkkel igazolhatók: Ha a gazda, vagy több gazda egyesülve, mezőgazdasági szeszgyárat állít fel, a burgonyát szesz alakjában feldolgozva, métermázsánként 6—7 koronájával értékesíti; holott ha a burgonyát nyers állapotban adja el, annak métermázsájáért legfeljebb 4 koronát kap. Tekintetbe veendő emellett, hogy a gazda értékes szeszmoslékhoz jut, azzal állatjainak egy részét olcsón hizTÁRCA. Mese... a márciusi hóról. Az idén kevés hóban volt részünk. Meseszerü lenne, ha márciusban, fakadó virágvasárnap táján .. . egyszerre hó takaróba jutna a föld. Különben ezt a meseszerü kifejezést csak azért használjuk, hogy rátérhessünk arra a mesére, amit a márciusi hóról tudunk. Mert a márciusi hónak is meg van a maga meséje. Hallgassuk hát... , * * * A szegény Lido egyedül csatangolt- bolyongott a nagy, széles világban. Egy estenden végre korcsmába tért be, ahol tizenkét fiatalember ült a tűz körül. Mert szeles, csúnya idő volt. Sőt vihar zúgott, csípős eső esett, majd fagyott. A köz.eli faluban meg vészharang konlalhatja, s a hízott állatok értékesítésével szintén lényeges haszonra tesz szert. A hizlalással kapcsolatban pedig jó trágyához jut a föld. De a moslék etetésével az igásállatokat is jobb erőben tarthatjuk s az'-ilyen állatokkal több munkát lehet végeztetni. Vegyük még mindehhez azt, (hogy a szesz a burgonya súlyának csak egytized része, tehát olyan gazdaságból is könnyen piacra vihető, a honnan a nyers burgonyát a nagy fuvarköltség miatt nem lehet értékesíteni és igy ennek termése se fizeti ki magát. Az uj szeszadótörvények megköuy- nyitik a szövetkezeti alapon álló szeszgyárak alakítását s minden ilyen szövetkezeti szeszgyár felállítása nyomban egy egész falu gazdaközönségének jólétre való emelésével jár. Törekvésünk azért ilyen szövetkezeti szeszgyárakat létesíteni mindenütt ott, ahol erre a kedv és a lehetőség megvan. Olyan vidékeken, ahol a burgonyatermesztés helyén van, szeszkontingens elnyerésére azonban nincs kilátás, a burgonya szárításával kell megpróbálkoznunk. A száritógyárakban a burgonyából pehelyalakban kitünően eltartható állati takarmány készül, mely egész éven át takarmányozható és igen jól helyettesíti a tengerentúlról beözönlő idegen abraktakarmányokat. A szárítás mellett a burgonya terméséből romlás és kicsirázás által nem vész el semmi, a szárítással foglalkozó gazdaság tehát jó haszonhoz jut. Teljes erővel kell munkálkodnunk ennek a hözhasznu iparágnak meghonosításán is. Hazánk számos vidékén igen jó eredménnyel termesztik az olajos növényeket. A termést azonban a nagy gott, mert a szél tüzet, veres kakast hajtott a békés tűzhelyek fedelére. A tizenkét ifjú közül megszólal az egyik. — No idegen Lido, mi a vélekedésed erről a cudar márciusi időről ? — Mi? felelt Lidó nyugodtan, ’lszen az év minden hónapja ki akar tenni magáért. Mi persze szeretjük azt, amit eddig szidtunk és szidjuk azt, amit eddig szerettünk. Az ember tulajdonsága, hogy nem fér a bőrében. Mindenkép bele akar szólam a Gondviselő ég titkaiba. — Salamon vagy, bölcs vagy Lido, válaszolt az ifjú gúnyos mosollyal. De bármily okos ember vagy, egyet nem tagadhatsz. — Mit-e ? — Hogy ez a március az ő kellemetlen szeleivel, esőjével, tűzveszedelmeivel, sőt orkánjaival kiállhatlan. — Oh, be’ egyoldalúan Ítélsz — folytatja Lido az ö védekezését. Elfelejted azonban aZ áldást, ami március nyomában fakad. Március költi fel az ő szeleivel, zugó viharával, ébresztő esőivel az öreg olajgyárak és közös megegyezéssel megállapított, rendesen alacsony árakon vásárolják meg s az övék marad a haszon. Pedig a gazdáknak is könnyű volna olajütőket fölállítani és az olajos növények feldolgozásából eredő hasznot megtartani maguknak. Az ilyen vállalathoz nem sok tőke kell, tehát minden nehézség nélkül megvalósítható. Hazánk gyümölcstermelése oly arányban növekedik, hogy a friss állapotban el nem adható gyümölcsök megfelelő értékesítéséről mielőbb gondoskodni kell. Kevés tőkével, szövetkezeti utón beszerzendő készülékekkel, ahhozértő vezetés mellett olyan gyümölcspálinkákat, aszalványokat és gyümölcsízeket lehet készíteni, melyek nemcsak idahaza, hanem a külföldi piacokon is elhelyezhetők. A magyar gyümölcspálinkákat a külföld már ma is szívesen vásárolja. A belföldi jobb aszalványokkal és izekkel pedig igen könnyen kiszoríthatnánk a külföldi eredetüeket. A szőlőtörköly és borseprő kiégetésével hazánk túlnyomó részében olyan kezdetleges módon járnak el, hogy ezen a réven a nemzeti vagyon tekintélyes része elpocsékolódik. A nép tanításával és vezetésével szövetkezeti gyü- mölcspálinkafőzdék feálállitásával ezen a bajon is segiteni lehetne és jobb helyzetbe lehetne juttatni a szőlősgazdákat. Csinos keresethez lehetne jutni helyenként a zöldség konzerválásával is. Ezek és ehhez hasonló ipari vállalkozások szilárdabb alapra fektetik a mezőgazdaságot. Azért igyekszünk a mezőgazdasági ipart a mezőgazdaság számára biztosítani s egyúttal különösen földet. Az választja el a telet és segíti győzelemre a tavaszt. O végzi az utolsó tisztitó munkát. O fakasztja ki a rügyeket. Nyitja ki a föld méhét, hogy a föld éltető illata szétterjedjen a nagy természetben. Az mozdít meg mindent egyszerre. O adja az első ibolyát, a tavaszi hóvirág az ő kebelén mosolyog. Ö igazán a tavasz bevezetője. Amint a szép leánykát édesanyját bevezeti az élet tavaszába: úgy vezeti ő be a tavaszt a természet pompájába. Az ifjúnak igen tetszettek Lidó szép szavai. Mert ő volt maga a március, aki tizenegy hónap-testvérével üldögélt ott a lobogó tűz mellett. Úgy megtetszettek igen — Lidó szép szavai, hogy nyomban megakarja őt jutalmazni. Egy szép ládikát ad tehát neki ajándékba és igy szól: — Vedd tőlem ezt a ládikát. S ha valamire szükséged lesz, csak nyisd ki és meg fogod benne találni. Mikor Lido gazdag és szívtelen bátyja meghallotta öccse szerencséjét, ment-men-
