Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-28 / 22. szám
22-ik szám GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal tése jobbjaink figyelmére és lelkesedésére méltó feladat, Szükséges végül, hogy ideiben bir- tokvásárlók ajánlatával szemben a magyar államnak adjunk elsőbbséget, mert végre is a mi apáink szerezték ezt a földet és a mi fiainknak van ahhoz a legtermészetesebb joguk. Ezeken az elveken kell felépíteni a gazdaprogramm által sürgetett, földbirtokpolitikai törvényt. A törvény céltudatos és igazságos alkalmazása érdekében pedig együtt kell dolgoznia a kormánynak a gazdatársadalommal. Erdélyi G. A gabonapiacról. A rendkívül kedvezőre fordult időjárás és ennek kapcsán a vetések állapotáról érkezett kitűnő hírek erősebb nyomokat hagytak e héten a gabonaárakon. A külföldi piacok is segítségére siettek az árlerombolásnak, minthogy onnan is érzékeny áreséseket jeleztek. Ennek az általános olcsóbbodásnak elsősorban abban látjuk a magyarázatát, hogy a vetések állapota nemcsak minálunk, hanem a külföldön is úgyszólván mindenütt igen kedvező. Francia és Németországban a időjárás igen kedvező s a növényzet szépen fejlődik s jó eredményre nyílik kilátás. Panaszok alig hallatszanak. Angliában az időjárás nem volt ugyan oly kedvező, de azért a kilátások ott is kielégítők. Oroszországban, főleg a déli részeken a vetések mindenütt igen jók s általában véve Oroszországban a kilátások kedvezők ami az internacionális piacok szempontjából rendkívül fontos szerepet játszik. Romániában, Bulgáriában és Szerbiában a vetések igen fejlődtek, szépen állanak jó és igen kielégítő hozamra jogosítanak. Eszekamerikában a vetések régebben károkat szenvedtek, részben a hideg időjárás folytán, részben férgek és a hesszeni légy miatt, azonban részben jóvátéiettek. Nálunk a vetésekkel nagyon meg vannak elégedve, mert a kivánt enyhe száraz időjárás tényleg bekövetkezett és ez a növényzetre kitűnő hatással van. Ha itt-ott rozsdáról panaszkodnak, úgy annak nagyobb fontosságot tulajdonítani egyelőre nem kell, mert ez idő szerint még nem ártalmas s minden évben ismétlődik. Ausztriában szintén igen szépen fejlődnek a vetések. Ha tehát ilyen perspektívákkal nézhetünk az uj termés elé s ezek a kilátások úgyszólván minden fontosabb gabonatermelő államban kecsegtetnek, nem csodálható, ha ezek a jelenségek az árképződésre mélyebb hatást gyakorolnak. Az internacionális piacokon főleg Németországban nagy áresés következett be, ami első sorban a lényegesen megnagyobbodott és sürgőssé vált oroszországi ajánlatokban gyökeredzik. Ugyanis Oroszországban a múlt évi nagytermés folytán az a tendencia hatotta át az irányadó köröket, hogy a termést csak fokozatosan szabad a fogyasztó piacok rendelkezésére bocsátani hogy az árnivót fenntartsák. Ezt elérendő megkönnybitették a beraktározást és aránylag olcsó lombard tételekkel a kínálatot állandóan kissé megszorították. Most azonban amidőn a termés kilátások mindenütt jók, a növényzet erőteljes fejlődése folytán az idén valószínűleg korábban kezdődik az aratás, a kölcsönt adó bankok és intézetek a lombard kölcsönök részleges visszafizetésére szorították a tulajdonosokat. Ennek folytán Oroszországban sürgős és lényegesen redukált árkövetelések mellett nagy kínálat keletkezett', mely azután nagyon csökkent árak mellett talált elhelyezést. A készletek sem a külföldön, sem minálunk nem nagyok, sőt reDdes körül- 'mények mellett ki sem elégítenének, azonban a jelen viszonyoknál a fogyasztás természetesen teljesen tartózkodó, lisztüzlet pang és igy még mindég túlszárnyalja a keresletet. A cirok művelése. Aki cirokot akar termelni, az csakis az olasz cirokot termelje, a többi féleség nem sokat ér, mert bár vannak féleségek, amelyeknek a maghozamuk nagyobb, de a főcél a cirok termelésnél nem a mag, hanem az, hogy az értékes szakálltermés legyen kiadandó, a mag, az másodrendű követelmény. Ami a magot illeti, sokan az utántermelt magnak adnak előnyt, azt állitván, hogy a honosuk mag, amig nem degenerálódik, nagyobb terméseket ad. Ezt természetesen pontos kísérleti adatokkal kellene eldönteni, mivel mindezideig megbizható adatokkal és összehasonlító kísérletekkel nem rendelkezünk; K. Ruffy Pál arra hivatkozik, hogy ő mindig eredeti magot vetett, megjegyzi azonban: „Hogy nem vonom kétségbe, miszerint az eredeti utántermelt mag még mindig megtartja jellegzetes előnyeit.“ K. Ruffy Pál kát. holdanként 8 kiló vetőmagot aján és ezt azzal indokolja, hogy a sürü palántaállásnak az az egy előnye van, hogy a drága s fontos egye- lési munkálatok olcsóbban végezhetők és pedig a lapos 7—8" széles angol kézi répakapákkal keresztül vagdalva a sorokat; ezen eljárással azután a vetés teljesen komplett lesz, a mire a legnagyobb terméshozam elérése céljából minden kapás növénynél törekedni kell. Sortávolságul t8” ajánl, egyben azonban megjegyzi, hogy 20” sortávolsággal is tett már kísérletet, de arra a tapasztalatra jutott, hogy ezen utóbbi sortávolság mellett a fogatos magművelés kényelmesebb volt; azonban az előbbi sortávolságnál termelt ciroknál kevesebb termést adott. Azonban a 18” sortávolságot zsinórmértékül nem ajánja, mivel véleménye szerint a ciroknál éppen úgy mint az egyéb kapás növényeknél kísérletek utján kell a helyi viszonyoknak megfelelően a helyettes sortávolságot megállapítani. Mihelyt a cirok kikelt, annak azonnali megfogasolását ajánlja s ha a cirok már megerősödött, akkor a sorközöket a Kühne Columbia fogatos kultivátorával ajánlja megkapální. Ezen amerikai rendszerű lókapát azért ajánlja, mivel az 25—65 cm. szélességre és tetszés szerinti mélységre álliiható be, csupán két emeltyű segélyével. Azon esetben, ha a cirok erős s nem bántja semmiféle rovarellenség, akkor az első lókapálás után a ritkitást (egyezést) ajánlja. Ezen ritkításra az előbb említett 7—8” széles 2-5” magas angol kézi répakapákat használja. — Keresztülvitelét meg úgy ajánlja, hogy egy leánynapszámosnak adunk 4 sort, az félkeresztbe áll a sorközön s a sorokat egyenként keresztül vagdalja, a két kapavágás közt 4—5 palán- tás csomókat hagyva, amelyek ha megerősödnek, apró gyerekekkel kiegyenlíthetők. A keresztülvágás után ajánlja (ritkítás), ha a kivágott rész elfonnyadt, hogy azt kövesse a Kühne-féle Columbia kulti- vátor, hogy a letaposott sorok újra por- hanyos állapotba kerüljenek (általában azt tanácsolja, hogy a talaj mindig porhanyos felületű legyen s a lókapa mindig a cirokban bent legyen). Mihelyt a meghagyott tövek megerősödtek, a fogatos planettezés után a kiegyezett növényközök kézzel való meg- kapálását ajánlja. A kézi kapálást a legfontosabb, de egyben a legköltségesebb munkának is tartja. Továbbá ajánlja, az oldalhajtásoknak (fattyúhajtások) késsel való eltávolításukat, mivel a fattyúhajtások csak a* növények tápnedvét vonják el s ha fel is kúsznak, termésük alig valami, mert rendesen be nem érnek. A cirok aratására nézve azon tanácsot adja, hogy azt akkor kell aratni, amidőn annak magja már vörösbarna és kemény s szakálla viaszsárga szinü. Az aratás végzésénél minden 6 sorra egy éles kapával felszerelt férfimunkást állít fel, a ki a cirkot a földszinétől kivágja s a kivágott cirkot a kivágott sorokkal keresztbe marokba dobja. A kivágott cirkot azután 4 apróbb gyereknapszámossal úgy bebu- gáztatja, hogy a gyerek a buga töve alatti szárat kézbe fogja s a hüvelykujja fölött 2 — 3 cm-re a szártól elvágja. A levágott bugát azuián sorjába a lebugázott marokra eltereli. Ha az idő napos, akkor a délig levágott bugákat 20—3o szálas kévékbe összekötteti manillakötővel s a lebugázott szárat szintén két helyen átkötteti. Ez összekötött cirokkóróból két kévét a földre téríttet s a lebugázott s összekötött cirkot 15 kévés keresztekbe rakatja, fürtjeivel kifelé a leteritett két kévére, a keresztek fölé pedig a fölös összekötött cirokkóróból kúpot készíttet. A cirokmag cséplésére nézve megjegyzi, hogy ő a cséplést künn a tábla szélén eszközli. A szakállt szárítás végett szellős szekérszinekben állványokra kéve vastagságban helyezteti el. Továbbá megjegyzi, ha az ilyen félszerek kellőleg szel-
