Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)

1910-05-28 / 22. szám

22-ik szám GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal tése jobbjaink figyelmére és lelkese­désére méltó feladat, Szükséges végül, hogy ideiben bir- tokvásárlók ajánlatával szemben a ma­gyar államnak adjunk elsőbbséget, mert végre is a mi apáink szerezték ezt a földet és a mi fiainknak van ahhoz a legtermészetesebb joguk. Ezeken az elveken kell felépíteni a gazdaprogramm által sürgetett, föld­birtokpolitikai törvényt. A törvény céltudatos és igazságos alkalmazása ér­dekében pedig együtt kell dolgoznia a kormánynak a gazdatársadalommal. Erdélyi G. A gabonapiacról. A rendkívül kedvezőre fordult idő­járás és ennek kapcsán a vetések állapo­táról érkezett kitűnő hírek erősebb nyo­mokat hagytak e héten a gabonaárakon. A külföldi piacok is segítségére siettek az árlerombolásnak, minthogy onnan is érzékeny áreséseket jeleztek. Ennek az általános olcsóbbodásnak elsősorban abban látjuk a magyarázatát, hogy a vetések állapota nemcsak minálunk, hanem a kül­földön is úgyszólván mindenütt igen kedvező. Francia és Németországban a időjárás igen kedvező s a növényzet szépen fejlő­dik s jó eredményre nyílik kilátás. Panaszok alig hallatszanak. Angliában az időjárás nem volt ugyan oly kedvező, de azért a kilátások ott is kielégítők. Oroszországban, főleg a déli részeken a vetések mindenütt igen jók s általában véve Oroszországban a kilátások kedvezők ami az internacionális piacok szempontjából rendkívül fontos sze­repet játszik. Romániában, Bulgáriában és Szerbiában a vetések igen fejlődtek, szépen állanak jó és igen kielégítő hozamra jogosítanak. Eszekamerikában a vetések régebben károkat szenvedtek, részben a hideg időjárás folytán, részben férgek és a hesszeni légy miatt, azonban részben jóvátéiettek. Nálunk a vetésekkel nagyon meg vannak elégedve, mert a kivánt enyhe száraz időjárás tényleg bekövetke­zett és ez a növényzetre kitűnő hatással van. Ha itt-ott rozsdáról panaszkodnak, úgy annak nagyobb fontosságot tulajdo­nítani egyelőre nem kell, mert ez idő szerint még nem ártalmas s minden évben ismétlődik. Ausztriában szintén igen szépen fejlődnek a vetések. Ha tehát ilyen pers­pektívákkal nézhetünk az uj termés elé s ezek a kilátások úgyszólván minden fon­tosabb gabonatermelő államban kecsegtet­nek, nem csodálható, ha ezek a jelenségek az árképződésre mélyebb hatást gyako­rolnak. Az internacionális piacokon főleg Németországban nagy áresés következett be, ami első sorban a lényegesen meg­nagyobbodott és sürgőssé vált oroszországi ajánlatokban gyökeredzik. Ugyanis Orosz­országban a múlt évi nagytermés folytán az a tendencia hatotta át az irányadó köröket, hogy a termést csak fokozatosan szabad a fogyasztó piacok rendelkezésére bocsátani hogy az árnivót fenntartsák. Ezt elérendő megkönnybitették a berak­tározást és aránylag olcsó lombard téte­lekkel a kínálatot állandóan kissé meg­szorították. Most azonban amidőn a termés kilátások mindenütt jók, a növényzet erőteljes fejlődése folytán az idén valószí­nűleg korábban kezdődik az aratás, a kölcsönt adó bankok és intézetek a lom­bard kölcsönök részleges visszafizetésére szorították a tulajdonosokat. Ennek folytán Oroszországban sürgős és lényegesen redukált árkövetelések mellett nagy kínálat keletkezett', mely azután nagyon csökkent árak mellett talált elhelyezést. A készletek sem a külföldön, sem minálunk nem nagyok, sőt reDdes körül- 'mények mellett ki sem elégítenének, azon­ban a jelen viszonyoknál a fogyasztás természetesen teljesen tartózkodó, lisztüzlet pang és igy még mindég túlszárnyalja a keresletet. A cirok művelése. Aki cirokot akar termelni, az csakis az olasz cirokot termelje, a többi féleség nem sokat ér, mert bár vannak féleségek, amelyeknek a maghozamuk nagyobb, de a főcél a cirok termelésnél nem a mag, hanem az, hogy az értékes szakálltermés legyen kiadandó, a mag, az másodrendű követelmény. Ami a magot illeti, sokan az utántermelt magnak adnak előnyt, azt állitván, hogy a honosuk mag, amig nem degenerálódik, nagyobb terméseket ad. Ezt természetesen pontos kísérleti adatok­kal kellene eldönteni, mivel mindezideig megbizható adatokkal és összehasonlító kí­sérletekkel nem rendelkezünk; K. Ruffy Pál arra hivatkozik, hogy ő mindig ere­deti magot vetett, megjegyzi azonban: „Hogy nem vonom kétségbe, miszerint az eredeti utántermelt mag még mindig meg­tartja jellegzetes előnyeit.“ K. Ruffy Pál kát. holdanként 8 kiló vetőmagot aján és ezt azzal indokolja, hogy a sürü palántaállásnak az az egy előnye van, hogy a drága s fontos egye- lési munkálatok olcsóbban végezhetők és pedig a lapos 7—8" széles angol kézi ré­pakapákkal keresztül vagdalva a sorokat; ezen eljárással azután a vetés teljesen komplett lesz, a mire a legnagyobb ter­méshozam elérése céljából minden kapás növénynél törekedni kell. Sortávolságul t8” ajánl, egyben azonban megjegyzi, hogy 20” sortávolsággal is tett már kísérletet, de arra a tapasztalatra jutott, hogy ezen utóbbi sortávolság mellett a fogatos mag­művelés kényelmesebb volt; azonban az előbbi sortávolságnál termelt ciroknál ke­vesebb termést adott. Azonban a 18” sor­távolságot zsinórmértékül nem ajánja, mi­vel véleménye szerint a ciroknál éppen úgy mint az egyéb kapás növényeknél kí­sérletek utján kell a helyi viszonyoknak megfelelően a helyettes sortávolságot meg­állapítani. Mihelyt a cirok kikelt, annak azon­nali megfogasolását ajánlja s ha a cirok már megerősödött, akkor a sorközöket a Kühne Columbia fogatos kultivátorával ajánlja megkapální. Ezen amerikai rendszerű ló­kapát azért ajánlja, mivel az 25—65 cm. szélességre és tetszés szerinti mélységre álliiható be, csupán két emeltyű segélyé­vel. Azon esetben, ha a cirok erős s nem bántja semmiféle rovarellenség, akkor az első lókapálás után a ritkitást (egyezést) ajánlja. Ezen ritkításra az előbb említett 7—8” széles 2-5” magas angol kézi répa­kapákat használja. — Keresztülvitelét meg úgy ajánlja, hogy egy leánynapszámosnak adunk 4 sort, az félkeresztbe áll a sorkö­zön s a sorokat egyenként keresztül vag­dalja, a két kapavágás közt 4—5 palán- tás csomókat hagyva, amelyek ha meg­erősödnek, apró gyerekekkel kiegyenlít­hetők. A keresztülvágás után ajánlja (rit­kítás), ha a kivágott rész elfonnyadt, hogy azt kövesse a Kühne-féle Columbia kulti- vátor, hogy a letaposott sorok újra por- hanyos állapotba kerüljenek (általában azt tanácsolja, hogy a talaj mindig porhanyos felületű legyen s a lókapa mindig a cirok­ban bent legyen). Mihelyt a meghagyott tövek meg­erősödtek, a fogatos planettezés után a kiegyezett növényközök kézzel való meg- kapálását ajánlja. A kézi kapálást a leg­fontosabb, de egyben a legköltségesebb munkának is tartja. Továbbá ajánlja, az oldalhajtásoknak (fattyúhajtások) késsel való eltávolításu­kat, mivel a fattyúhajtások csak a* nö­vények tápnedvét vonják el s ha fel is kúsznak, termésük alig valami, mert ren­desen be nem érnek. A cirok aratására nézve azon taná­csot adja, hogy azt akkor kell aratni, ami­dőn annak magja már vörösbarna és ke­mény s szakálla viaszsárga szinü. Az ara­tás végzésénél minden 6 sorra egy éles kapával felszerelt férfimunkást állít fel, a ki a cirkot a földszinétől kivágja s a ki­vágott cirkot a kivágott sorokkal keresztbe marokba dobja. A kivágott cirkot azután 4 apróbb gyereknapszámossal úgy bebu- gáztatja, hogy a gyerek a buga töve alatti szárat kézbe fogja s a hüvelykujja fölött 2 — 3 cm-re a szártól elvágja. A levágott bugát azuián sorjába a lebugázott marokra eltereli. Ha az idő napos, akkor a délig levágott bugákat 20—3o szálas kévékbe összekötteti manillakötővel s a lebugázott szárat szintén két helyen átkötteti. Ez összekötött cirokkóróból két kévét a földre téríttet s a lebugázott s összekötött cirkot 15 kévés keresztekbe rakatja, fürtjeivel kifelé a leteritett két kévére, a keresztek fölé pedig a fölös összekötött cirokkóró­ból kúpot készíttet. A cirokmag cséplésére nézve meg­jegyzi, hogy ő a cséplést künn a tábla szélén eszközli. A szakállt szárítás végett szellős szekérszinekben állványokra kéve vastagságban helyezteti el. Továbbá meg­jegyzi, ha az ilyen félszerek kellőleg szel-

Next

/
Thumbnails
Contents