Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)

1910-05-28 / 22. szám

2-ik oldal 22-ik szám rületeket levonjuk, azt látjuk, hogy a 100 holdon aluli kisgazdák kezén van 18 millió k. hold, a 100 holdon fe­lüli gazdák kezén van 11 millió k. hold mezőgazdaságilag használható terület. Ez a két szám már valamivel jobb képet ád a helyzetről. Azonban a mezőgazdasági szem­pontból legértékesebb terület, a szántó­föld-. Az összes területből 1895-ben 20 millió hold volt a szántó és ez igy oszlott meg: A 100 holdon aluli birtokosokra esett 13 millió hold, 100 holdon fe­lüli birtokosokra esett 7 millió hold. Az utolsó 15 év alatt legalább másfélmillió hold jutott a kisgazdák kezébe és igy ma a szántóföldnek legalább háromnegyede kisgazdáké és csak egy negyede jut a 100 holdon felüli birtokosoknak. Országos átlag­ban tehát a szántóföld megoszlása nem hogy rossz volna, de a kisüze­meknek kedvez. A birtokmegoszlás aránya azon­ban megyéről megyére változik. így például az összes mezőgazdasági terü­letből esik a nagybirtokra Árvában 1 százalék, Mármarosban 4, Nagykii- küllőben 1, Szebenben semmi, Csikban 1, Udvarhelyben 2, Fejérben 53, So­mogybán 44, Szabolcsban 39 százalék és igy tovább. Egyik vidéken az a baj, hogy tulon-tul sok a törpebirtok és a szétforgácsolt területeken nem fejlődhetik ki erős gazdatársadalom és hátramarad a mezőgazdasági ter­melés. Más helyen a nagy kötött bir­tokok útját állják a nép terjesz­kedéseinek. Általában nagy baj az, hogy a független középbirtokosság tönkrement s vezető szerepe sok helyt még máig is betöltetlen. Végül birtok vásárlások révén meg­döbbentő mértékben foglaltak tért TÁRCA. ‘ A varjukról. Érdekes megfigyeléseket tett egy német természettudós a • varjak életében. Minden varjuseregnek törzsfőnöke van, egy öreg tapasztalt varjú képében, mely a többieknek kiosztja a szerepüket, így őrszemeket állít ki, melyek aztán fákra vagy más magas pontokra helyez­kedve őrt állanak, mialatt a többi eledelt keres. Ha ember közeledik bottal kezében, akkor az őrszemek csendesen ülve marad­nak, ha azonban fegyver van a vállán, úgy rögtön riadót károgva, sebtiben tova repülnek. Ezek tehát pontosan és megbíz­hatóan megtudják különböztetni a vándort a közeledő ellenségtől. Ha ragadozó ma­dár mutatkozik, úgy az őrszemek rögtön 7 . : ) GAZDÁK LAPJA nálunk idegen állampolgárok is; közel harmadfél millió hold föld jutott már kezükre, pedig a magyar földet meg kellene őrizni a magunk vére számára, a mi nemzedékünk terjeszkedésének alapjául. Ezt a sokféle bajt természetesen nem lehet kigyógyitani egy és ugyan­azon orvossággal. Az az intézkedés, mely egyik helyen nagyon jól bevá­lik, a másik helyen csak rontana a helyzeten Itt talán becsületesen keresztül­vitt birtokfeldarabolással segíthetünk a bajon, máshelyen gazdasági vagy nemzeti szempontból a telepítés indo­kolt; vannak ismét esetek, mikor, biin volna széldarabolni a középbirtokot, inkább újak alakítására kell töreked­nünk. Az az intézkedés, mely egyik helyen orvosság, másik helyen mé­reggé válhat. Abban tehát könnyű megegyez­nünk, hogy szükségesnek tartjuk a bajok orvoslását, szükségesnek tartunk egy birtokpolitikai törvényt, mely nemzeti, társadalmi és gazdasági szem­pontból kívánatos irányba terelje a fejlődést. De hogy milyen legyen ez a birtokpolitika, arra nézve már több­féle az egymással szemben álló köve­telés, a mi az elmondottak után igen természetes. Az agrárprogramm szerint a bir­tokpolitikai törvénynek olyannak kell lennie, mint a jó gyógyszernek, mely­ben minden bétegségnek meg van az orvossága, de minden betegnek csak a megfelelő orvosságot adja ki. Könnyiteni kell a törvénynek a parcellázást ott, ahol az közérdekű, de viszont védje meg a népet a parcel­lázási uzsora ellen, mellyel már annyi száz és ezer embert tettek tönkre. Senki se kivánja uj hitbizomá- nyok létesítését, sőt kívánatos, hogy szárnyra kapnak és a sereg egy kirendelt része is gyorsan fölkerekedik és iszonyú károgás és csörvágásokkal igyekeznek a rablót elkergetni. Délután az egész sereg fákra ül, hogy szunyókáljanak és aludjanak, mia­latt az őrszemek a fák legmagasabb pont­jain éber őrséget tartanak. Estére az egész sereg egy megálla­pított helyen összegyülekezik, ahol élénk és hangos társalgás folyik, mialatt a törzsfőnök e helyről küldöttséget meneszt, alkalmas éjjeli szállás kikeresésére, ahova később aztán az egész sereg követi. De a varjuállam leginkább a költési időszakba lép előtérbe. Mikor a fészkelés ideje elér­kezik, a varjusereg összeálló fákat szemel ki, vagy egyetlen fát lep el fészkeivel. Ha vadásznak sikerül egy varjút lelőni, úgy a többi nem megy világgá, hanem jajgató károgással körülrepdesik szerencsétlen társukat és nagyon szeretnének rajta segi­fokozatosan a létezők is felszabadul­janak. De viszont kívánatos, hogy az egészséges kisbirtok ne aprózódjék fel, hogy az apáról fiúra szállhasson meg­osztatlanul. Evégből örökösödésről szóló törvényünk módosításra szorul. Védekeznünk kell a földbirtok túlságos szétforgácsolódása ellen, ne­hogy a magyar föld olyan apró terü­letekre tagozódjék, melyeken képtelen egy család megélni, csak tengeti éle­tét és tehetetlenségével akaratlanul is apasztja a nemzeti jövedelmet. Kívánjuk a járadékelv megvaló­sítását. Ez a járadék rendszer azt je­lenti, hogy erre illetékes pénzintézet megváltja a túlterhelt gazda birtokát, aki bizonyos járadék fizetése ellené­ben továbbra is azon a birtokon gaz- dálkodhatik, adósságainak kifizetése után visszamaradó pénzével felszereli a birtokot s jogában áll azt visszavá­sárol ni, a vételár tetszés szerinti idő­ben való törlesztésével. Ez az egye­düli gyakorlati módja annak, hogy az eladósodott birtokos mint bérlő ujult erővel munkához láthósson és vissza­hódíthassa apái földjét. Helyesen kivánja az .agrárprog­ramm különösen a földbérlötársulatok támogatását. Csak a községek kezén mintegy 14 millió hold kötött birtok vau. Teljes erővel segítenünk kell a törekvő földmiveseket és némi vagyont szerzett munkásokat, hogy ezen az óriási területen mint bérlők helyet foglalhassanak s egymással szövetkezve, jóakaratu irányítás és támogatás segít­ségével önállósághoz és vagyoni jólét­hez juthassanak. Bizonyos, hogy a nagy­birtok üzemi kihasználásának is leg­biztosabb és legjövedelmezőbb módja az apróbérlet, amellett, hogy a föld népét megköti s visszatartja a kiván­dorlástól. Ennek a rendszernek fejlesz­teni. De a lelőtt és a verebek elriasztására karóra akasztott varjut is életben maradt társai többször meglátogatják s csak mi­kor kétségtelenül megállapították, hogy nincs már benne élet, repülnek el végkép. A varjuk között egyébként szigorú fegyelem uralkodik. Megtörténik, hogy egy lusta varjú ahelyett, hogy a fészek­rakáshoz szükséges anyagot az erdőből összehordaná, társának rakodó fészkéről lopkodja el az anyagot. A meglopott ezt rögtön észreveszi s lármát csap, mire az egész varjusereg csakhamar megállapítja a tolvaj kilétét s büntetésből annak fész­két alaposan széthányják, úgy, hogy még egy darabja sem marad a helyén. t

Next

/
Thumbnails
Contents