Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-28 / 22. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1910. május 28. 22-ik szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmár, Kazlnczy-utca 7. sz. Telefon 14. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. /í GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Előfizetési ára: egész évre 10 kor. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett [ vehetők át. Szerkesztésért és kiadásért felélős : Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kivánatra évi 6 korona kedvezményes áron kapják. Polgári jogok és kötelességek. (B. G.) Nincs szebb és jelentősebb név a müveit társadalomban a szabad nemzeteknél, mint ez a név: — Polgár! A római büszke volt arra, hogy ő polgár. S bizony csak nem is oly régen a magyar is keményebben szokta volt mellét verni. Hogy hát: — Adófizető polgár vagyok ... — Szavazó polgár vagvok. Igen, meri a polgárnak meg vannak a maga jogai, meg vannak a maga kötelességei. És abban az országban, ahol a polgárokat egy külön, politikai területen összetart egy közös anyaföld, anya- nyelv, vallás, múlt, jelen és a jövendőnek szent reménye, féltékenyen őrzött függetlenség vagy. arra való törekvés, — jogok és kötelességek: ott nemzet él. Ott ősi hagyományokból, forrásokból fakadó, vagy az uj nemzedék által kivívott alkotmány van. Úgy látszik első pillanatra, hogy ezek a dolgok, mondjuk fogalmak kissé magasak, erősek a népnek. Az egyszerű gondolkodású embernek. Pedig, higyjük meg, közérthető dolgok ezek. Nem szükséges hozzá csak józan gondolkodás. Csak egy kis elemző értelmi képesség. Mindjárt tiszta dolgok lesznek belőlük. Átlátszók, tiszták, akár a kristály. De annyi bizonyos, hogy gondoskodni kell róluk. Benső összefüggésüket kell szálon fogni. Élőről kezdeni, hogy aztán a végéhez, a jól megértéshez jussunk. Nem úgy, mint ma szokás. A merő jelszavak, az üres szók idejében. Mert a mi népgyüléseink, magukat népújságoknak hirdető lapok kidobnak egy egy jelszót, leírnak és kevernek sok dolgot, a mit az egyszerű gondolkodású ember egyáltalán nem ért. Csak papagáj módjára ő is mondja, kiabálja aztán. Esküszik rá, összevész családjával, jó barátjaival. És igazán nem érti, mi hát az a dolog, eszme, mondjuk ki — politika, amelynek zászlaja alá viszik, cipelik, bolondit- ják — akár a jószágot. Igen, nálunk vrt> már alkotmány, illetőleg jog és kötelesség iránt való érzék, van politikai érettség. De nagy baj, hogy réteges. Azaz: messze vagyunk még az általános, mondhatríók teljes politikai érettségtől. Alkotmány, jog és kötelességérzetünknek tehát még mindig nevelésre van szüksége. Pedig, mig a megkivántató politikai általános érettség, a jog, kötelesség és hasonló fogalmak általános műveltségünknek nem alkotják egyik legjelentősebb jegyét: a nemzetnek nagy óvatosságra, sőt nevelési munkára van szüksége. A mi népünk lelkesedik az 1848 iránt pl. De iskoláinkban, népiskoláinkban bizony inkább vittünk más, oda éppen nem tartozó ismereteket a gyermek, az ifjú leikébe, mint a nemzet hősies küzdelmének megértését vagy legalább annak a megértésnek magvait. így vagyunk sok-sok más eszmékkel, jogokkal. Még törvényeinkkel is. — Jogot a népnek! kiáltják. És utána millió ajk zengi. De hányán tudják, érzik, vallják, gyakorolják, hogy a jog kötelességekkel jár. Mert jog és kötelesség elválaszthatlan. És hogy jogot csak az élvezhet igazán, aki a kötelességét megérti és magasabb szempontból fogja fel. Ennek a felfogásnak, megértésnek és egyáltalán a nemzet, az alkotmány, a polgár, a választás és sok-sok más dolog teljes át és megértésnek meg van a maga útja. Ez utón fogjuk mi célhoz, az az teljes világossághoz vezetni — a magyar népet. A magyar föld legyen a magyaroké. Közönséges az a panasz, hogy Magyarországon a földbirtokinegoszlás egészségtelen, mert aránylag kevés föld van a nép kezében, de túlsók a nagy birtok. Egyes vidékekre nézve helyt áll ez az ámítás, ám az egész országot tekintve nem olyan rossz a helyzet, mint a hogyan azt kiszínezni szokták. Mert igaz ugyan, hogy az 1895-iki statisztikai felvétel szerint a ] 00 holdon aluli birtokokra mindössze 19 millió katasztrális hold esik, 100 holdon felüli birtokokra pedig 17 millió katasztrális hold, eszerint a kisgazdák az összes területnek alig több mint felét bírják. Ez után a szám után nagyon rossz benyomást nyerünk a birtok megoszlásról. Tekintetbe kell vennünk azonban, hogy úgyszólván az összes erdőség és a nemtermő területek nagy része a nagybirtokhoz számit. Ha ezeket a mezőgazdaságilag használhatatlan te■ A „GAZDÁK LAPJA“ ■ szerkesztősége és kiadóhivatala. Foszvék Nándor gazdasági szakirodája ■ SZATMÁR m Kazinczy-utca 7. — Telefon 14. sz Földbirtokok, házak adás-vétele; bérletek, előnyös biztositások közvetítése; jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása; gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása; becslések; szakkérdésekben felvilágosítás; egyeztető bizottságokban képviselet; bírósági szakértői tisztség elvállalása.
