Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-30 / 18. szám
IX. évfolyam. 18-ik szám. ' Szatmár, 1910. április 30. Szerkesztőség és kiadó- hivatal : Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. Telefon 14. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Előfizetési ára : egész ' évre 10 kor. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztésért, és kiadásért felelős : Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 korona kedvezményes áron kapják. Roosevelt és a magyar mezőgazdaság. (p.) Az amerikai Egyesült-Államok volt elnökének magyarországi látogatása nagy jelentőséggel bir, s e jelentőséget felismerte a kormányzat és sajtó egyaránt. A magyar közéletet áthatja az a tudat, hogy minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy kultur viszonyaink felől a külföld előtt támasztott tendenciózus híreket megváltoztatnunk első érdekünk, s az ez irányban kifejtett állandó törekvésünknek kiegészítése volt most az a törekvése a magyar társadalomnak, hogy a nagy amerikai előtt is kedvező színben tüntessük fel a nyugat végvárának kultúráját. De mert e szerencsés alkalom ép oly emberrel állított szembe, ki erősen kifejlett mezőgazdasági kultúrájú államot képvisel: az Uniót, kétszeres feladatunkká lett, hogy kultúránk ép mezőgazdasági része iránt ébresszük fel a nagy idegen elismerését; e feladatot nem csak megértettük, de derekasan megoldani is igyekeztünk azzal, hogy Roosevelt figyelmét épen legfejlettebb mezőgazdasági intézményeinkre hívtuk fel. S hogy ez a törekvésünk sikerült, s célunkat el is értük, erre nézve biztosítékaink nemcsak azoknak az intézményeknek értékében van, melyekre mint modern, párját ritkító intézményekre, büszkék lehetünk, többek közt a mezőgazdasági muzeum, és a bábolnai ménesbirtok, de megnyugtat az a hatás is, mely Roosevelt nyilatkozataiban vissza tükrözik, mely meggyőz róla, hogy azokat kellőleg méltányolta is. Ha mi kellő céliudatossággal foglalkozunk idegeneinkkel, s minden komoly alkalmat megragadunk arra, hogy kultúránk színvonalát a világ előtt annak érdeme szerint ismertté tegyük, nem hiú célt kergetünk, de nagy áldozatokba került kultúránknak gyakorlati eredményét is elősegítjük, az a külföld, melyre szükségünk van, komolyan veszi törekvéseinket s szóba áll velünk. Az uj honfoglalás, a földszövetkezetek utján. — Levél a szerkesztőhöz. — Lekötelező köszönettel vettem Szerkesztő ur szives figyelmét, amellyel becses lapjának azon példányát nekem megküldeni szives volt, a hol földszövetkezeti tervezetemről véleményt mond. A közlemény szerint teljesen egy véleményen vagyunk a földszövetkezet célját illetőleg, eltérés köztünk csupán abban van, hogy Szerkesztő ur is, mint sok mások az egyéni szabadságot féltik az elveszéstől, pedig az egyéni szabadságot nem a birtok feletti szabad rendelkezés szolgáltatja, hanem azon jövedelem alapján bírhatja az ember, a melyet a birtok, vagy más ingó avagy ingatlan vagyon hajt, mert a birtok bármily nagy is, ha kellő jövedelemmel, vagy a jövedelmet alkotó termőképességgel nem bir, az egyéni szabadságot inkább csak megköti, semmint előmozdítja, mert az ily birtok a befektetést, a reá fordított munkát nem honorálja kellőleg, igy birtokosát sokkal jobban megköti szabadságában, mint azon birtok, a mely nagyobb jövedelemmel látja el gazdáját. Ez egészen tiszta és világos, mert ki a legszabadabb ember? Minden bizonnyal az, ki legtöbb embernek szolgálatát veszi vagy veheti igénybe, mig ő maga a legkevesebb embernek lesz lekötöttjévé. Az ily szabad ember pedig csupán olyan és az lehet, ki elég pénzzel rendelkezik, hogy megfizethesse mindazt, a mit igényel, mert pénzért készségesen teszen, azt lehet mondani, mindenki olyan szolgálatot, a melyet e nélkül igénybe venni nem lehet, mig ellenben a pénzzel biró egyén legkevesebb szolgálatra van utalva, igy a jövedelem teszi szabaddá, tulajdonképpen az egyént s nem egyedül a birtok, mert a birtok kellő jövedelem nélkül csak tönkreteheti a birtokost, amidőn aztán szabadságát, rendelkezési jogát is elveszti, a mint azt sajnos annyi végzett földes ur sorsa oly hangosan bizonyítja, a melynek legtöbbjét nem épen a pazarlás juttatta oda, hanem a birtoknak ész- szerütelen kezelése, a mi épen az egyéni szabadságnak volt kifolyása, mert a szabadság is csak akkor áldásos, ha az az észszerüség által meg van k ö t v e; az ily kötött szabadságot szolgáltatja a földszövetkezeti szervezet is, hogy aztán a jövedelem fokozása és a munka csökkentése által szabaddá tegye az egyént a társadalomban és szükségleteinek megszerzésében, vagy akaratának, vágyainak érvényesülésében ; pedig hát épen ez az élet célja, annak sava, borsa, sőt maga az egész emberi társadalom is azért van szervezve, hogy az ember mentül kényelmesebben megszerezhesse élet- szükségleteit; magát a haladást is az e cé! felé való törekvés létesíti. Az ily szövetkezetek utján szabadabb lesz az egyén, mint most, s az ■ A „GAZDÁK LAPJA“ ■ szerkesztősége és kiadóhivatala. Foszvék Nándor gazdasági szakirodája ■ SZATMÁR ■ Kazinczy-utca 7. — Telefon 14. sz Földbirtokok, házak adás-vétele; bérletek, előnyös biztosítások közvetítése; jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszküzlése, konvertálások lebonyolítása; gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása; becslések; szakkérdésekben felvilágosítás; egyeztető bizottságokban képviselet; bírósági szakértői tisztség elvállalása
