Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-05 / 10. szám
10 ik szám jut, ne legyen kidobva, mint az elhányt kutyakölyök, hanem vele adják egy kis 8 -oldalas, képes boritéku füzetben az élettörténetét, gondozásához a tudnivalókat, szóval egy kis tenyésztési utasítást. A szó elhangzik, a kis füzet megmarad. Otthon a kisgazda és családja tudomást vesz a szép orpington kívánságáról. Nem szakkönyvet, hanem rövid képes füzetkét gondolok én gyakorlatiasabbnak erre a célra, mert a kisgazdák kezére került fajbaromfiak, hej, ha beszélni tudnának, sok szomorú állapot- jukról panaszt tennének. Péterfy Tamás. Dohány-munkák. Mindinkább közeledünk a kikelet felé. hiszen március már a tavasz hónapja. Előfordulhatnak ugyan még zordabb napok is, •de amennyire az idei télnek rendkívüli enyhe lefolyásából és február havának egészen tavaszias utolsó napjaiból következtetni lehet, ■ezektől az idén már nem kell nagyon tartanunk. Az időjárás lehetségessé te«i, hogy az idén különösen korán kezdjünk hozzá a ■ dohánytermelés legelső munkájához : a melegágyak elkészítéséhez. De ha esetleg még .hidegebb napok is bekövetkeznének, akkor ■sem szabad ezt a munkát halogatni, hanem most már hamarosan hozzá kell ahhoz frgni. Habár tudom, hogy termelőink nagy s-'észe ismeri már ennek a munkának nagy jelentőségét, azt hiszem, hogy az cralékez- Xetés és figyelmeztetés sohasem árt. A mi a melegágy nagyságát illeti, leg .alkalmasabb, ha annak hossza körülbelül 6 -méter, szélessége pedig 1 méter. Lehet a melegágy hosszabb is; vannak nagytermelők, -akik 10 méter hosszú melegágyakat is ké* j szittetnek, a szélesség azonban 1 méternél ; ti agyobb semmiesetre se legyen, már csak azért sem, hogy a melegágy közepe annak idején a gyomlálás alkalmával mindkét oldalról hozzáférhető legyen, mert nagyon fontos, hogy a gyomláló a melegágy minden részét kézzel el tudja érni, amennyiben máskülönben a palánták egy részét le kellene taposnia. Minthogy egy négyszögméter területről átlag mintegy 5—6 ezer palántát nyerhetünk, 25—30 ezer nagylevelü fajpalántát számítva egy katasztrális holdra, a melegágynak megadott mérete épen egy katasztrális hold palánta szükségletének felel meg. Mivel azonban sűrű ültetés alkalmazásánál holdanként 35—40 ezer palántát is lehet számítani, ennek megfelelően a melegágyat a kellő módon meghosszabbíthatjuk. Nehogy bármi oknál fogva palántahiány álljon be, sohasem szabad csak annyi palántát számítani, amennyi szorosan véve épen csak a szükségletnek felel meg, ellenkezőleg, mindig úgy kell beosztani a dolgot, hogy fölösleges mennyiségű palántával is bőségesen el legyünk látva. A mi a dohány mag minőségét illeti, elismert tény, hogy a jövedéki felügyelet alatt termelt és az illető talajnak legjobban megfelelő mag, melyet a termelők a beváltó hivatalokban kapnak, a lehető legjobb minő- .ségü és azt a termelők legnyugodtabban GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal használhatják, mert meglehetnek győződve ; róla, hogy ennél jobbat sehokem kaphatná- ' nak. A dohánytermelésünkben elért hala- i dásnak egyik legfőbb tényezője az okszerű j magtermelés, amit a legjobban akkor lát- ! hatunk bebizonyítva, ha a beváltó hivata- : lakban megtekintjük a beváltott dohányokat ! és látjuk, hogy azok színre, tapintatra nézve milyen egyformák, a mi jelenlegi dohányaink minőségét olyan előnyösen megkülönbözteti a régibb termésekétől. Ez első sorban a helyes magtermeiás rendszerének köszönhető. El nem mulaszthatom azt sem, hogy a termelők figyelmét most is fel ne hívjam a magcsiráztatás régi rósz szokásának okvetlenül való elhagyására. A mag csiráztatá- sáva! végleg szakítani kell, mert ez okozza a leendő palántáknak úgyszólván velükszüle- tett gyengeségét. A kicsii áztatott mag a külső hatás iránt rendkívül érzékeny és finnyás és már amikor az elvetés előtt homokkal vagy hamuval összekeverik, legnagyobb része okvetlenül megsérül és igy a mag már akkor, a mikor a melegágyba kerül, szenvedő állapotban van, a mi a palánta fejlődését természetesen rendkívül károsan befolyásolja. Az elvetendő magot tehát .nem szabad csíráztatni, hanem hogy mihamarább kikeljen, trágyalében meg kell áztatni és jól megdagadt állapotban el kell vetni, úgy, a mint már fentebb említettem, hamuval, homokkal, vagy mis zsíros porral keverve, hogy a mag tulsürüen ne hulljon, mert ha a magot egyedül vctuők el, az olyan sűrűén j hullana, hogy a kikelt palántákat nem le- , hetuo egymás megsérülése nélkül a meleg j ágyból kihúzni. A melegagyakat nem egyszerre, hanem ' fokozatosan időközönként keli bevetni olyan ! sorrendben, amint annak idején majd a ki- j ültetést is végezni akarjuk és igy a kiülte- ; téshez mindig megfelelő palánta lesz a tér- I meló rendelkezésére. A melegágy a bevetés előtt 6—8 nappal teljesen készen legyen, hogy ez idő alatt a földiében netán benn levő gyom- magvak kikeljenek, a mi a felmelegedés i következtében gyorsan megtörténik és igy a gyomok a bevetés előtt a leggondosabban kipusztithatók.J Mihelyt a melegágyak körül lesznek I rámázva, amely munkának e hó közepe táján j okvetlenül meg kell történnie, az előre el- ! készített finom, tiszta, bumusztarlaimu főidet, mely lehetőleg gyom- és rovarmentes kertivagy erdőföld legyen, vagy még jobb, ha vakondokturás, még egyszer gondosan megvizsgáljuk és belőle a melegágyat 6—7 centiméter magasságban beföideljük, hogy ez a bevetés előtt néhány napig még felmelegedjék. A melegágyak elkészítésénél úgy kell intézkedni, hogy e hó 19—20 ig a j mag elvethető legyen. A hidegágyak elkészítésének ideje is itt van már. Ne mulassza el egy kertész sem, hogy legalább 3—4 hidegágyat készítsen, A hidegágyat napos és szélvédett helyen ásóval kell felásni. Az ágy felületét, ép úgy, mint a melegágynál, finom trágyával és por- hanyós földdel 4—5 centiméternyi vastagságban behintjük. A hidegágyba a magot már e hó első felében — sorvetés alkalmazásával — el lehet vélni. Ha a hidegágyi palántát helyesen gondozzuk, nemcsak foltozásra lesz kitűnő módon alkalmas, hanem esetleg a kíültetés befejezése felé is alkalmazhatjuk. Minthogy esetleges zord időjárás miatt a hidegágyak is betakarásra szorulnak, ezek részére is elegendő takaróról kell gondoskodni. Daróczi Vilmos. Kérdések. Lucernásom gyenge, mikép javítsam meg ? F. E. Az idei gyenge tél után ajánlatos-e a boronálás? Kis gazda. Cukorrépa alá milyen műtrágyát alkalmazzak : mennyit és hol szerezzem be azt? K. 1. Feleletek. Gyenge lucernását ajánlatos felszáradás után leboronálni hosszában s uíánna lucerna mag rávetéssel sűríteni s rögtön ismét keresztben leboronálni, esetleg tövis boronával behuzatni. Az idei gyenge tél után, amennyiben sok eső volt, tehát ez a vetett területeket megnyomta s a talajt ezzel porhanyósabbá teheti, ajánlatos annál is inkább, mert ex egyúttal a vetésnek kapálásul szolgál. Cukorrépa alá, ha a talaj különben elég jó erőben van, kát holdanként 1,50 mm. 18% os superfoszfátot tessék alkalmazni. Ha a talaj termő ereje gyengébb, ugyanannyi ammóniák szuperfoszfátot. Ezeket szakirodánk utján legelőnyösebben beszerezheti. Hasznos tudnivalók. A gesztenye tápláló ereje, A legújabb kutatások szerint a gesztenyének tápláló ereje a kenyér és burgonya tápereje között jelölhető ki. Egy kilogramm gesztenye akkora tápértékü, mint háromnegyed kiló fehér kenyér, vagy másfél kiló burgonya. De, mivel a súly és ár kiegészítik egymást és a tápértékét, lehet mondani, hogy a kenyér, gesztenye és burgonya egyforma értékű élelmezési cikk. Csalán, mint baromfieteség- A mindennapi életben a csalánokat kellemetlen égető szúrásukért felesleges gyomnak tekintik, amelyeket minden élőlény, ha útjába akad, már messziről kikerül, hogy vaiamiképea csak meg ne égesse magát, holott a kis csirkék felnevelésénél ezen mindenki által megvetett dudvák igen fontos szerepet játszanak, mert különösen azoknak hangya- savjuk, amelyben a csalán minden félesége igen gazdag, jó hatással bírnak a fiatal baromfiak fejlődésére. Baromfieleségként a csalánok a kis csibéknek már az első hétben is adhatók, forrázott és apróra vagdalt állapotban és a lágy takarmányok közé keverve. Fiatal állatoknak, melyeket hizlalásra fogunk, legalább naponta egyszer adjunk csalánt is, mivel ez az emésztést igen elősegíti. Nem kevésbbé fontos a csalánnak adagolása a tojóknál is, mivel ennek etetése
