Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)

1910-03-05 / 10. szám

S-ik oídaí

GAZDAK LAPJA

10-ik szám

a tojások izére igen előnyösen hat és a | íojássargát sötétebbre festi. B. E.

igen jó oiíóviasz. Vegyünk V* kgr. j sárga viaszt, 1h kgr. terpentint és l,U kgr. |

fehér gyantát s olvaszszuk fel az egészet ! mérsékelt tűznél és kavarjuk jól össze. Ki- ; l.üiés után azonnal használhatjuk.

Drótféreg kiirtása. Amint a vetések sárgulásának okait fürkésszük, megtaláljuk a sárga drótkemény kukacot, amit drótféregnek nevezünk s mely ellen azonnal a chili- salétromhoz kell fordulni. Az agriotus line- atus álcája ugyanis nem képes elviselni a chilisaiétromot, amelynek hatása kettős. Egyik hatása az, hogy mint méreg hat a drót féregre, amely a satétromozott vetésen pusztítását nyomban beszünteti, amint a ; salétrom szétszáratott; a másik hatás pedig abban nyilvánul, hogy a drótféreg' által megritkított vetést újabb bokrosodásra készteti s így a bajt megtépázott vetésünk ki- i heverheti. Ha pedig most őszkor volt a vetésben drótféreg, szinte bizonyos, hogy az a tavaszkor is még nagyobb mérvben jelentkezni és pusztítani fog. Tanácsos lesz tehát erre fölkészülni és salétromozással fogadni. Egy magyar holdra 50—70 kgrot kell elszórni egyenesen. Betakarni, leboronálni nem is szükséges, mert a harmattól is feloldódik és behatolván a földbe, öli a férget azonnal, tfe azonnal ott van, mint gyorsan assimilál- hatő táplálék is a gyökerek rendelkezésére. Hogy pedig a salétrom öli a drótférget, az oanan is kitűnik, hogy a salétromozás után eltűnik a földből végkép, holott másként évekig is szokott egy ugyanazon helyen garázdálkodni.

Kitűnő báziir kelésekre. Vegyünk egy fél vöröshagymát, vagdaljuk össze és süssük ki két jó kanálnyi zsírban s ha már nem habzik, szűrjük át egy vászondarabon s azutáRolvasszuk össze a leszűrt zsirt 10—12 deka sárga viasszal és tiszta faggyúval s ha félig kihűlt, adjunk hozzá 10 deka szin- mézet és vászonra kenve, tegyük a kelésre, vagy bármely genyedő sebre.

HÍREK.

— Gazdasági tudósítók. A m. kir. földművelésügyi miniszter Alsó-Fehér vármegye tövisi járására nézve Borsos Albert földbirtokos, koslárdi lakost, Szeben vármegye Nagyszeben város területére nézve Stephani Károly nagyszebeni lakost, Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye Nagykőrös város területére nézve Técsy Zsigmond nagykőrösi lakost, Pozsony vármegye dunaszerdahelyi járására nézve Schill József bakai lakost, Vas vármegye celldömölki járására nézve Bárdossy Zoltán alsómesteri lakost, Vas vármegye felsőori járására nézve Dóczy János felsőőri lakost, Vasvármegye muraszombati járására nézve Junkuncz Sándor muraszombati lakost, Esztergom vármegye párkán} i járására nézve Alkér Antal farnadi lakost és az esztergomi járásra nézve Zuterbarth Vilmost kiscsévi lakost, Kolozs vármegye kolozsvári járására nézve Könczey Béla diósi lakost, Bihar vármegye magyarcsékei járására nézve ifj. Jar.csó Emil szembatsági lakost, Zemplén vármegye tnezőlrborci járására nézve Kelemen György Dezső mücói (u. p. Havaj) lakost, Szatmár vármegye szatmárnémetii járására nézve Kovásznay Zsigmond batizi lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg.

lljabb telepitvényes községek. Krassó- Szörény vármegyében Tergovesten 1168 featasztrális holdon 50 gazdálkodó és 10 munkástelepet parcelláztak. Az uj telepit- vény Tergorest községet nagyobbitja s a letelepült református magyarok a bodófalvi református egyháznak tagjai. A telephelyek már meg vannak szállva. A deliblati kincstári birtokon tanyai rendszer szerint 105 gaz dálkodót és 42 munkás családot telepítenek ie. A telephelyek 13—-54 hold között váltakoznak. A munkástelepek 4 holdasok. A j telep uj községgé alakul és az államkor- j mányzat részben azokat telepíti ide Versbe- | ről, aírik ott a fillexera pusztításai folytán rendkívül sok kárt, szenvedtek. A harmadik telep szintén Krasjó-Szörény vármegyében Nevrics községben 2212 katasztrális holdon települ. A gazdálkodó telepek 25, a munkástelepek 5 holdasok. A telephelyek megszállása most van folyamatban, A gazdálkodó telepek egy része tanyarendszer szerint alakul, mig a munkástelepek a községben létesülnek.

— Az uj mezőgazdasági szeszfőzdék kontingense. A hivatalos lap február hó 23 iki száma közö.te a pénzügyminiszter rendeletét az 1011 —12. évi termelési időszakban üzembe helyezni szándékolt uj mezőgazdasági szeszfőzőknek és az azok által a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhető alkoholból igényelt mennyiségnek bejelentéséről. A rendelet értelmében mindazok, akik az 1911. évi szeptember hó 1-én kezdődő 1911 —12. évi termelési időszakban uj mezőgazdasági szeszfőzdét szándékoznak üzembe helyezni sazt kívánják, hogy azok az uj szeszfőzdék részére fenntartott i 7,000 hl kontingensben részesedjenek, ebbeli igényüket legkésőbben 1910. évi április első napjáig jelentsék be az illetékes pénzügy-igazgatóságnál. A részelte- tést kérő az igényelt kontingens minden hl. je után 10 koronát tartozik készpénzben, vagy a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírokban letenni, annak biztosítékául, hogy a szeszfőzdét legkésőbb 1912. év január haváig valóban üzembe fogja helyezni. Újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék törzskontingense nem haladhat meg 720 hektolitert és ugyanaz a személy még akkor is csak egy újonnan keletkező szeszfőzőre nézve részeltethető kontingensben, ha az általa bejelentett több szeszfőző önálló kezelésben levő külön-külön mezőgazdaságokon létesit- tetnék is.

Országos ebkiállitás. A Magyar Ebte- tenyésztők és Ebkedvelők Egyesülete f. évi május hó 14-én és 15 én Budapesten országos ebkiállitást rendez. Közelebbi felvilágosítást ad az egyesület titkári hivatala Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 14—16. félemelet. A kiállítás iránt szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik már is.

Tögygümökóros tehenek irtása. A veszélyes tőgygümőkóros teheneknek az 1908.

| évben hét vármegye és nyolc törvényhatósági város területén megkezdett irtását ez évi i január elsejével az ország egész területére

kiterjesztették. Az irtást a törvényhatósági állatorvosok végzik. A kiirtandó teheneket az államkincstár veszi meg.

T enyészszarvasmarhavásár T emesvéron

A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület Temesváron f. évi március hó 17-én díjazással egybekötött tenyészbika- és tenyész- szarvasmarhavásárt rendez, amelyen csakis a fajjellegnek teljesen megfelelő tenyészállatok hajthatók föl. A temesmegyei községek itt fogják nagyrészt beszerezni a községi tenyészbikákat. Bővebb felvilágosítás az egyesület titkári hivatalánál Temesváron szerezhető.

Magyarok a prágai gazdasági kiállításon.

A csehországi központi mezőgazdasági társulat 1910. évi május 14-iktöl május 22-ig kiállítást rendez. A tej-, szesz-, cukor- és serfőzési ipart képviselő csoportban, valamint a borászati-, méhészeti- és selyemteuyész- tési osztályban magyar kiállítók is részt- vehetnek s ezen csoport zsűrije jelentékeny dijjutalmakkal rendelkezik. A kiá litás, mely Schwarzenberg Frigyes herceg elnöklóse alatt áll, igen nagy tért foglal el s magyar kiállítók részvételét nagyon szívesen látják.. A kiálitók teljes képviselését, a kiállított tárgyak elhelyezését Pobiet Arthur (Prága, Karolinenthal) vállalta el, aki kívánatra prog- rammot küld s megadja a szükséges felvilágosításokat.

Állatok a postabólyegeken A levélbélyegeken nemcsak az uralkodók arcképeit, hanem igen gyakran állatok képmásait is meg szokták örökíteni. így példám a ló? képét láthatjuk Mexico, Brazília, Görögország, Queensland, és az Egyesült Államok némely bélyegén ; az öszvérét az Egyesült Államok és Mexico bélyegein. New Wales bélyegein a kenguru, Uruguay bélyegén a birka, Kapföld bélyegein a kőszáli kecske, Boruco bélyegjegyein pedig az argusfácán látható. A madarak közül még a lantfarku madár vau New-Wales bélyegein megörö- kitve. Az indiai postajegyek oroszlánt, tigrist, elefántot ábrázolnak. Gvailor, Dél Ázsia kis állama, a rettenetes cobrakigyó képmását hozza postabélyegein.

Rendelet a vasúti vágányokon való átkelés ellen. A falusi nép, de meg a városiak is eddig nem vették valami szigorúan az átkelési tilalmat jelző vasúti sorompókat,, hanem átbújlak a sorompó alatt, aztan átmentek a sineken. Minthogy beigazolást. nyert, hogy a vasúti elgázolások legnagyobb részének az ilyen vigyázatlanságok az okairj Hieronymi keresk. miniszter most rendelem tét bocsátott ki, amelyben a pályaőröket; szigorúan felhívni rendeli arra, hogy a sorompók lezárása után a legnagyobb figyelemmel őrködjenek azon, hogy hasonló esetek elő ne forduljanak és az átkelési tilalmat, megszegőket pedig adjak át a hatóságnak^ amely a kihágási törvény alapján pályasértés miatt érzékenyen meg fogja a a vigyázatlanokat büntetni.

Csikólegelö. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesületnek a csikólegelő létesítése ügyében kiküldött albizottsága folyó hó 8-án tartott ülésén elhatározta, hogy az ung- megyei Buna havason fogja az idén a csikó- legelőt létesíteni. Az egyesület által felve-