Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-26 / 13. szám
13-ik szám jogi érdekű orvoslása végett a bírói eljárás megindításáról kell gondoskodnia. Dinye termelés szabadban. A koránérő dinyefajok magvait február végén, vagy esetleg valamivel később is fürészporral töltött edényekbe tesszük. Miután jól megöntöztük, jó meleg és egyenletes hőfokú helyre állitjuk. Ha már sárjadzanak, akkor melegágyba üvegburok alá helyezzük, ahonnan csakhamar megint kivesszük és kettesével apró edényekbe lehetőleg ugorkák közé ültetjük, mivel ezek hasonló hőséget kivannak. A kertben 1.80 m. magas és széles lorabhalmokat rakunk, melyekre kis, 35 cm. magas és széles földet hozuuk jól trágyázott ágyból. Május vége felé, — amidőn már nem kell többé fagytól tartanunk — a palántákat ezen halmokra ültetjük, de óvatosságból éjjelre rnég egyelőre edénnyel, vagy üvegburokkal befedjük. Ha a harmadik levél kihajtott, megnyessük a palántákat, hogy jobban fejlődjenek és mellékhajtásokat nyerjünk; minden egyéb munka termékenyítés céljából fölösleges. Addig, míg gyümölcs még nincs, szükség szerint többször öntöz- getünk; ha azonban már termés látható, abban hagyjuk ezt, és a gyümölcsök alá üveget vagy deszkát teszünk, hogy a rothadást megakadályozzuk. Az érést a szár körüli apró repedésekben ismerhetjük fel, ez rendesen szeptember elejére esik — és ekkor már hozzá kell látnunk a dinyék eszedéséhez, mivel a hasadások mindinkább nagyobbodnak. A nem teljesen érett dinyé- ket is leszedjük és érés végett üvegburok alá állitjuk. Irodalom. A kálitrágyázás. Irta Rovara Frigyes. Rovara Frigyes nevét a magyar gazdák jól ismerik. Egyike azon kevés számú gazdának, aki nemcsak nagy gyakorlati tudással szolgálja a mezőgazdaság ügyét, hanem irodalmi téren, tollal is. Amit ő ir, az egyaránt jó és értékes tartalommal van megírva. Képzett gazda úgy a gyakorlat, mint az elmélet terén; a gyakorlatban elért sikereit nemcsak gazdai rátermettségének, hanem .elméleti szakismereteinek is köszönheít. E/ek képessé tették őt arra, hogy megfigyeléseiből helyes következtetéseket vonhasson le, hogy úgy a gyakorlatban, mint az irodalom terén a tudás fegyvereivel állhassa meg helyét. Rovara Frigyes 27 év óta foglalkozik a műtrágyázás kérdéseivel és a műtrágyák helyes alkalmazási módjának megállapítása nem egy esetben az ő nevéhez fűződik. Együtt dolgoztak Cserháti Sándorral a magyar föld érdekében, amint erről munkájának előszavában megemlékezve, az őszinte elismerés szavaival hajtja meg lobogóját a kerán elhunyt szaktudós érdemei előtt. Rovara Frigyes kálitrágyázás cimü uj könyve nagyon is aktuális irodalmi munka, mert a műtrágyázás ezen része hazánkban még meglehetősen alárendelt szerepet játszik. Amíg a foszfortrágyákat ma már számos gazdaságban felkarolták, a kálitrágyák csak itt-ott találnak kellő méltatásra. Pedig homok- és tőzegtalajokon kálilrágya nélkül GAZDÁK LAPJA megfelelő eredményeket elérni nem lehet, mert ezek a földek nemcsak foszforban, hanem káliumban is igen szegények. De még a kötöttebb természetű talajokon sem ritkaság, hogy a foszfortrágyázás csak kálival kombinálva ad igazán jövedelmező eredményeket. Amig a foszfortrágyák helyes alkalmazásának eljárásai a gazdák nagyrésze előtt eléggé ismertek, a kálitrágy.izás terén a tájékozatlanság még igen nagy. Ezen a bajon segít Rovara könyve, oly munkát bocsátva a gazdaközönség rendelkezésére, melyben a kálitrágyázás gazdasági jelentőségét és helyes alkalmazási módját tárgyalja a nála megszokott részletességgel, nagy körültekintéssel, világos és könnyen érthető fejtegetésekkel, meggyőző érvelésekkel. A kálitrágyázás terén nemcsak saját tapasztalatait és kísérleti eredményeit, hanem a nagy szorgalommal összegyűjtött hazai adatokat is szakszerűen feldolgozza, áttekintő képet nyújtva az e téren elért sikerekről és a sikertelenségek okairól. Aki Rovara könyvét elolvassa, az nemcsak a kálitrágyázásról, hanem a műtrágyák helyes alkalmazásáról általában véve is tiszta képet fog nyerni. A munka három főrészre oszlik. A bevezetőrészben tárgyalja a talajt, a növények táplálkozását és a talaj termőerejének fenntartását. Megismerteti a gazdát a magyar talajjal, melyen — szerző szavai szerint — „munkával és műtrágyával“ bámulatom eredményeket lehet elérni. Részletesen szól a talaj terrnőerejének fenntartásáról, bizonyára azért, mert nagyon jól tudja, hogy gazdáink ép e téren milyen sokat vétenek. Rovara i tehát nem elégszik meg a szorosan vett kálitrágyázás ismertetésével, hanem kiterjeszkedik oly kérdések tárgyalására is, ' melyeknek ismerete a műtrágyák helyes j j alkalmazása szempontjából a gazdáknak fel- j | tétlenül szükséges. A második részben a kálitrágyázást j általános szempontból tárgyalja; nagy szaktudással ismerteti a talajok kálitartalmát, a növények káliszükségletét, a külömböző kálitrágyákat s azoknak jelentőségét hazánkban. Ezt követi a jövedelmező kálitrágyázás feltételeinek ismertetése, részletesen beszámolva a helyenként tapasztalt sikertelenségek okairól és azok orvoslási módjairól. A káli- j trágyák mellékhatásait tárgyaló fejezetben ; a kálitrágyák közvetett hatásairól beszél a ; növény minőségére, életére és fejlődésére, a talaj fizikai tulajdonságaira, gyomnövények és férgek irtására, fagykárok, megdülés, rozsdakár és hereuntság veszedelmeinek csökkentésére. A könyv második részét a kálitrágyázás gyakorlati keresztülvitelének ismertetésével zárja be, ezen fejezetben tárgyalva a kálisók elhintésének idejét és módját, az alátaka- rást, a kálitrágyák hatásának időtartamát, az alkalmazandó mennyiséget és a kálisók vásárlását. A harmadik rész — mely a könyvnek több mint felét teszi ki — az egyes mive- lcti növények kálitrágyázásáról szól, még pedig nagy részletességgel; mindenütt ott, ahol csak lehetséges volt, hazai tapasztalati 5-ik oldal, adatok feldolgozásával támogatva fejtegetéseit és tanácsait. Ahol ilyenek rendelkezésre nem állottak, a külföldön elért eredményeket dolgozza fel, hogy a gazdáknak a helyes, céltudatos kísérletezést itt is megkönnyítse és esetleges tévedésektől meg" kímélje. A mesteri kézzel feldolgozott adatokból kitűnik, hogy hazánkban nemcsak a homok- és tőzegtalajokon, hanem egyes növényeknél még a kötöttebb földeken is, a foszforcrágyá- zással csak akkor voltak nagy eredmények elérhetők, ha azt kálitrágyázással kombinálták. Az egyes miveleti növények felsorolásától és az azoknál elért eredmények ismertetésétől ez alkalommal el keli tekintenem. Csak annyit említek fel, hogy Rovara 33 gazdasági növény kálitragyázását ismerteti s igy a hazánkban termesztett összes kultúrnövényekre kiterjeszkedik. Ezeken kivüi a rétek, legelők, a szőlő és gyümölcsfák, a konyhakerti és erdészeti növények műtrágy ázásánál elért eredményeket és követendő eljárásokat is szakszerűen tárgyalja. Élvezettel olvastam el Rovara könyvöt és melegen ajánlom a magyar gazdak figyelmébe. Egy gazdatársuuk, a műtrágyázás gyakorlati nagymestere ívta, aki egy emberöltőn át nagy szaktudással, nagy előszeretettel dolgozott e téren és a gyakorlatból írt egy kiváló munkát a gyakorlat számára. A 1 6 oldalra terjedő, címlapján Cserháti Sándor arcképével diszitettés2í fényképfelvétellel ellátott könyv a „Pátria-“ irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság kiadásában (Budapest) jelent meg. Ára 4 korona. Kerpely Kálmán. HÍREK. Az előfizetési dijak beküldése céljából mai számunkhoz posta-utalványiapokat mellékeltünk. Kérjük azon tisztelt olvasóinkat, kik még előfizetési dijaikat a folyó évre nem rendezték, hogy ezen utalványokat felhasználva, az előfizetési pénzeket a kiadóhivatalhoz juttatni szíveskedjenek. Sorsolásunk. Azon előfizetőink között, kik addig előfizetési dijaikat a folyó első évnegyedre kiegyenlítik, ápril hó 6-án egy 50 kötetből álló gazdasági könyvtárt sorsolunk ki, amit díjmentesen fogunk a nyerőnek megküldeni. A sorsolásban a kedvezményes áru előfizetők is résztvesznek. A könyvek jegyzéke a következő: 1. dr. Drucker Jenő: Szőiőszetünk haladása. 2. Cserháty Sándor: A csalamádé termesztése. 3. Morva Rezső: Aratógépek szerkezete és kezelése. 4. Útmutatás a szőlőmivelésre. 5. Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon. 6. A vetési varjú gazdasági jelentősége, 3 értekezés. 7. Útmutatás a must és bor okszerű kezeié sere. 8. Molnár István : A fatenyésztés. 9. Rácz Sándor: A homoki szőlőmivelés. 10. Útmutatás a jég elleni védekezésre viharágyukkal. 11. Fekete Lajos: Népszerű erdészeti növénytan beszélgetésekben. 12. Jablo- nowski J.: A szőlőmoly s ai szőlöilonca életmódjuk és irtásuk. 13. Hermán O. A madarak hasznáról. 14. Zigány Z1 és Baross Károly:
