Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-26 / 13. szám
6 ik oldal A pinceszövetkezetekről. 15. dr. báró Mal- comes Béla: A szeszipar jövője. 16. Gyakorlati tanácsok és útbaigazítások a gépek vásárlásánál. 17. dr. Koffler Károly: Közgazda- sági feladatok. 18. Tormay Béla: A magyar gazda kincsesháza. 19. Szász Ferenc: Tehenészeteink szervezése és vezetése. 20. Les- tyánszky Sándor: Kereskedelmi szerződésünk Szerbiával. 21. Törvényjavaslat a telepítésről. 22. gróf Zselénsky Róbert: 12évi küzdelem a tőzsdéken űzött fedezetlen határidőüzleti szerencsejáték ellen. 23. Réti János: A trá- gyáról, a trágyázásról. 24. Sárközy Viktor: Egy 300 kát. hold kiterjedéssel biró gazdaság üzemterve. 25. Jablonszky György : A szőlőműveléstől. 26. Hunyár László: Progressiv földadóreform. 27. Gazdasági előadások. 28. Gazdasági előadások az állattenyésztés köréből. 29. Különféle tárgyakról tartott téli gazdasági előadások. 30. Szathmáry Miklós : Egy kis tanulmány. Amerika és Európa nehány nyugati kulturállamának baromfi tenyésztése és kereskedelméről. 31. György E.: Közgazda- sági tanulmányok. 32. Tormay Béla: A borjuk felneveléséről. 33. Virágh Elek: A sertéshizlalásról. 34. Monostori Károly : Ló gondozás. 35. Rátz István: Sertésvész. 36. Műtrágya iparunk helyzete és jelentősége. 37. 3 év Magyarország mezőgazdasági politikájában 38. Kovácsv Béla: A szarvasmarha tenyésztése. 39. Fáber János: A gabonafélék legfontosabb gombabetegségei. 40. dr. Kukul- jevic József: Tanulmány a berni szarvas- marháról. 4L Cserháti Sándor: A homoki szőlők trágyázása. 42. A műtrágyák gyakorlati alkalmazásáról. 43. Szilárd Gyula: A szőlő és pince. 44. Herényi Gothárd Sándor: A nyers takarmányok eltevése. 45. dr. Páter Béla: Milyen gyógynövényeket termesszen a kisgazda. 46. Ezeky Károly: Mezőgazdasági nagy üzemek. 47. Hreblay Emil: Pulykatenyésztés. 48. A földek műtrágyázásáról. 49. Bernát István : A magyar földbirtok tehermentesítése. 50. A kálitrágya és mezőgazda- sági jelentősége. Szeöke Barna szatmármegyei földbirtokos, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnöke f. hó 21-én meghalt. A halászati társulatok köréből. A „Soroksár Dunaági“ halászati társulat Ráckevén rendkívüli közgyűlést tartott. Az egyes üzemszakaszokra külön-külön megtartott nyilvános árveréseken 852 korona évi bér mellett hat évre haszonbérbe adták a halászati jogot, s sikerült közel 25 százalék emelkedést elérni a múlthoz képest. — A tisztujitás során elnökké újólag Grassl Hugót, alelnök-igazgatóvá Lőrinczy Istvánt választották. — A „Fehér Körösi“ halászati társulat Kokas József elnöklete alatt közgyűlését Kisjenőn tartotta. A régi halbőség visszaállítása érdekében a mesterséges ha- lasitást minél kiterjedtebben akarják folytatni. Evégböl ikrák kihelyezésére és iva- dóknevelőtelepek létesítésére fektetnek súlyt, valamint gondoskodnak a halállomány védelméről, 17 gátőr és a nagyobb birtokosok, valamint a községek mezőőreit is bevonják a halvédelem akcióba. A közgyűlés folyamán általános volt a panasz a kihágás brádi aranybányák okozta vízszennyezés miatt. A társulat a kormánynál újból interveniál a baj miatt. GAZDÁK LAPJA 13-ik szám Cukorgyár Tolnamegyében. Tolnámé- j gye gazdái a vármegyei gazdasági egyesü- I let hívására a minap értekezletre gyűltek j össze, hogy megvitassák a vármegye területén fölállítandó cukorgyár létesítésének | lehetőségét. — Az értekezletet Jeszenszky | Andor gazdasági egyesületi elnök vezette; j az ügyet Kovács Gyula ismertette. Széc- ! henyi Domokos grófot, Leopold Lajost, j Kollinann Gyulát és Kovács Gyulát a bizottságba beválasztva, megbizta az értekezlet, hogy a jelentkező pénzcsoport képviseletével tárgyalást kezdjenek. A bizottság működésének befejezése után a gazdasági egyesület ismertetni fogja az ügyet a gazdákkal, hogy a szervezkedés munkája minél hamarább befejezhető legyen. Uj politikai napilap a fővárosban. Március 30-án uj napilap indul meg Budapesten „VILÁG“ címmel, értesülésünk szerint a szabadkőművesek kiadásában és szerkesztésében, a szabadkőmives-esztnék és j elvek (föivilágosodás, emberszeretet, haladás, j műveltség, jótékonyság stb.) terjesztése és a j konkrét közéleti célok (általános, titkos i egyenlő választójog ; szekularizáció ; felekezetien közoktatás; progresszív adórendszer) kivívása érdekében. A lap emellett erősen hazafias, magyar szelleműnek Ígérkezik, amit összeegyeztethetőnek tart a legszélsőbb li- í beralizmussal, s ezt a vezetők egyénisége | látszik garantálni, akik eddig is ilyen irány- | bán működtek. A most folyó politikai kava- j j rodásban mindenesetre érdekes az egészen j uj, határozott állásfoglalás és a független, j | pártokra és kormányra való tekintet nélkül j megnyilatkozó eszmekor. Galamblövészet céljaira galambok kellenek. A Galamblövők Országos Egyesülete j Budapesten és az ország több helyén ga- lamblövö versenyeket szokott rendezni, | amelyek céljára sok galamb kel! s mint- | | hogy itt az országban nem sikerült- a szűk- I | ségietet összeszedni, kénytelen volt a fenti egyesület külföldről hozatni a galambokat. ! ! Hogy a galambokért a külföldre vándorló | összeget megmentsék, elhatározták a te- [ nyésztök nevét és az állatok szállítható mennyiségét állandóan nyilvántartani, hogy a galamblövő egyesület igényeit bármikor kielégíthessük. — Aki tehát galambot tenyészt, jelentse be a címét a bármikor szállítható mennyiség feltüntetésével a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének Budapest, IX., Üilői-ut 25., I. 10. Megjegyezzük, hogy nevezett célra kizárólag teljesen ; kinőtt, bármilyen szinü, jól repülő galamb | használható. A galamblövő egyesület a galambok darabjáért 50—70 fillért fizet. A j közvetítésért dijat nem számit a B. 0. E. Borászati kongresszus Szegeden. A Szegedi Gazdasági Egyesület felkérte a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületét, hogy a folyó évben Szegeden rendezendő borászati kongresszuson és az azzal kapcsolatos szőlő- és gyümölcskiállitáson vegyen részt. A M. Sz. 0. E. a Szegedi Gazdasági Egyesülettel szemben kifejezte aggályait, hogy a múlt év végén Versecen lefolyt kongresszus után oly rövid idővel ismét az ország déli vidékén rendeztessék ily nagygyűlés. Ugyanezen szempontokat dr. Drucker Jenő, a M. Sz. 0. E. igazgatója a szegedi j választmánynak a minap újból előterjesztette, miután azonban az ottani szakkörök a kongresszus és kiállítás ügyében az előkészületeket megtették és emellett egyrészt a sikföldi kötött földek beszőlősitése, a bor- értékesítés nehézségeinek elhárítása, valamint a homoki bőrtermékek védelme tekintetében a gyűlés tartását elhalaszthatatlan- nak tekintik, dr. Drucker Jenő megígérte, hogy a tervezett kongresszus erkölcsi támogatása ügyében a M. Sz. 0. E. igazgató- választmányának előterjesztést tesz. Bezercoj Pál kitüntetése és jubileuma. Bezerédj Pál orsz. selyemtenyésztési felügyelőt Ő felsége a király a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Egyidejűleg Szekszárd város közönsége e hó 2-án ünnepelte a kitüntetett férfiú 30 éves jubileumát. Reggel 9 órakor hálaadó istentisztelet volt a katholikus templomban, ahol Simontsics Elemér alispán vezetése alatt megjelentek a vármegyei és selyemgyári tisztviselők, a tanuló ifjúság és az ipartestület pedig zászlókkal vonult a templomba. Délben bankett volt és az egész várost kivilágították. Az ország minden részéből százával érkeztek az üdvözlű táviratok. A Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezet, patroaátusa alatt lévő „Háztartás“ budapesti fogyasztási szövetkezet ez idei mérlegéről sötét kritikát mond a „Magyar Kereskedők Lapja.“ — A közlemény szerint a Háztartás mérlege minden, csaknem világos. Az aktívák közt az árukészlet 159.000 koronával van felvéve s itt mindjárt érthetetlen ilyen nagy mennyiségű áru felhalmozása, de még kevésbbé érthető az, hogy ha a szövetkezetnek akkora árukészlete van, mi szükség volt akkor áru tartozásait 266.000 koronáig fokozni ? Némi magyarázatát adja azonban a körülménynek, de nem gazdálkodásúi-; dicséretére az, hogy a tagok áru tartozásai 74.000* koronára emelkednek. De ezen kívül vannak még a szövetkezetnek más adósai ist. akik összesen 103.000 koronával tartoznak. Ez tisztára érthetetlen, azaz nem lehet tudni, hogy az áru tartozásokon kívül, továbbá a 37.000 korona üzletrész tartozásokon kívül mért lehet még 103.000 korona követelése egy fogyasztási szövetkezetnek, amely pénzkölcsönöket nem ad ? De leg- szomorubb az, hogy a szövetkezet árukon 173 000 korona brutto nyereséget ért el s mégis csak 9268 korona tiszta nyereséget mutat ki. A brutto nyereségből tehát nem kevesebb, mint 164.000 koronát emésztett fel a kezelés. Közöljük ezt'a hozzá értő kézből jövő, noha megengedjük, hogy elfogult kritikát, nem mintha ezzel általában a szövetkezetek működése ellen elrettentő példát akarnánk szolgáltatni, hanem csupán azért, hogy indokoljuk a Hangya vezetéssel szemben annak idején elfoglalt álláspontunkat, valamint azt az indokolatlan hajszát^ melyet egy nagy körzet szövetkezeti szervezete ellen szomorúan kellett tapasztalnunk csupán azért, mert ez a Hangyán kívül, önállóan igyekezett a fentiekhez hasonló anomáliák kiküszöbölésével a szövetkezetek nagy eszméjét érvényre juttatni. Rendkívül életrevaló, kipróbált, modern intézményt ajánlunk tisztelt olvasóink szives
