Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-26 / 13. szám
4-ik oldal GAZDAK LAPJA járó terméstöbbletet. Cüilisalétromra azonban legfeljebb abban az esetben volna szükség, ha a répa nem istállótrágyába volna vetve. A répaféleségek jóságát illetőleg nagyon eltérők a nézetek, s az oberndorfi az a féleség, amelynek használata leginkább el van terjedve. Pedig talán nem ez a legjobb és legbővebben termő, s az a hibája mindenesetre megvan, hogy könnyen repedezik, s ennek folytán könnyen meg is romlik. Nincs is olyan répaféleség, mely mint legjobb, legbővebben termő volna állandóan odaállítható. Hibát követ el azonban az a gazda, aki egyféleséghez ragaszkodik anélkül, hogy a többit kipróbálta volna. Végezzünk többféleséggel kísérletet, s állapítsuk meg ilyen módon, hogy az adott talajon s az adott viszonyok között melyik terem legbővebben, melyik tehát a legjobb. az oberndorfin kívül a mammuth-répa kelt nagy terméseivel feltűnést, azután az eckendorfi, a leutowitzi, az olajbogyó s a chrestensen Volendung, amelyet óvári répának is neveznek, mert a termésével Magyaróváron végzett kísérletek igen kedvező eredménnyel végződtek, ahol nemcsak nagy terméshozama által tűnt ki, hanem az által is, hogy egyenletesen kel, zsenge korában gyorsan nő, húsa tömör, alakja jó, könnyen szedhető s jól eláll. Gróf Telefcy Arvéd drassói uradalma magját nagyban termeszti s kicsinyben is elárusítja. Ezek volnának tehát azon répaféleségek, amelyek kísérletezésre ajánlhatók. A lépfenéről. Irta: László Hugó, m. kir. állatorvos, Azt hiszem, hogy jogosan állíthatom, hogy a gyakorlatban kényszerből levágott, illetve elhullott, lépfenére gyanús állatokból vett vizsgálati anyag, mig mikroszkópos vizsgálat alá kerül, legtöbb esetben már fertőzve van idegen rothadási csirákkal, úgy, hogy a közönséges mikroszkópos vizsgálat alapján diagnózist megállapítani nem lehet, illetve a mikroszkópos leletből sem iépfene fennforgására, sem pedig annak ellenkezőjére következtetni nem szabad. Különösen áll ez oly esetekről, midőn maga a boncoló állatorvos nem rendelkezik mikroszkóppal és az anyagot kénytelen másfelé küldeni, mert ilyenkor fokozott mértékben meg van adva annak a lehetősége, hogy ; abban a Iépfene-bacillushoz hasonló csirák elszaporodjanak és a szakembert tévedésbe ejtsék. Az a körülmény, hogy a hatósági állatorvosok legnagyobb része mikroszkóppal nem rendelkezik, szintén hozzájárulhat a lépfenének minősített esetek szaporításához. Mert az eljáró állatorvosok minden olyan esetben, midőn valamely gyors lefolyású betegségről van szó és a talált kórbonctani elváltozások Iépfene gyanújának fennforgására utalnak, súlyos felelősségük tudatában, igyekeznek a 27,371/1906. számú min. rendeletben körülirt kötelességükhöz képest a Iépfene fennforgását mikroszkópos vizsgálat utján megerősíteni, illetve kizárni, de | minthogy túlnyomó részük mikroszkóppal I nem rendelkezik, kénytelen a rendszerint i már a vételnél saprophyta-csirákkal szeny- nyeződő vizsgálati anyagot, gyakran meg nem felelő edényben is, a mikroszkóppal rendelkező állatorvoshoz továbbítani. Az expediálás tartama alatt ezen csirák szaporodnak, úgy, hogy a vizsgálatot végző állatorvos, minthogy behatóbb bakteriológiai eljárásokra (állattojás, tenyésztés) berendezkedve nincs, amennyiben a fedőlemezre felkent anyagban anthrax'oacilusokhoz hasonló (de tuiüjdonképen rothadási) baktériumokat lát, úgy óvatosságból kénytelen az esetet lépfeuének nyilvánítani. Ideje volna tehát, hogy a fertőző betegségeket megállapító bakteriológiai vizsgálatokat rendeleti utón szervezzék és szabályozzák. E célból célszerű volna, ha — poroszországi mintára — az ország nagyobb középpontjaiban bakteriológiai intézetek állíttatnának fel, melyeknek feladata volna úgy emberi, mint állati fertőző betegségek megállapítását célzó bakteriológiai vizsgálatokat végezni. Ezen intézetek a különböző megvizsgálandó anyagok befogadására és szállítására alkalmas edényeket ingyen bocsá- tanának az orvosok és az állatorvosok readel- | kezésére és egyúttal utasítást adnának a j vizsgálati anyagok vételére és továbbítására nézve. Addig is azonban, mig ily intézetek szerveztetnek, szükséges volna, hogy legalább is az összes I. fokú hatóságokhoz beosztott m. kir. állatorvosok mikroszkópokkal elláttassanak, hogy ily módon a vizsgálati anyag továbbküldésére ne legyen szükség. Minthogy azonban eme óhajaink aligha fognak a közel jövőben megvalósulni, számolva az adott körülményekkel, igyekezzünk minden esetben lehetőleg a talált kórbonctani elváltozások alapján pozitív kórismét megái lapítani. Soha sétéveszszük szem elől azon tényt, hogy az anatómiai elváltozások igen sokszor sokkal biztosabb és pozitivebb alapot nyújtanak a diagnózis megáilapi- | tására, mint az egyszerű mikroszkópos vizsgálat, mely legfeljebb a kórisme megerősítésére szolgálhat, mig egyedül a mikroszkópos leletből valamely betegség fennforgására, vagy fenn nem forgására következtetni, legtöbbször kockázatteljes dolog. Oly esetekben pedig, midőn a kórbonctani elváltozások alapján alapos a gyanúnk a iépfenére és a mikroszkópos víz gálatot a kórisme megerősítése céljából végeztetjük, a vizsgálati anyag vételénél és expediálásánál a legnagyobb óvatossággal járjunk el, nehogy az saprohyta-csirákkal szeny- nyeződjék és azok abban elszaporodjanak. E célból tartsunk készletben sterilizált, üvegdugóval ellátott üvegedényeket és a vizsgálati anyagot kihevitett késsel, frissen készített metszéslapról, rothadó hulláknál pedig a fül vagy a végtagok véréből véve, ezen edényekben, lehetőleg küldönc utján j juttassuk el a rendeltetési helyre, hol is az | anyag a górcsövei rendelkező állatorvos j által lehetőleg nyomban megvizsgálandó. Remélhetőleg már ily eljárással is sikerülni fog a tévesen lépfenének mondott j esetek számát csökkenteni, ezzel a gazda- j közönséget az alaptalanul elrendelt zárlatok j és forgalmi korlátozásoktól megkímélni és j 13 ik szám ! a nemzeti vagyont, melynek gondozása és gyarapítása legfőbb feladatunk, a megoko- latlan veszteségektől megóvni. Hasznos tudnivalók. Magyarország búzabé hozatala. A statisztikai hivatal kimutatása szerint február hónap 1 —15 éig behoztak összesen 94 520 mm. búzát; még pedig Ausztriából 2811 mra.-t, Boszniából 4518 mm,-t, Németországból 4249 mm.-t, Oroszországból 53 344 mm.-t, Romániából 24-485 mm.-t, Szerbiából 100 mm.4 és Bulgáriából 5013 mm -t. Száj- és torok-öblitöü! egy féllitor zsályalevél forrázatban kétkacálnyi méz és 10 gramm timsó kitűnő hatású. Védekezés a levél fodrosodás ellen. Az őszibarackfa levelei április hónapban veres bibircseket kapnak, csavarszerüen össze- kunkorodnak s ennek következtében nem egy | barackfa elpusztul. Az őszibarackfa e betegsége a levélfodrosodás, amelyet az Exoascus I deformans nevű élősködő gomba szokott i okozni; ez egyike a leggyakoribb őszibarackfa betegségekncK. A hólyagok megveresedése csak bizonyos öszibarackfák leveleihez van kötve. A betegség felette kártékony hatása a leveleknek korai lehullása küvetkeztébon áll elő. A betegség terjedésének kedvez a nedves, hűvös tavaszi időjárás, ámbár az egyes őszibarackfajták e fogékonyság tekin- j tétében nagyon eltérően viselkednek. Véde- I kezűi ellene a fodrosievelü hajtásrészek el- j távolításával és a bordeauxi (bordói) folya- j dókkal való permetezéssel lehet. Ez utóbbí- i >*ák azonban korán, a rügyfakadás előtt meg kell történnie, Különben hatástalan, illetve a helytelen időben végzett permetezéssel nagyobb kárt okozunk, mint amennyi hasznot véltünk elérni általa. A fürészpor trágyaértáke. A fürészport egyaránt lehet használni akár keveréktrágya (kemposzt) készítéséhez, akár almozásra és ez utóbbi esetben istállói trágya készítésére- Almozásra igen alkalmassá teszi nagymérvű, vizfelszivó képessége, amelynél fogva az állatnak száraz fekvőhelyet biztosit; továbbá az a tulajdonsága, hogy az ürülékkel jól elkeverhető és azzal egyenletesen összeülepedő és összekorhadó, a talajon pedig köny- nyen elhiuthető és abba jól bemunkálható trágyát képez. Némi hátránya az, hogy az állat tisztántartására fürészpor-alom mellett több gondot kell fordítani, mint szalma- aimozás esetén. A komposztozásra használt fürészpertrágya értékét szintén tetemesen növeli az, ha hozzá istállói vagy általában ürüléktrágyát alkalmaztak, ügy az ily módon készített, jól összeérett komposztot, valamint az almozás utján készített fűrészporos istállói trágyát mindazokban az esetekbeu lehet alkalmazni, amelyekben az istállótrágya, vagy általában a televényképző trágya alkalmazása helyén való. A közlegelö jogtalan elfoglalása. Felmerült konkrét esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a föld- mivelésügyi miniszter, hogyha magánosok a közlegelő egy részét jogtalanul elfoglalják, a közlegelőbirtokosának nem a közigazgatási bírósághoz kell fordulnia, hanem magán
