Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-12 / 11. szám
GAZDÁK LAPJA 11 ik szám 4-ik oldal A „Rimaszombati Konzervgyár“ teljesen korszerűen készített gyümölcsbefőttjeivel és cukrozott gyümölcseivel mindenütt versenyképesen jelenik meg. A „Pozsonyi Konzervgyár“ szintén kitűnő gyümölcs- és zöldségkonzerveket készít, sőt megpróbálkozott szárított (aszalt) zöldségek forgalomba hozatalával is. E kitűnő és korszerűen berendezett vállalataink még számos enemü vállalkozások által támogatva, teljesen képesek ellátni bennünket a legegyszerűbbektől kezdve a legmagasabb igényeknek megfelelő, legkülönlegesebb konzervekkel és feleslegessé teszik a külföldi enemü behozatalt. Sajnos, hogy ezt még nem sikerült nekik a kívánt mértékben elérni és bizony nemcsak a sokkal drágább francia konzervekből hoznak be még most is igen sokat hazánkba, haHem az akárhányszor gyengébb, selejtes minőségű osztrák gyártmányból is. Igaz, a mi gyáraink szintén sokat adnak el Ausztriába. Megállapíthatunk azonban annyit, hogy a lefolyt 25 év haladása a kertészeti termesztés eme társintézményét: a konzerv- gyártást is szép fellendülésnek indította hazánkban. Dr. Györy István, tanár a budapesti in. kir. Kertészeti Tanintézetben. A gyümölcsfák rendbentartásáról. Sarkigazság, hogy a szőlősgazda jövedelmét megkétszerezheti, ha gyümölcsfáinak híven gondját viseli. Ez pedig nagyon meg- szivielésre méltó kijelentés most, amidőn már mindenki tisztában van azzal, hogy az Parászkának, hogy az ő esküvője napján lettem halálos beteg. Kétségbeesne a szegény, hegy nem lesz boldog. Tudja anyám, hogy úgy tartják a faluban, hogy mikor esküvő van, nem jó halottnak lenni, mert akkor boldogtalan lesz a menyasszony . . . Az este homályt hozott a kis szobába. Az öreg asszony csendesen sirdodált. A szegény Mitru pakulár meg a halállal vívódott . . . Hogy a Mitru meghalt, az öreg;; -szouy ; leköltözött a hegyről a faluba. Sírva járkált, í nem volt senkije. Először nem akarta za- j várni Parászkát, hanem azután mégis felkereste. Mikor aztán a jószivü fiatal menyecske marasztetta, nem állhatta meg, j .hogy ne beszéljen a fiáról. Még az utólsé gondolata is te voltál, — mondta sírva az öregasszony. Arra kért, | hogy valahogy meg ne mondjam, hogy az ! esküvőd napján lett halálos beteg, nehogy Megijedj a boldogságodon .... Szegény fiam! — Szegény Mitru! . . . És ezentúl sokszor sirt és nagyon sokszor sóhajtozott. Az emberek azt gondolták, hogy babonás és az élete boldogságát félti. Talán a menyecske maga is azt gondolta és észre sem vette, hogy bizony ő szegény Mitru pakulárt siratja. (Vége.) országszerte mutatkozó túltermelés következtében a bor ára évről-évre hanyatlani fog. A gyümölcsfák ápolásának legfőbb ideje a tél, azért csakis az tarthat valóban jogot a jó szőlősgazda nevére, aki a telet nem csupán henyélésre és szórakozásra fordítja, | hanem az enyhe napokat felhasználja gyümölcsfáinak tisztogatására és ápolására. Gyümölcsfák hűséges gondozásával el fogja érni azt a kedvező állapotot, hogy a termeit gyümölcsnek minél nagyobb százaléka féregmentes, hibátlan, szépen fejlődött, elsőrendű légyen. Mert hiszen ma úgy állunk, hogy a legtöbb esetben alig kerül annyi szép példány, amellyel a garaboly tetejét kidiszithetjük ! Az elhanyagolt fa nem nevelhet hibátlan, szép gyümölcsöt. Az almafa nem önként hullatja el kifejlődés előtt gyümölcsének nagy részét, mintha ő ebben bűnös volna. Megnevelné ö azokat szívesen, de nem teheti, mert vagy nem nyújthat azoknak elég táplálékot, vagy pedig még zsenge korukban megöli ; zokat a sokféle féreg és egyéb betegség, amelyeket a fa gazdája gondatlanságból vagy kényelemszeretetből elmulasztott megsemmisíteni, vagy távoltartani. Annak sem a gyümölcsfák voltak az okai, hogy a kajszinbarck-terraelés múlt nyáron úgyszólván értéktelenné vált. Óriási az a veszteség, amit ezen a réven a szőlősgazdák szenvedtek 1 A ragyás, apró gyü- ! mölcs mázsája — pedig ez képezte a zö- ! mét a termésnek — sok-sok ezer mázsája ; 5 koronájával kelt el, a szép nagy gyü- ! mölcsért pedig, de ilyen kevés volt, 30 — 40 | koronái fizettek á kereskedők. Nem ijesztő ! ujjmutatás-e ez arra nézve, hogy ne várjunk minden eredményt az időjárástól és a jó Istentől, hanem igyekezzünk minden eszközt felhasználni arra, .hogy termésünk értéktelenné ne váljon. Az aszaló szilva (magvaváló, besztercei) félfejlödésben megfonuyadt és lehullott, még pálinkafőzésre sem volt érdemes felhasználni, mert kevés volt benne az édesség, a szesz pedig a kierjedt cukorból lesz. A szilvának ezt a pusztulását szintén egy gombabetegség okozta, melyet megfelelő : anyaggal való gondos permetezéssel ártalmatlanná lehetett volna tenni. Ez által ismét érzékeny kárt szenvedett sok szőlősgazda, mert, nálunk az aszaló szilva jelentékeny kiviteli cikk. Hellyei-közze! ami véletlenül ép maradt és szépen kifejlődött, azért mesésen nagy árt fizettek a kereskedők. Ismerkedjünk meg tehát ezután a kesernyés bevezetés után a gyümölcsfák ellenségeivel s azok pusztító eljárásaival. A gyümölcsfa ellenségei nagy számmal vannak. Ezek az ellenségek szépen felosztják maguk között a szerepet úgy, hogy a szegény elhanyagolt fának utóbb egyetlen 1 része sem ment valamelyiktől. A fa törzsét és vastagabb ágait pusztítják a beléjük furakodó farágók. A nagy ' farágé és sárga farágó pille hernyói bele- furakodnak a fába és abban élnek két esztendeig. Ezek különösen az alma- és körtefákat rongálják. A kis kéregszu a barackfák kérge alatt fehér kukacok alakjában csak úgy hemzseg. A fa kérge alatt telelnek ki a veszedelmes almamoly hernyói is. Ezek okozzák az alma és körte férgesedését. A ievakarásuk alkalmával azt tapasztaltam, hogy a kajszinbarackfák rücskös, cserepes kérge aiatt különös előszeretettel és nagy számban húzódnak meg a fürtpusztitó szőlö- xnoly bábjai. A legtöbb esetben a gyümöc-lak virág- bimbói már kiíakadásuk előtt a méhükben. hordozzák a termést megsemmisítő ellenségüket. A bimbólikasztó bogár kukaca (Ant- honomus pomorutn) leginkább az almafán él, a rügyiikasztó bogár (Aathonomus cinctus) csakis a körtefa rügyét bántja. Ez a két bogár nyáron kéreg alatt alszik, októberben a rügyiikasztó bogár bepetézi a bimbókat. Ezek még ősszel kikelnek. A bimbólikasztó tavasszal tojja le petéit a bimbókra. A fa virágbimbója még ki som nyílott és mar belefurakodolt a pusztító ellenség. Feleslegesnek tartom a szives oivasó figyelmét tovább fárasztaui mindazoknak a férgeknek és gombáknak (t. i. penész betegségeknek) a leírásával, amelyeknek nagy száma gyümölcsfáinkon tanyáz és csak arra ; várnak, hogy a tavasz beköszöntésével — a tenyészet megindultávai — ők is hozzálássanak romboló és pusztító munkájukhoz. Tuíajdonképeni tárgyunkhoz visszatérve a legmelegebben ajánljuk, hogy a fák ki- fakadása előtt lássunk hozzá a korona rendbo- hozásához. Minden évben keletkeznek viz- hajtások, melyeket simán és csonk néikuí le keil darabolni, a tulsürü, száraz, egymást keresztező ágakat szintén le kell vagdalni ; és a sebeket kőszónkátránnyal bekenni. Hogy a meggy és kajsziubarack apró gyümölcsöt hoz, vagyis hogy az üvegmeggy terméketlen, azon a vénülő ágak teljes lo- csoukázásávai is segíthetünk. En ezt megpróbáltam és jól bevált, mert a csonkázás után a 2-ík évben nagy gyümö.csőket és gazdag terméseket nyertem. A korona reudbehozása után vakarhassuk meg alaposan a fa vastag ágait és törzsét a mohától és kéregtől, mert ezek számtalan féregnek szolgálnak biztos telelő helyül. Arra ügyeljünk, hogy ennél a munkánál sebeket a fan ne ejtsünk és hogy a lyukakat, méiyedéseketsziutéa jól ki tisztogassuk. (Kitűnő fatisztogató eszközöket gy árt a Szijjártó Testvérek cég Kecskeméten.) az aimafák sima, üde kérgén kerekded, iiam- vaszöld pecsét alakjában feltalálhatjuk a kis araszoló hernyó (Cheimatobia brumata) pete lerakodását, némely fán, ha figyelünk, 30—40 ilyen pecsétet találunk, minden pecsét 2—300 petét tartalmaz. Ezek korán kikelnek és a felső rügyek pusztításához látnak. Ezeket a veszélyes pecséteket tehát szintén le kell vakargatni s a liernyófész- keket leszedegetni, az ágakra ragasztott levelekkel együtt. Az alapos levakarás és tisztogatás után szükséges lesz még a nyugvó időszakban, tehát kifakadás előtt a gyümölcsfáknak minden részét megfelelő erős maró oldatokkal alaposan megpermetezni, hogy azáltal a rejtőző penészgombák, férgek, bábok és kukacok megsemmisittessenek, Erre a célra különféle gyárilag előállított anyagok vannak használatban, nevezetesen a vizben higitható carbol-készitmónyek. u. m. a Schaeht-féle gyümölcsfa carboliaeura, az a ve-
