Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-12 / 11. szám
GAZDAK LAPJA 5-ik oldal. 11 -ik szám íaarius müvek gyártmánya a dendrin, továbbá a kénmáj. Az előbbiek folyékony, az utóbbi tégla alakú 1 és fél kiló súlyú kömény száraz állapotában bocsáttalik forgalomba. Mind a három anyag megfelel a célnak, ha helye- sea alkalmazzák; hogy mégis melyiknek -adjunk előnyt, az a kalkulus dolga. A Schacht- sféle carboiineumból a gyümölcsféleségek szerint a kifakadás előtti permetezéshez 10—20—30 százalékos oldat készítendő. ‘{Ara kilónként 84 fiilér.) A dendrinből erre a célra 10—15 százalékos oldatot használunk. (Ára nagyban 50—54, kicsinyben 00 fillér.) A kénmájból az utasítás szerint már 2 százalékos oldat elég erős, ehhez azonban még 2—3 kilo meszet is kell keverni. A .kénmáj nagyjából összetörve hideg vízben (könnyén oldódik. A kénrnáj ára kilónként -csak 64 fiilér, az előbbiekhez képest tehát sokkal kevesebbe kerül ezzel az anyaggal ‘a permetezés, mert ugyanolyan értékű kénmájjal 5 szőr, sőt 10-szer annyi fát permetezhetünk meg. Aki tökéletes munkát akar végezni, az 'gyümölcsfáit kilombosodás uiáu is megpermetezi, abból a célból, hogy azukat a hernyók, férgek és peuészgoinbák pusztításától megoltalmazza. Jó, hogy ha ezt a nyári «permetezést kétszer végezzük, először az -elvirágzás után pár héttel, később pedig, -amidőn a gyümölcs nagyságának egynegyedét elérte. A nyári permetezéshez elég ha 100 liter vízhez 1 kilogramm kénmmájat veszünk, .;s az egészhez még 20 deka rézgálic oldatot keverünk. Múlt nyáron összes gyümölcsfáimat ilyen oldattal permeteztettem s mindenkit meglepett az, hogy fáim lombozata késő őszig buja haragos zöld maradt, menten mindenféle rozsdásodástól, holott a nem permetezett fák leveleit korán meglepte a rozsda, a penészek már a fagyok előtt lehullottak, a permetezett fák lombozata pedig még a fagyok után is zöld maradt és csak nagyon későn, a tél bekövetkeztével hullott le. Az egészséges levél fejleszti a gyümölcs- bimbót, ebből önként következik, hogy az igy gondozott fa után több és szebb gyümölcsöt remélhetünk. Petrovits I. Mikor nyissuk ki a szőlőt? Noha talán még időelőtti erről a szőlőmunkáról beszélni, tekintettel egynémely körülményre, jónak látjuk a szőlősgazdákat erre a fontos szőlőmunkára idejekorán figyelmeztetni. Az 1908, év őszén a szokatlanul korán beállott kemény fagyok miatt nagy átlagban az ország szőlőinek csaknem a fele fedetlen maradt. A szenvedett károsodásból okulást merítve, múlt ősszel ugyancsak iparkodott mindenki korán és jó magasan befödni a tőkéket. Ezzel pedig épen n*m végeztünk okos dolgot, mert ha azt előre és biztosan tudtuk volna, hogy a hosszú meleg ősz után ilyen enyhe tél következik, helyesebb lett volna összes szőlőinket be sem fedni. Az őszi és téli csapadékban gazdag j enyhe idő, amely a gabonára oly felette | kedvező volt, a betakart s különösen a nagyon betakart tőkékre, nevezetesen a földtakaró alá került csapszemekre veszélyes, mert a megvakuiás veszélyének vannak kitéve. Ez a baj mindig fenyegetőbb és gyakrabban előfordul a homoki, mint a kötött talajú szőlőkben. Ezt a bajt lehetőleg elkerülendő, a mi tanácsunk oda irányul, hogy a nyitást korán ejtsük meg, a metszéssel ellenben — feltéve, hogy az eltakarva volt szemek hibásak — inkább várjunk a bimbók duzzadásáig, amidőn aztán már nem kell tétovázni és biztosra metszhetünk. A homokon ugyanis épen a felhozott eshetőség miatt gyakran el kell térni ' az előirt, vagyis a szabályszerű metszéstől | azoknak a szőlősgazdáknak, akik a szőlő t jövedelmére rá vannak utalva. Ahol a szőlő fogatos művelése be vau vezetve, ott, mihelyt a talaj eléggé fedszik- kadf, a nyitó-ekével meg keli kezdeni a munkát, igy cselekszem én is. Az ekével való nyitás után ugyanis megszűnik a vesz- szők megvakulásának a veszedelme a talaj- j szellőztetés következtében, s a tőke azért meg van oltalmazva az éjszakai fagyosoktól, mert az eke után a tőkesorok mentén megmarad a vékony földréteg, ami erre a célra éppen elegendő. Petrovics I. Kérdések. Paizs ss vértetü irtása. Nyírott akác sövényeimet ellepte a paizstetü, 16 éves gyümölcsösöm 3 almafájáa pedig a vértetü jelentkezett. Az előbbi ellen petroieum-emul- sióval védekeztem sikertelenül, az utóbbit a kiadott nyomtatott utasítás szerint igyekeztem kiirtani, de eredménytől nem értem. Nincs e ajabb módja a védekezésnek ? R. S. Feleletek. Paizs és vértetü irtása. A vértetü irtására szolgáló hiv. kiadasu útmutató csak ugyan régibb keletű s mind bét baj ellen újabb védekező szerünk van, a gyümölcsfa- karboliueüm, amelynek alkalmazásáról a magy. kir. főldmivelésügyi minister 1908. évi 45, számú kiadványa szól. A gyümölcsfa- I karbolineum permetezést megelőzőleg a vértetü okoí 11 sebeket meleg kátránynyal kell bekenni, a permetezést pedig csak a nedvkeringés megkezdése előtt kell alkalmazni. Természetesen, ahol a vértetü fehér gyapjas képződményei mutatkoznak, azokat azonnal el kell pusztítani. Sch. Hasznos tudnivalók. Szájfáját ellen egy kávéskanálnyi finomra tört és átszitált timsót keverjünk összd kétkanálnyi szinmézzel s ezzel naponkint többszer kenjük meg a fájós száját. A főzelék eltartása. A pince, különösen a dohos pince nem oly jó a főzelék eltartására, mint a friss föld. A kertben gödröt ásunk 30—40 cm. mérettnl és ebbe belerakjuk a főzeléket fejjel lefelé sűrűn egymás mellé. A gödör fenekét szórjuk ki homokkal. Felül száraz lomb jusson, azután föld, majd deszkák, A berakást süáraz időben keil végeznünk, minden nagyobb nedvességet kerülni kell. R. Védekezés a gyapjurágás eiian. A gyapjurágás igen rossz szokása a merinó birkának, melynek terjedéséhez hozzájárulhat ugyan áz énalom és utánzási hajlam, de kiindulása az emésztőnedvek rendellenes összetétele. Előidézője a juh természetének meg nem felelő táplálék, s erre vall az is, hogy a juhok legelőjárás mellett nem, hanem csak az istáliözás alatt rágják le egymásról a gyapjút. Ennek többféle oka lehet nevezetesen : nedves, turfás rétekről származó savanyu széna, a szálastakarmánynyal való túlságos takarékoskodás, szemben nyers burgonyának, répának vagy répaszeleteknek nagyobbmérvü adagolásával ; de oka lehet a takarmánynak csekély ásványsótartalma és hiányos (esetleg túlzott) sóadagolás. Egy szakember szerint a baj megszűnik, mihelyt az addigi takarmányt változtatjuk, a juhokat rendesen sózzuk és meszet, krétát vagy foszforsavas meszot adunk nekik. Segíteni szokott néha a julmkol elsötétítése is, de legradikálisabb módja e rossz szokás meg- szüntetésénrk a gyapjurágó juhok eikülöni- tése, illetve a javíthatatlanoknak a mészáros késére bocsátása. Hírek. — A „Gazdák Lapja“ sorsolása. Amint azt lapunkban jeleztük és megígértük, a jövőben azzal fogunk olvasóinknak kedveskedni, hogy minden negyedévben kisorsolunk előfizetőink között egy értékes tárgyat Legközelebbi sorsolásunkat március hó végén tartjuk meg, amikor egy 50 kötetből álló értékes gazdasági könyvtár kerül kisorsolásra mindazon előfizetőink között, kik addig a folyó év első negyedévi előfizetési dijakat rendezték. Rt vannak a szalonkák. Az erdei szalonkák más évben József nap körül szoktak hozzánk megérkezni. A rendkívül enyhe tavaszi időjárás okozza, hogy most már februárban megérkeztek a tavasz nevezetes hírnökei. A vadludak is nagy csapatokban vonulnak hazafelé bizonyságául annak, hogy I már csakugyan itt a tavasz. Egyházi javak megadóztatása. Az 1910. évi IV. oszt. kereseti adók kivetése most van folyamatban. Figyelmeztetjük ez alkalommal az egyházi javadalmakat élvező i lelkészi és kántori kart, miszerint a m. kir. I pénzügyminisztérium legutóbb körrendeletét i adott ki, mely szerint az egyházi javadal- masok a haszonélvezetükben levő, de egyházi tulajdont képező ingatlanok jövedelme után IV. oszt. keresetadóval meg nem ró- hatók. Az uj föld- és házadó törvények ugyanis egyértelműig kimondják, hogy a haszonélvező tényleges birtokosnak tekintendő, a birtoklatukban levő egyházi vagyon után tehát föld- vagy házosztályadóvai rovatnak meg, igy ebbeli javadalmuk a IV.
