Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)
1910-02-19 / 8. szám
8-ik szám 4-ik oldal GAZDÁK LAPU emlékezni, amelyről a gazdasági szaklapokban már több kimerítő cikk jelent meg. Könnyen meglehet azeaban, hogy olvasóink figyelmét e közlemények annak idején elkerülték s igy jó szolgálatot vélek teljesíteni akkor, ha ezt az okszerűen űzve nagy hasznot hajtó ültetési módot emlékezetükben felújítom. A korai burgonya különösen keresett élelmicikk és a nyár elején való eladásával a rendes árak kétszerese, — sőt — háromszorosában is értékesíthető. Torontói megye felső részén nagyban termelik és kiviteli célokra egész vaggonrakományokban expe- diálják. Általánosan termeli a kisgazda is kertjében, házi szükséglete fedezésére, eltekintve attól, hogy mint korai termény jó áron értékesíthető. — Gazdasági szempontból is máig teljesen figyelmen kívül hagyott fontos tényező ama körülménynél fogva, hogy ültetésével, megfelelő éghajlati viszonyok között, kettes termelést űzhet a gazda. Ugyanis a már május végén — junius elején szabaddá lett burgonyaföldbe takarmányrépát plántálhat, vagy takarmánynövényt (csalamádé, mohar, köles stb.) termelhet. Feisötorontál megyében szokásos a korai burgonyát mintegy 80 cm. sor- és fészek- távolságra ültetni és ennek első kapalása alkalmával minden négy fészek által határolt négyzet közepébe tengerit vetni. Ez után a burgonya töltögetése alkalmával lesz először kapálva, a folytatólagos másodszori művelés (a tengeri kapalása vagy töltögetése) a burgonya szedésével egyidejűleg tör- történik. Természetes, hogy megfelelő módon kell ezután gondoskodni arról, hogy az igy nagy mértékben igénybe vett terület bőséges trágyázással állandóantermöerőben lartassék. A korai burgonya meleg fekvésű, főleg sik, könnyű humusztartalmu, u. n. fekete homokot igényel s igy hazánk felső és keleti hegyvidékén aligha volna termelhető, hacsak déli fekvésű védett helyeken (kertekben) nem. A könnyű talajban a tél fagya a melegebb napok beálltával már február második felében kienged és a körülményekhez képest felmelegszik. A tavaszi felmelegedést biztosítandó a korai burgonya ültetésére szánt földet őszszel gondosan és mintegy 30 cm. mélyen szántjuk, vagy hason ot mély ásásban részesítjük, közvetlenül az ültetést megelőzőleg pedig kizárólag csak megfordítjuk, kisebb területeket csupán meggereblyézünk. A dolog tulajdonképeni lényege, an. által a korai érést és igy a rendesnél korábbi termést biztosítjuk, abban áll, hogy a gumós növényeknek egy, az általánosságban kárhoztatott sajátosságát, az idő előtti csírázást — mint előnyt — használjuk ki oiy- forman, hogy azt mesterséges utón idézzük elő és az igy kicsirázott vetőmagot, a lehetőségig korán ültetjüK. A kipróbált er dméayes eljárás a következő : Vetőmagnak az illető vidéken honos burgonyát használjuk. Különféle maggal tett kísérleteim közül a rózsaburgonya vált be minden tekintetben legelőnyösebben. A vetőmagot már őszszel gondosan átválogatjuk és osztályozzuk. Az átválogatást — különös figyelemmel a csira szemekre — február első napjaiban megismételjük és az igy nyert vetőmagot tetszés szerint nagyságú füles kosarakba rakva a konyhában, vagy ehhez hasonló állandó és mérsékelt melegü száraz helyiségben, de nem a. tűzhelyek közelébeu helyezzük el. Kosarak hiján a csírázásra szánt burgonya fent, nyitott ládákba is rakható, melyeknek oldalain és alján sűrűn egymás mellett lyukakat fúrunk, hogy a meleg tartalmukat minden oldalról érhesse, illetve átjárhassa. Előnyös, ha a csírázásra szánt burgonya nem a padlón, hanem magasabban helyezhető el. Az állandó meleg következtében a csírázás egy hét leforgása alatt már kezdetet veszi és a harmadik hét elteltével — ,tehat körülbelül február végén — teljes a csírázás. Megjegyzendő, h»gy a cdráziatókban levő burgonyát a csírázta tás tartama alatt mozgatni nem ajánlatos, bolygatni vagy átrakni egyáltalában nem szabad. El nem kerülhető az az eset, hogy egyes burgonyák Csirái nem a. megfelelő módon fejlődnek. E* azonban a terinésered ményt a legritkább esetben befolyásolja, amennyiben az esetleg gyenge c-urával bíró burgonya & kiültetés után mintegy pótolni igyekszik a mulasztást és csekély különbséggel bokrosodik, ilíetvs terem. Figyelemmel kell lenni az esetle,’; tulvékony, halvány és aránytalanul hosszú, u. ». vizhajtásos csirákkal biró burgonyákra, amennyiben ezek | elültetve csupán bokrosodnak, termést azonban csak a legritkább esetben adnak. Az ilyen hibás burgonyát az ültetés idején kiválogatva és a csiráktól megtisztított ál- j iapotban mint sertéstakarmányt jól értékesit- | hetjük. Az egészséges csirával biró burgonya i a hibásan csirázottól könnyen megkülönböz- j telhető húsos kocs, és zöldes szint mutató j csirái által. A kosarak- vagy ládákban kicsirázott I ; burgonya keresztül kasul van fonódva csirákkal, miért is a zele való bánásmód gondos figyelmet igényel. Az ültetést a lehetőség szerint korán, az időjárás állandósulását be nem várva, kell megkezdeni. Az erre alkalmas napon az addig nem háborgatott vetőmag kosarastól vitetik a vetöheiyre és ott a helyszínén egymástól óvatosan elválasztva szedetik ki a kosarakból, vagy ládákból. Ügyelnünk keli arra, hogy a vetőmag sem szélnek, sem lulságos napsütésnek ki ne legyen téve, miért is ajánlatos a kosarakat, vagy ládákat állandóan letakarva tartani. A csíráztatott burgonya a szokásos mélységre és egymástól való távolságra ültetendő olyfurman, hogy a csirák mindig ie- feló és nem oldalt álljanak. Az igy elültetett burgonyára a rendesnél bővebben kell földet huzni, ami kelését valamivel késlelteti ugyan, de egyúttal a márciusi fagyoktól is óvja. Az ekével vont barázda, vagy a feézi- kapaval vágott gödörbe helyezett burgonyára az első földet kézzel kell szérűi, részben azért, hogy a hirtelenüi rávetett fa csirákkal lefelé átütött burgonyát el ne döntse s ezáltal azt az oldalról felfelé növésre ne kényszerítse, másrészt, hogy gyenge csirája a hirtelenüi rázuhanó fűid súlya alatt el ne törjön. Az igy elültetett burgonya kapálása, töltögetése a rendes módon lesz végrehajtva. Nagyon meghálálja az első Kapálást megelőző sarából.ist, melyet lehetőleg korán, mar akkor végezünk, ha a kelő növény szarait mintegy 2—3 centimétornyire kitolta a földből. Az ültetés idejétől számított harmadik hó elteltével a burgonya beérett és mint csemegeáru értékesíthető, illetve fogyasztható. Megemlítendő, hogy a szélesleveiü rózsa burgonya fészkei, a bokrosodat* befejeztével, már a virágzás megkezdése előtt bontandók, mert ekkorra az uj termés fejlődését már befejezte. Gyakorlat fiiján előnyös e célra körüiálló 3—4 figyelöfészket ültetni, hogy az esetleg korai fészekbontás által termésünkben ne károsodjunk. Célszerű a honykakert részére a csíráz- tatást, valamint az ültetést tetszés szerinti 1~2 hetes időközökbe beosztani s így állandóan friss burgonyát biztosítani a konyhának. Nagyban való termelésnél eilenkezö- ! ieg a nagy tömegben való korai termés előállítása, tegyen főcélunk. A csírázta tás által termelt burgonya i úgy mennyiség, mint minőség, illetve tápérték tikintetében teljesen egyenértékű a szokásos időben termelt burgonyával, csupán vékony héja és lazább szerkezete teszi alkalmatlanná arra, hogy hosszabb ideig eltartható legyen s ennélfogva mint vetőmag sem használható. Schiffert Ferenc. Szab. „Rekord II“ sorvetőgáp „LOSONCZ! GAZDASÁGI GÉPGYÁR GYÁRTMÁNYA“ PT Sorba vet — sorba trág-váz ! ^Hlf „Allamgépgyári legújabb szerkezetű gőcséplőkészletek, benzin motorok, resicai acélekék, Kalmár-féle rosták és egyéb talajművelő eszközök.“ Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vszer ügy nősége Budapest, V., Váci-körut 32. szám.
