Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)

1910-02-19 / 8. szám

8-ik szám GAZDÁK LAPJA A csersav és a szőlőkocsány. A borok tartósságát, izét, zamatját és fejlődését szesztartalmán kívül csersavtar- talmának kell tulajdonítanunk. Látjuk a vörös boroknál, hogy azok aránylag rövidebb idő alatt elkészülnek, megderülnek és í'éuyt kapnak, ez a csersav- tartalmúknak tulajdonítandó, mert a csersav a Kavarodást előidéző nyalka-, és fehérnye anyagokkal egyesülve, nehezebbé válik és könnyen leülepedik. A -zőlő kocsánya leginkább magas csor- savtártalma által tűnik ki. A szőlő magvá- ban is van meglehetős nagymennyiségű cser­sav, de ez a kettő egymástól Ízre nagyon is külömbözik, mert a velők kapcsolatosan a borban oldódó egyéb anyagok nagyban befolyásolják. Az okszerű és helyes szüretelésnél oda keli törekednünk, hogy a cefre, illetve a must a kocsánnyal ne érintkezzék, hogy annak érdes izü csersevát fel ne oldhassa. A kocsány, ha zöld és éretlen, túlsók cser­savat adhat a bornak rövid idő alatt, mely körülmény a fehér borokra határozottan hátrányos befolyással van : ha pedig a szőlő már érett és a kocsány ki van száradva, akkor meg tetemes mennyiségű mustot képes magába felvenni. De mint említeti ük, a fehérbor tarlós- sár ára annak csersavíartalma nagy befo­lyással van, azért törekednünk kell a fehér bornak időt és alkálimat adni arra, hogy a csersavval együtt a bort finomító és érték­ben emelő zamátanyág mellett elegendő csersavat vehessen fel, de nem a kocsáuy- ból, hanem kizárólag a bogyó magjából és héjából. Ezen körülményre nagy figyelemmel legyünk, mert a bogyó leve csersavat nem tartalmaz, hanem annál több febérnve-anya- got. Azért helytelenül szüretel az, ki cefré- zéskor a mustot soká engedi a kocsánnyal érintkezni, mert ez által a bor túl fanyar, kocsány izü és tűi erős sárga szinü lesz; de szintén helytelenül szüretel az, aki gyor­san szüretel és nem enged időt a mustnak elegendő mennyiségű csersavat a magból és héjból felvenni, mert az ilyen bor nem bír megderülni, folyton opalízál és könnyen nyúlós lesz. Maurer. igen szép dolog s ezen sok kedvező tulaj­donságot bárki más fajtára is elmondhatja, mert igenis vannak minden külföldi s nagy fajtában ilyen tulajdonságokkal megáldott egyedek, sőt törzsek is, de hogy bármely fajtának minden egyes egyede minden kö­rülmények között ezen tulajdonok szerint viselkedjék, ezt kénytelenek vagyunk ta­gadásba venni s kijelenteni, hogy az em- deni ludak közt is vannak sok oly példá­nyok, amelyek a fentebbi sok jó tulajdon­ságot magukban összpontosítják, csak ki kell azokat keresni s ezen kiváló tulajdon­ságukat megbecsülve tovább fejleszteni s megkötni. Bizonyos az is, hogy ma már az em- deni lúd elnevezés alatt oly sok mindenféle tenyészanyagot hoznak forgalomba, amely­nek vérében ha van is egy kevés emdeni vér, de annál kevesebb abban azon sok jó ' tulajdonság, amelyekért az emdeni ludat nemcsak mi magyarok, de az egész világ ; felkarolta, de amíg más országokban az ; | igazi baromfitenyésztők egy-egy híressé vált s kiváló tulajdonait hosszú éveken át bébi- I ! zonyitott emdeni lúd törzsből származó anya- j got drága pénzen lefoglalják s azt kincs- ' nek tekintik, nálunk épen erre nem fék- tetDek semmit s az egyedek vagy a te | nyésztörzset tétemőnyképességét nern veszik j soha figyelembe, legfeljebb az alakot Dézik. | pedig az nem elég. Ha emdeni ludak helyett túl űzi ludakat szerez s azok téteményfcépessége felől nem lesz tisztában, épen úgy járhat, mint az emdeni, vagy bármely más fajtával, hogy í azok tenyésztésre, különösen pedig nemesí­tésre nem lesznek alkalmasak. Azt a taná­csot adjuk, tessék felelősség mellett oly | tenyésztőtől emdeni ludakat kiválasztani, l amely tenyésztő tenyészauyagát mindenki ; kiválónak ismeri s ahonnan szép, de te- ! nyésztésre alkuimitlan, vagy nem teljesen megfelelő anyag nem kerülhet ki. Egy kiválóan alkalmas helyen, a Sza­mos partján létesített emdeni ludtenyész- tésben az első évben a tojók egyenként 40—50 tojást raktak s ezen tojások cse­kély kivétellel mind kikeltek s a pipék szépen felnőttek, a második évben az ered­mény még kedvezőbb lett. De miért? Azért, mert ezen ludtörzset egy kiváló régi te­nyésztőtől vették, aki garantálta a bő és termékeny tojáshozamot az adott kétéves tojóiban s az adott két évet betöltött gú­narával. Ezen kivül az kiválóan ludtenyész- tésre alkalmas jó hely, ahol tág és ludak- nak való bő füvei benőtt legelő és a kelle­mes lassú folyású s itt-ott állóvizekkel is bővelkedő Szamos a jó tenyésztési ered­ményekhez hozzájárult s azt biztosította. Ebből az is látható, hogy a ludtenyésztés- től eredményeket főleg ott várhatunk, ahol arra a természetes feltételek megvannak. A legjobb tulajdonokkal biró törzs is idővel elveszti azt, ha kényszertenyésztés alatt áll, vagy nem lesz úgy tartva és gondozva, amint kell. Kérdésére tehát ezt kellett mondanunk s mielőtt tuluzi ludakat hozatna Sen. Mar- ten-től Lerthe bei Berlin cégtől, ajánljuk, hogy forduljon oly hazai beszerzési forrás- | hoz, ahol nemcsak emdeni ludakat, de te­Kérdések. Magyar ludak keresztezése tuluzi gú­narakkal. Magyar ludjaimat nagy fajta francia tuluzi gúnarakkal szeretném ke­resztezni, mert szerintem ez a fajta ed­zettebb és jobb tojó (tojásai biztosabban kelnek, mint az emdeni,) Kérek szives ér­tesítést, hol lehetne tehát tuluzi ludat be­szerezni ? T. J. Feleletek. Tény az, hogy a tuluzi ludakról az a nézet van elterjedve, hogy azok az emdeni ludaknál jobbak s többet tojnak, tojásaik nagyobbak s jobban kelnek, a fiatalok gyor­san nőnek s háromnegyedéves korban már nyolc kilót nyomnak sib. stb. Hát ez mind nyésztésre alkalmas egyedieket is kaphat. Az emdeni Jud a mi éghajlati viszo­nyaink közt igen jól érzi magát s sokkai edzettebb, mint bármely más külföldi fajta. Baromfitenyésztő. Hasznos tudnivalók. A galambok falnevelese. Azon esetben, ha a galambok néhány napon át több szőr pároztak s fészküket felépítették, akkor a him hajtani fogja a nőstényt és minél job­ban közeledik a tojásrakás ideje, annál buzgóbban fogja nőstényét maga előtt ker­getni ; ez mindaddig tart, amíg a nőstény- fészkét el nem foglalta. A nőstény egynéhany napi ülés után 3—3 napi időközben 1 —I tojást tojik, amelyik egekéből rendszerint him, a másikából nőstény fiókák bújnak ki. Rendes körülmények között a. nőstény 9—10 napra tojik le. Maga a pár zás és tojásrakás egész nyáron át tart, úgy hogy egy pár galamb után 5 - 10 fióka nevelhető fel egy év alatt. Amidőn u. nőstény második tojását is lerakta, akkor az azokon való ütés föl­váltva történik. Tizenkilenc napra az első tojás lerakása után a fiókák a tojásokból kibújnak. A tojásból kibújt fiókák eleinte vakok és gyámoltalanok, úgy hogy azokat, mint a föszekülő madaraknál egyáltalában, a szülőknek kell taplaluiok. Később, amidőn a nőstény újra kelteni kezd, csak a him eteti és tanítja a fiókákat és a költéstől számított 5—6 hétre már magukra hagyja őket. B. E. Ä ióíetü ellen sikeresen használható a naftalin, amely a melegágyakban a trágya­réteg fölött szórandó el. Ez a szer teljesen távoitartja az oly nagy mértékben káros ió tetveket és a növényeknek semmit sem árt, azok vígan és szépen fejlődnek. A száraz téli fagy hatása a fakra. Ha a hideg, erős, téli fagy előbb áll be, mint hogy hótakaró hullhatott volna a földre, | akKor a fák sokat szenvednek a hidegtől. Az idősebb, öregebb fák, melyeknek kérge vastag, sokkal érzéketlenebbek, mint a fiatal, alig pár éves csemeték, de azért ezek közül is sok elpusztul. Ha a gyökérzet körül a föld keményre fagy, úgy a gyökerek is megfagynak, mert ezek érzékenyebbek a fagy iránt, mint a földfeletti törzsrészek. A megfagyásra befolyással van az is, hogy beérett-e a vessző, avagy nem ? Az ilyen koronarészek, vesszők és rügyek, melyek valamely okból be nem érhettek, azaz a kellő tartalék táplálóanyag beléjök nem vándorolhatott, hamarabb elfagyuak, mint a kellő tápiálóanyagu érett részek. A fagy hatása tavasszal hamarosan észrevehető lesz, ugyanis e megfagyott fák, bar kihaj­tanak és zöldülnek, de ez csak addig tart, mig bennük tartalék tápanyag van, amint az elfogy, elfonnyadnak a zöld vesszők. Patkányok a baromfiúiakban, vagy azok körül nagy károkat szoktak okozni, mert az ember nem lehet eléggé óvatos ezekkel a ravasz és tolakodó vendégekkel szemben. Ha a baromfiaknak több eleséget adunk, mint amennyit meg tudnak enni, 'szinte magunk csalogatjuk oda a patkányokat. Jó eszköz a távoltartásra, ha a falakon alul szükfonatu dróthálót alkalmazunk, legalább ______________________ 5 ik o’pal

Next

/
Thumbnails
Contents