Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)

1910-02-05 / 6. szám

2-ik oldal GAZDAiC LAPJA 6-ik szám leszállította 3'^-re. Viszont a német : birodalmi bank, mely sokkal arogan- sabb angol kollegájánál s múltkor csak 5-re szállt alá, kénytelen engedni a londoni példa kényszernyomásának s ! az 5 százalékot leszállította 4 és félre. Hogy a pénznek ez a megolcsób- bodása, mely a két európai vezér­bank eljárásának szüségszerü következ­ménye, mit jelent a közgazdasági élet­ben, azt szükségtelen bővebben magya­rázni. A közelmúlt évek rettenetes ipari pangása ezergyi vészes következ­ményével megmutatta, hogy minden elemi csapásnál nagyobb akadálya a fellendülésnek és jólétnek a pénz drága­sága. A két bank példáját most foko­zatosan követni kénytelenek az összes pénzintézetek, a hitelviszonyok kétség­telenül meg fognak javulni, a beru­házásokhoz s vállalatok üzembentar- tásához oly elengedhetetlen tőkék köny- nyen és olcsón beszerezhetők lesznek s kereskedő- és iparos világunk, melyet a közelmúlt nyomasztó viszonyai megnyomorítottak, ismét lélegzetvétel­hoz juthat. Sajnos, hogy e nagy eseményhez i joggal fűzött vérmes reményeket zava­ros viszonyaink némileg csökkentik. I Az osztrák-magyar bank speciális hely­zete a nemzetközi pénzpiacon, s külö- ; nősen a Monarchia mindkét államának háztartásában uralkodó, rendezetteknek a legjobb akarattal sem mondható vi­szonyok csaknem kizárják, hogy Bécs- ben nyomban kövessék a londoni és berlini példát. De a mi késik, nem múlik s belátható időn belül az osztrák­magyar bank is kénytelen lesz engedni í a nyomásnak. Tárgyi oka nincs is az i ellenkezőre: aranykészlete tetemes és A leányok. Sokszor hallottam az életben a leányok ajkairól: — Szegény leány vagyok. A szegény ! leány sorsa olyan, mint az utszéli virágé. j Vagy letépik durva kezekkel, letapossák ; kegyetlenül. Vagy ott marad. Elhervad. Vi- rulasat nem látta, nem érezte senki sem. Elég baj volna, lia így volna. De hála Istennek, nincs igy. Akármilyen önző legyen is ez a kor, még mindig vannak ideális gondolkodó lel­kek. Vagy fordítsuk meg, ha tetszik emi- j gyen : Vannak okos férfiak. Igaz, hogy kevesebben, mint a léha gondolkodású, nagyravágyó, tehetetlen, fér- fiatlan, féktelen ambíciójú, telekkönyveket kereső és vizsgáló férfiak. folyton növekvőben van, a hitelviszo­nyok megjavultak, a vállalkozó kedv mintha minden téren emelkedőben volna. Ily kép a bank a megmaradt eddigi rideg álláspontján nem tud mit csinálni 6-9 millióra felszaporodott aranyfeleslegével, a mi már annál is inkább gondolkodóba ejtheti a bank intéző köreit, mert hitelüzlete a közel­múlt évben 138 és fél milliónyi csök­kenést mutat fel. A bank statusa te­hát hatalmasan megnövekedett, de inproduktiv, miért is a pénzforgalom emelkedését minden áron, legfőképp pedig a bankkamatláb leszállításával elő kell segítenie. Ebben a kényszerű bizonyosságban rejlik elsősorban a londoni és berlini hir fontossága. Mint a hullámverés, lassan, de biztosan idáig is el fog érni a bankráta leszállítása és a mi ebből közgazdasági életünkre háramlik, az csak előnyös lehet. Mindenesetre sajnál­koznunk lehet azon, hogy speciális és zilált viszonyaink miatt azonnal nem élvezhetjük a nemzetközi pénzpiac ja­vult helyzetének óriási előnyeit. Haszonbaromfilenyásziés. Éveken át legélénkebb figyelemmel kisértem és tanulmányozás tárgyává tettem a fejlődő és visszafejlődő baromfitenyésztést. A plimuth, langsan, fehér és sárga orpiug- tonok, viandottok tenyésztésének előnyeit és hátrányait utánjárás, tenyészetek és kiál­lítások látogatása, valamint a szakirodalom állandó olvasása által szemmel kisértem, anélkül, hogy alkalmam nyílt volna nyert irnereteimet gyakorlatban is kitapasztalni, mert a városi élet éveken at kellemetlen gát gyanánt ál;ott előttem. De vannak. Ismerek akárhányat, sokat közüíök. A leányok tehat igen rosszul teszik, ha érezvén szegénységüket, azt a balvéle­kedést hordozzak lelkűkben : hogy a szegény leánynak veszni keil. Mert nincs tőkéjük. Nincs hozományuk. Ezen hamis gondo.kodás után indulva, sok leány úgy tekz, mint a gyenge iábon álló kereskedő, A reklámba veti egész re­ménységét. Attól var mindent. A kirakattól. Oh igen, sok-sok szegény leány is ilyen. így például azt hiszik, hogy a házas­sághoz kitűnő reklám — a kucérság. A szem bűvös hatalma. A szellem elszabadulása. Á kétes beszédek sikamlós póza, A közlékeny- ség lépvesszője. A feltűnő ruha. A szabad szellem. Az utca. A bálok. A színház. Az estélyek, A megvacsoráz tatások. És a többi... Falura kerülvén, első tennivalóim közé tartozott rég megérlelődött tervem szerint baromfitenyészetet beállítani. Tisztán állott előttem az a tény, hogy a baromfitenyészetnek mináluuk két iránya van : a pepiuer baromfitenyésztés és az élelmi cikkül szolgáló baromfi tenyésztése. A pepiner baromfitenyésztést ott tartom helyénvalónak, hol a tenyésztő elsősorban is rendelkezik olyan összegekkel, hogy ellássa magát mindazon szükségletekkel, melyek egy ilyen tenyészethez nélkülözhetetlenek, hogy beszerezhessen olyan tenyészauyagot, mely után nyugodt lelkiismerettel adhatja el tenyészanyag gyanánt a sok fáradság j után nyert törzseket, vagy kisebb fáradság- | gai, da aránytalanul kisebb jövedelemmel a tojást, vagy egész fiatal baromfit. Hogy pe- ! dig a rendelkezésre álló összegeket felem­lítem, azt méltányolni fogjak mindazok, kik­nek tudomásuk van arról, hogy egy-egy I nevesebb i'ajbaromfitenyészetbe 200—300 koronás kakast, 300—400 koronás eindeni í gúnárt, vagy 60—80 koronás bronzpulykát : vesz a tenyésztő. Pepiner baromfitenyésztőink oly kitűnőek ' vannak és az állami tenyészetekkel együtt j oly szép számban, hogy manapság fajba- ; romtitenyószetet berendezni meggyőződésem I szerint célszerűtlen. A baromfitenyésztés másik ága, a piaci áru tenyésztése képezné#miná!uuk a tulajdon­képem általános jövedelmi forrást. Tenyész­tőink legnagyobbrésze ezt szem elöl téveszti és majdnem kizárólag mindenki a fel-fel- merüiö divat szerint — mert a baroumfajták változtatása oly sűrűn fordul elő, oly álta­lánossá válik, hogy úgy hiszem helytelenül, de alapos okkal használom a „divat“ szót — faj baromfit tenyészt, még az is, ki piaci célra óhajtja tenyészteni. Hogy pedig mily téves alapon indul el Hát ki tagadja: a reklám bizony sok- | szór lépvessző. Megállítja az embert. Bá- i múlásra, vevésre készteti. De a nagy, feneketlen reklamirozás | legtöbbször csalódással jár. Első sorban magára a vevőre hozhat óriási kiábráudu- ! lást. De a reklámcsináíóra is. * így járnak azok a leányok is, akik a I reklámok utján próbálkoznak érvényesülni, j A kirakat után, a látszat, az érdekkeltés I után. Ne higyjék, hogy csak valamire való férfi is észre nem veszi a leányvilágban : kivel van dolga ? A kacér leány elbolondit- hatja az ostobát, az ösztönök emberét. De a komoly, józan gondolkodású fiatal embert — vagy egészen elidegeníti, vagy magá­hoz vonzza De korántsem azért, hogy ab­ban a fiatal emberben komoly szándékot Rendkívül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pe­dig: 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ós és 2 darab 3-as eke fő, 1 darab vetési, 1 darab réti csuklós kétágú és borona; répa vágó járgányhajtásra; azonkívül használt, de jókarban levő 1 darab gőzfejlesztő kazán takarmány füllesztósre, 1 garnitúra Nicholzon-fóle 8 lóerejü cséplő garnitúra és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. alatt. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szak­irodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. szám. 254 5—

Next

/
Thumbnails
Contents