Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-16 / 3. szám
GAZDÁK LAPJA 3-ik szám. 4-ik oldal. kora terhet képesek legyőzni, mint jobb utón. Gondoskodjunk dermesztő hidegben kellő betakarásukról is. Ne feledkezzünk meg portaörző kutyáinkról sem, téli óljuk legyen lehetőleg me-, leg ; ez elérhető szalmával való bővebb al- mozással. Fordítsunk kiváló gondot hasznos oly vadmadarainkra (nem is hangsúlyozván külön hasznos szelíd szárnyasaink védését), amelyek itthon telelnek és amelyek tavaszkor messze földről ismét visszavándorolnak j hozzánk és irtják a növényvilágnak téien- nyáron milliárdnyi rovar és egyéb ellenségeit, ekként meg se mérhető hasznot hajtva közgazdaságunknak. Ne sajnáljunk nevezetesen e hasznos vadszárnyasoktól télviz ide^-1 jén némi csekély kisegítő eleséget — asztalmorzsát, gabonahulladékot; — ne restel- jünk számukra védő helyekről gondoskodni, tavasz időre fészkelő alkalmatosságokról se feledkezvén meg. Igyekezzünk gazdálkodásunk e munkás ingyenes napszámosait vásott gyermekek, vadérzésü felnőttek üldözésétől, pusztításától is megvédeni. Ebben legáldásosabb működést a lelkészek,j tanítók időnkénti oktatásaikkal, a helyi ha- j tóságok pedig a vonatkozó törvények és j rendeletek betartásának ellenőrzésével fejthetnek ki. Nagy, közhasznú misszió ez,: érdemes minden hazafinak síkra szállni j vele. Vidéki állatvédő egyesületek alakitásá- j mégse láttad meg, mégse tűnt az fel neked s egy szóval sem kérdezted tőlem, hogy i ugyan bácsi honnan kerülhetett a felvágott fa ide ? Akinek fiam ilyen szeme van, akibe az éleslátást és a takarékossági hajlamot nem csepegtették bele, taníthatták azt akármi másra, adhattak annak akármilyen kitűnő bizonyitványt, abból jó gazda nem lesz sohase! * * *5» Sok idő múlt el azóta, ma már én is öreg ember vagyok és nem okolva a gazdasági tanintézeteket, hogy az éleslátás és takarékosságnak uj tanszékeket nem szerveznek, jogosan mondhatom, hogy az öreg bácsinak igaza volt s ezért azon szülőknek, kik fiaikat gazdasági pályára szánják, aligha adhatok jobb tanácsot a velem történteknél, t. i., hogy elhatározásuk előtt gyermekeik éleslátása és takarékosság iránti hajlamairól szerezzenek meggyőződést s ha azoknak hiányát tapasztalják, akkor fiaikat gazdasági pályára ne adják! Szilágyi János. val, madárvédő gyermekligák szervezésével, a madarak és fák napja ünnepélyének rendezésével, megint kivált a helyi hatóságok, lelkészek, tanítók tehetnek igen sokat kevés fáradtsággal és anyagi áldozat nélkül. Ez irányokban való tájékoztatásért forduljon az érdeklődő az országos állatvédő egyesülethez, amely készséggel ingyen támogat minden ilyen törekvést. Ez egyesület cime: „Országos Állatvédő Egyesület“, Budapest, 9., Ernő-utca í 1 — 13. sz. Szédelgés a külföldi származású szuperfoszfáttal. Magyarországon a foszfáttrágyák alkalmazása, hála Istennek, nagy arányokban terjed és azokat már a kisgazdák is előszeretettel használják és vásárolják. A vásárlásban azonban nincs meg a kellő gyakorlatuk és ezt a körülményt lelkiismeretlen közvetítők nagyon is kihasználják a hiszékeny gazdaközönség becsapására. A magyarországi cégek részéről az ily becsapási kísérletek csak j kivételesen fordulnak elő, mert azok! erélyes törvényes intézkedések alapján j biztosan megtorolhatok, de annál inkább j utaznak a magyar gazdaközönségre a külföldi cégek ügynökei, akik a hazai törvény szigora alól könnyen kibujtbatnak és csalárd követeléseiket a külföldi bíróság itétete alapján! könnyebben behajthatják. E külföldi ügynökök rendes fogása, hogy a náluk levő jó minták alapján magas foszforsavtartalmu szuperfoszíátot ajánlanak a hazai gyárakénál olcsóbb áron megvételre. Megadják a nálunk szokásos 6 havi hitelt, de a vételárról kiállított váltót a kereskedő cég helyére a külföldre telepitik és nemfizetés esetén azokat a külföldön is peresítik. Először rendszerint nagyhírű gazdákat keres- ■ nek fel és ezeknek tényleg jó árut olcsón; szállítva, megállapítják cégük renoméját. Ezek: kedvező bizonylatai révén aztán a kisgazdákkal csinálnak hasonló kötéseket, de ezeknek már aztán kevésbbé értékes, sőt néha értéktelen árut szállítanak az elszórás legsürgősebb helyére, amikor már a kisgazda ellenőrző vizsgálat nélkül szórja el a műtrágyát, vagy ha vegyelmezteíi is, becsapa- tásáró! már csak annak kiszórása után értesült és a külföldi bíróságok előtt akkor is i csak nagy utánjárással érvényesítheti kártérítés iránti igényeit. Megbízható helyről, hol azok valóságát okmányokkal hajlandók igazolni, a műtrágya eladásával űzött szédelgés következő két pregnáns esetét hozzák tudomásunkra. 1. Egy külföldi mütrágyakereskedő ügynökei feketés minták felmutatásával 26—28 százalékos szuperfoszfátot adtak el 1 hl5—12 korona métermázsánkinti áron, többek közt e téren nagytekintélyű földbirtokosoknak is és az ő megrendelése alapján számos kisbirtokosnak. A cég a szuperfoszfátot szeptember és október hónapokra szállította és a megrendelők legnagyobb része nem is vegye! meztette azt. Négy waggon szállítmányból mégis küldöttek be szabályszerű mintát, amelynek szakvéleménye a következő volt: „A megvizsgált mintában vízben oldható foszforsav (P2O0) nincsen, összfoszfor- sav 12.53 százalék föl nem tárt foszfát; forgalomba nem hozható, megsemmisítendő.“ E szakvélemény alapján az eladó 30 napi elzárásra, 600 korona pénzbírságra és 280 korona költség megtérítésre Ítéltetett, de e kihágási ügyben hozott Ítéletet a külföldi cégen végrehajtani nem lehet. A megrendelő váltója ellenben a kihágási pörtől függetlenül polgári eljárás alá esik és ha csak tetemes költség árán nyomban meg nem indítja a szerződés érvénytelenítése iránti keresetet, bizony megveszik rajta a műtrágya árát. 2. Egy elég tekintélyes értékesítő szövetkezet tagjai részére két waggon 12 százalékos szuperfoszfátot rendelt 7'20 korona métermázsánkinti árban. A szállítmányt a sürgős szükség miatt kiadta ugyan, de abból mintákat küldött be az illetékes vegyvizsgá- lati állomáshoz, mely az egyik 1 -75 százalék, a másikban pedig M2 vízben oldható foszforsavat talált. A vevők tehát értéktelen szemetet szórtak el földjükbe hatásos műtrágya helyett. Ez esetek bizonyítják, hogy a kevésbé tapasztalt gazda milyen megkárosításnak van kitéve a látszólag előnyös külföldi árajánlatokkal. E becsapatás ellen csak úgy véde- kezhetik, ha minden szállítmányból azonnal hivatalos próbát küld be az illetékes vegy- vizsgálati állomáshoz és ennek illetékességét már a levélben előre is leköti. E kikötést azonban ugyan a legtöbb kötlevél tartalmazza, de a vevőnek élni is kell e jogával; továbbá, hogy nem állít ki a külföldön pö- rösithető váltót és végül, hogy felhasználás előtt néhány héttel előbbre biztosítsa, a szállítmány megérkezését, hogy annak megvizs- gáltatásáról még idejében intézkedhessél Kívánatos volna továbbá, hogy minden waggon szállítmányból hivatalból küldessék próba az illetékes vegyvizsgáló állomáshoz és a netaláni eltérések esetén az országos központi vegyvizsgáló állomás legyen a döntő fórum. A legcélszerűbb mégis, ha a magyar kisgazda minden közvetítés kizárásával, szövetkezetek utján rendeli meg waggonrako- mányokban, megbízható hazai cégektől a műtrágyát. A műlép. Most amikor a méhek u. n. téli álmukat alusszák, nem tartom fölöslegesnek a t. méhésztársakat a méhészet egyik legfontosabb mellékfoglalkozására figyelmeztetni, a mely úgy is sokak előtt ismeretlen dolog. A műlépek használata oly általánossá vált az okszerű méhészkedés nagyobb arányú fejlődése következtében, hogy egyetlen méhész sem nélkülözheti. A műlépeknek ez a nélkülözhetlensége teremtett egy uj iparágat, egy uj keresetforrást: a műlép gyártást. A mülépgyártás a maga nemében a I legpáratlanabb segítsége az okszerű méhé- í szetnek, mert kizárólag azzal foglalkozván, a méhészeket ettől a nem kis fáradságot és ! kellemetlenséget igénylő foglalkozástól kíméli Í SerteshizlalÓk ! Aki azt akarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzák és hasznosítsák; hogy sertései jól és hamar hízzanak: — hogy sertéseit akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, — ne kelljen leölni; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy H sertéseitől mindig több zsirt kapjon, mint a mennyire számit; hogy sertéseinek haszna jelentékenyen emelkedjék, — használja kizárólag a csak védjegy- o a^4Áo I A ^ /A í“ 4 aclag0lja utasítás szerint. Igen csekély költségért nagy gyei valódi VITÁLIS-féle ^ 11 t, C 5^ Id vJ I l haszon. Egy sertésnek az egész hizlalás alatt 150—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. Ahol nem kapható, rendelje utánvéttel e címen: Vitális-féle sertéstáppor Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye). 274 52—32
