Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-29 / 5. szám
GAZDÁK LAPJA 4-ik oldal 5-ik szám Mindezeknél fogva nyilvánvaló, hogy | olcsóbban csak akkor fogjuk szőlőinket meg- mivelni, ha egyrészt minél többet tanulunk, ha másként nem, hát a mások példáján; másrészt, ha termelői szervezetekbe tömörülünk, amelyek sokkal olcsóbban állíthatnak elő és szerezhetnek be mindenféle szükséges anyagot, azonkívül pedig behozhatják az általános védekezést és végül biztosítják a bornak állandóan és elfogadható áron való értékesítését. így olcsóbban produkálhatunk majd bort és ennekfolytán nagyobb lesz a kelendősége. Bor. Lapok. Újítások a méhészet terén. Sohasem voltam ellensége az újításoknak, mindig megnéztem azt, ami uj, de azért nem kapkodtam utánna, mint oly sokan szokták tenni. Minden uj dolog csak addig bir becsesei, amig annak hasznát látjuk, mihelyt azonban azt vesszük észre, hogy nem jobb, j nem hasznosabb a réginél, kár azzal bajlódnunk ; nincsen abban áldás, csak újabb vesződség. Az ujitások nem mindig a köznek használnak, legtöbb esetben csak az újítónak és az ö fizetett dobveröinek. Dehát mit tehetünk róla, hogy ezeren és ezeren vannak, akik meggondolatlanul belemennek olyan újításokba, amelyek csak céljaiktól inkább eltávolítják, semhogy közelebb hoznák. A méhészet ilyen útvesztője az ujitás, amely különösen az utóbbi 3—4 év alatt annyira lábrakapott, hogy helyes utat közöttük — különösen a kezdő — találni nem tud. De hogy találjon helyes útra a kezdő, amikor idős méhészeket lát a régi szisztémával szakítani s az újításra vetni a fejét. Sokan ezek közül számításból, de legke- vésbbé számítással teszik. Hiába ! ilyen világot élünk. Haladunk, j de e haladás olyan, mint a ráké. Össze- j boronáltunk mindent s ebből áll minden ! eredmény. Hol van Dzierdzon, Grand s a többi j híres méhész, akik felállított és betartott theoriájuk mellett gazdagodtak meg — a | mézből, nem pedig a kaptárok árából, mint azt ma teszik. Hála a nagyhangú hirdetéseknek, ma j már a legtöbb méhes csak úgy tarkálik, 1 nem a kaptárak külömböző színétől, hanem a külömböző rendszerű kaptáruktól. Az ember gondolkodóba esik, hogy mikor is jő el az az idő, amelyben a méhészek egyhangúlag fejszével esnek neki saját jól felszerelt méhesüknek s azt darabokra vágják, esküvel Ígérve, hogy többé méhészettel aem foglalkoznak. Pedig eljön, mert el kell jönnie és nem is késhetik soká, hogy amikor az ember méhészetről beszél, agyonverik. Már is ott vagyunk, hála a sok újításnak, hogy aki méhészetet akar kezdeni, tanácstalanul áll. Nem hisz, mert uem tudja, kinek higyjen ; mindenkiben ellenségét látja. Akik kezdők voltak és nem tanulmányozták eléggé a méhek életéi, ide-oda kapkodnak s végül áruba bocsájtják méhesüket azért, hogy a dicsérettel telezugott fejük gondolatát követve, uj kaptárakkai szereljék fel, de legtöbben azért, hogy a méhészetnek soha hírét se hallják többé. Én csak szánakodni tudok azon, ha ilyen eladó méhesről hallok, mert ez aligha szolgál a méhészet ügyének. De ha nem használ, nem is árt. És újból mondom, nem árt. Ne méhészkedjék az, aki nem ért hozzá s a hozzáértést megtanulni nem akarja. Aki másoktól kívánja azt, hogy az ételt neki megrágja s nem vesz fáradságot magától okulni és haladni, az ilyen méhész csak akkor lesz igazi méhész, ha tanítómesterére hallgat. Aki úgy tesz, mint az, aki több külömböző vallásu pap prédikációja után akar igazi vallást tanulni: abból sohasem lesz igazi vallásos. A legjobb zenés-z is egy, de csak egy mestertől tanul s lesz maga is mesterré, mert minden mesternek megvan a maga fogása leülepednek, az üres mag pedig fönn úszik. Két napi ázás után a csiraképes magokat vizes mohába, a vizes mohát pedig jó vastagon nedves rongyba takarjuk és a köteget meleg helyre tesszük. A kályha melege azonban nem a legalkalmatosabb, mert nem egyenletes, hanem jó a trágya által nyújtott meleg, például az istállóban, ahol az alom alatt védett helyen két nap alatt a mag már kicsirázett, de ha erősebb kis növónykéket akarunk, akkor a magot még a harmadik napon át is benne hagyjuk a mohában és csak azután ültetjük ki tavasszal a szabadba, télen pedig a melegágyba, hol állott vízzel megöntözzük és némi porhanyó földet szitá- luuk föléjük. Ha a kicsirázott magot a szabadban ültetjük ki és a csiráztatás alatt az időjárás hidegebbre fordult, nem föltétlenül szükséges a három napos mohaköteget fölbontauunk és a kicsirázott magot azonnal elültetnünk, hanem megnedvesitjük a mohát és újra elteszszük, de most már hidegebb helyre, hogy a zsenge növények ne fejlődjenek oly. gyorsan tovább. Azonban, ha a szabadba való kiültetés után keletkeznék hidegebb időjárás, akkor az ellen úgy védekezünk, hogy a kis palántákat két-haromszoros újság- papirossal födjük le, de lehetőleg úgy, hogy az magával a növénynyel ne érintkezők. Jázon, A világon mindenütt s igy a méhészetben is a kapkodás tönkre teszi a haladást, tönkre a jövedelmet, de még az illúziót is, mert a kapkodásnak egyenes következményei a folytonos csalódás, általános ismeret nélküli félszeg tudás, vagy jobban mondvatudá- kosság, mely az igazi tudás örökös ellensége, boszantója s a haladás egyik legfőbb kerékkötője. A méhészet sarkalatos elve: a méhek életének alapos ismerete, egy méhészeti rendszer tökéletes tudása s szorgalmas öntudatos munka.. Vitályos G. Az uborka magvának előcsiráztatása. Ha nagyon korún friss uborkát hozhatunk a piacra, igen tekintélyes árt érhetünk el vele és azért szoktuk azt melegágyakban termelni épen úgy, mint a hónapos retket. De hogy az uborka annál gyorsabban fejlődjék, a magvát előre csíráztatjuk, mielőtt még a főidbe kerülne. A csiráztatás nagyon egyszerű. Az uborkamagot nyitett edényben vízbe dobjuk és nem túlságosan meleg helyen két napig ázni hagyjuk. A csiraképes magok a vízben Hasznos tudnivalók. A zab mint a baknyulak legjobb abrak- takarmánya. Igen ajánlatos a fedeztetés! idény alatt a bakokkal a más egyéb elesé- gek mellett kevés zabot is etetni, mivel annak avenintartalmától azok sokkal tüzesebbek lesznek. Ezenkívül a zab igen jó szolgálatokat tesz még a fiatal és szoptatós házinyulakuál is, főleg hűvösebb, nedvesebb időjárás alkalmával, mivel a zab tápláló ereje mellett egyike a legtöbb hőt fejlesztő tápanyagnak, amiért is, aki csak teheti, ne vonja meg a zabot — dacára jelenlegi drága ára mellett — házinyulaitól. B. E. Gyors vajküpölés. Gyakran jövünk abba a helyzetbe, hogy hamarjában egy kis vajra volna szükségünk. A vajkőpüléssel pedig sok helyen órákig is elvesződnek s a hol még gép ninesen, fél napig is köpüigetnek. A drága vajköpülőknek meg az a rossz oldaluk van, hogy ha azokat gondosan meg nem tisztogatjuk, úgy azok horgany részei rövid idő alatt elrozsdásodnak, különösen ha nedvesen tesszük el. Egyszerűen és gyorsan a következő módon készíthetünk vajat Egy fazék tejszint meleg vizbe állítunk s kavargatjuk néhány percig, mig Szab. „Rekord II.“ sorvetőgép--------- LOSONCZI GYÁRTMÁNY--------= PT Sorba vet — sorba trágyáz ! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezerügy nösége Budapest, V., Váci-körut 32. szám.
