Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-09 / 2. szám
6-ik oldal. GAZDAK LAPJA 2-ik szám. kacsák által fejlesztett köztenyésztés javult nevezetesebben. Kacsáink nagyobbak iettek j valamicskét, gyorsabban is fejlődnek, sulyo- 1 sabbak, de keskeny testüek, általában durva j rostuak lettek, ízben veszítettek. Az emdeni lúd épenséggel nem vált be köztenyésztésünkben. Szaklapok holmi tenyésztési parancsolatokban már közük, | hogy az emdeni gúnárhoz okvetlenül parlagi tojókat kell adni, de ezeket is mérsékelt számban, mert a tojások különben terméketlenek maradnak. Magy. Lob. Az amerikai gazda vagyoni ereje. Az egyesült államok óriási területe, amely egymagában annyi, mint az összes európai államok együttvéve, ma már oly nagy fokú mezőgazdasági mivelés alatt áll, hogy a hajdan rettegett, egyre növekvő szíiz területek túltermelésétől többé tartanunk nem kell. Ma ez egyesült-Államokban szűz területről már nem beszélhetünk, mert a még eke alatt nem állott és az indiánoknak fenntartott „rezervaciók“ ugyan itt-ott felosztásra kerülnek, de megnyitásuk már miná- lunk alig érezhető. A helyzet ma Amerikában az, hogy egyre növekedő népesség már elárasztotta az összes valamirevaló területeket, az amerikai mezőgazda ma már alig különbözik az európai nyugati és központi államok gazdáitól. Különösen most nem, amikor úgy Európában, mint Amerikában, hála a kellő j vámvédelemnek és a közgazdasági élet egészségesebb fejlődésének, vagyonosodik a gazda, mert terményeiért végre megkapja azt az árat, amely arányban áll az érette belefektetett rengeteg fáradtsággal és kiadásokkal. Nemcsak Európában, de Amerikában is úgy a gabona, mint a hús és a gyümölcs ára egyre emelkedik, mert a világ népessége rohamosan szaporodik, igényeink nőnek, a termelő területek pedig nem gyarapodnak hasonló arányban, a termelési költségek azonban folyton emelkednek. Ez tehát arra enged következtetni, hogy a köze! jövőben a termények árai állandóan magasak maradnak, nagy hasznára a falusi népességnek, de igen érezhető hátrányára a városiaknak. Rendkívül érdekes jelenség a mező- gazdasággal foglalkozó népesség vagyoni erejének hatása a többi termelő ágakra. Roberts, az Egyesült-Államok pénzverdéjének volt igazgatója, egy most megjelent tanulmányában igen élénken világítja meg a kérdést. Kimutatja, hogy az amerikai gazda vagyoni helyzete a legközvetlenebbül hat az egész amerikai közgazdaságra. Minden oly periódusban, amikor az amerikai gazda szegényedett, azonnal beállt az ipari pangás az az egész Unióban. És ez igen természetes. A farmer ott is, mint nálunk, a népesség legnagyobb részét teszi ki, ha tehát a gazda szegényedik, akkor nem vesz többet iparcikkeket, kénytelen összehúzni magát, kénytelen megtakarított pénzét kivenni a bankból és takarékpénztárakból, ennek eredménye pedig pénztelenség az iparosoknál, kereskedőknél és bankosoknál, vagyis országos hanyatlás. Roberts számszerint kimutatja az egyes depressziók hatását, amiből európai anti- agráriusaink tanulhatnak. Dicsérve elismeri, hogy Amerika legutóbbi nagyszabású pénzügyi válságát, amely esztelen tulspekuláci- ókra vezethetők vissza, csak azért heverhette ki oly hamar, mert az amerikai farmer vagyona erejével megmentette a helyzetet. íme, a régi igazság modern bizonyítása: ha gyarapodik a gazda, gyarapodik az egész ország. P. A. A tojás. A közönséges tojás kevés embert fog csodálatba ejteni, figyelmessé tenni annak szépségére, összeállítására, vagy rendkívüli erejére, mely benne rejlik. Dacára annak, merem állítani, hogy a természetben nem igen találkozunk oly tárggyal, mely csodálatraméltóbb volna, mint a tojás; és ha a tojás oly ritkaság volna, mint a gyémánt, tudom, hogy a figyelmünket jobban magára is vonná. A laikus azt gondolja, hogy a tojásnak az a fő és fontos funkciója van csupán, hogy az emberiségnek táplálékul szolgáljon; úgy látszik, hogy ezeknél feledésbe jut, hogy a mindenség nemcsak tápláléknak adta, hanem egyes nemek és fajok szaporodására. A tyúktojás titokzatosságaival sok tudós és természetbúvár foglalkozott, de fog is foglalkozni, hogy a tojás titkait felderíthesse. Ilyen titok például: Két tojás egyenlő színben, nagyságban, két egészen egymástól elütő állatot ad. Az egyikből lett egy erős állat, fehér tollazattal, sárga lábbal és öt ujjal; a másik gyengébb, fekete, vagy fehér lábbal és tollazattal, a szivárvány minden színével csillogva és négy ujjal. A természet eme játékát még nem magyarázta meg senki. A tojáshéj színét, hogy némely tyuk csak fehér héjú tojást ad, mig mások barna héjut, hogy min alapszik ezen változatosság, még nem derítették ki. A legnagyobb titok a tojásban váló élet keletkezése; a nagy természetben nem találunk nagyobb és szebb csodát. Ez egy oly probléma, melynek megfejtésére sok nagy ember a legszebb éveit áldozta, de siker nélkül. Az a kérdés, hogy hogy keletkezik a tojásban az élet, az egy megfejthetlen titok a múltnak, a jelennek és a jövőnek. Ha egy tojást a gömbölyű végével az egyik tenyerünkbe helyezünk, a másik végét a másik tenyerünkbe, a legnagyobb erőmeg- feszités mellett nem vagyunk képesek a tojást összetörni, még ha a két térdünk közé szorítjuk is. De meg kell jegyezni, hogy csak addig tart ezen ellenállás, mig a két végét szorítjuk. A tojás oldalvást nyomva, rögtön összetörik. Honnan ered. ezen erő ? A feleletet nem lehet megadni, mert ez oly csodálatos müve a természetnek, hogy ember nem képes azt megérteni. Ha még a tojás héja oly masszív volna mint a kő, akkor nem csodálkoznánk rajta, de tudjuk, hogy a tojáshéj egy porózus anyag, mely által a belül fejlődött csirke a kellő levegőt kapja. Különbözők a vélemények, hogy lehet-e egy tojásból, mely két sárgát tartalmaz, két csirkét nevelni ? Az én praxisomban nem voltam még képes két csirkét egy tojásból nevelni. Tudjuk, hogy a csirkének fejlődésére a fehérje szükséges, a sárgája szinte táplálékul szolgál a csirkének kikelés előtt és után, miért is nem szabad a kikelt állatokat első napon etetni. Vannak tenyésztők, kik állításuk szerint két csibét egy tojásból neveltek. Én részemről nem tudom elhinni, mert mióta baromfi- tenyésztéssel foglalkozom, nem egyszer fordult elő, hogy kettős-sárgát tartalmazó tojást próbaképen tyuk alá raktam. Tiz nap múlva lámpafénynél megnéztem, a tojás sötét volt, de a kelési napon nem nyílt meg a tojáshéj. Mikor felbontottam, tapasztaltam, hogy csirke volt a tojásban, de nem élt. Találtam olyat, melynek négy lába, négy szárnya, két feje vagy két teste volt és ebből azt következtettem, hogy egyik csibe a másik rovására fejlődött és az embryo nem volt képes az életet fenntartani. Előfordult az is, hogy egy tojásban két Magyar Sangerhauseni gépgyár részt?.-t. gépgyár: BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szeszgyárak és szeszfinomítók élesztőgyárak keményítő syrup- és dextrin-gyárak teljes gépész! berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitő- és erjesztő-kiállítás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. 259 26—9
