Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-09 / 2. szám
2-ik szám. 7-ik olda! GAZDÁK LAPJA fehérje volt, de sárgája nélkül, úgynevezett „kakastojás“, de ebből nem lesz csibe. A tojás nagysága nincsen összeköttetésben az állat nagyságával; sokan azt hiszik, hogy nagy tyúknak nagy tojása kell, hogy legyen. Ez nem helyes, például a mi- norka és az andaluziai nagyobb tojást produkál, mint az orpington és a wyandotte. A francia fajták, mint: houdan, erévé coeur és la fléche szinte nagy tojást adnak. A kis tyukfajták között a hamburgi a legkisebb tojást produkálja és ha most az egyes fajták évi tojáshozamát súlyra tesszük, akkor a hamburgit kell legelőször említeni. És ha majd az idő elérkezik, — már nem lehetünk messze — hogy súly szerint kerülnek a tojások forgalamba, akkor a hamburgi tyukfajta fogja a legelső helyet elfoglalni. Eltekintve a tyukfajtól, az állatoknak kora is befolyásolja a tojás nagyságát. Jér- cék mindig kisebb tojást tojnak, mint a két- hároméves tyúkok. És minél jobban táplálkozik az állat, annál jobb a tojásképződés, ezzel nem akarom mondani, hogy tu! kell tartani, hanem oly eledelt nyújtsunk nekik, mely tojásképződésre szükséges. A tenyésztés egyik célja, hogy minél több tojást produkáljon az állat, s nem igen tekintik a tojás nagyságát. Mindenesetre a nagy tojás jobban tetszik a vevőnek, de mi haszna lesz ebből a tenyésztőnek, ha egy árban kell neki szállítani, jelenleg a közép- nagyságú tojás hajtja a legtöbb hasznot. De ha uj kereskedelmi szellem nálunk Magyar- országon is a tojások sulyszerinti értékesítését fogadja el, akkor érdemes lesz nagy tojásokat a piacra szállítani. Úgy legyen. Horváth Ottóné. Irodalom. Harminc év ünneplése. A Kecskeméten megjelenő „Szőlészeti és Borászati Lap“ ez év végével tölti be fennálásának harmincadik évét. A lapot 1880-ban Maurer János, jelenleg is szerkesztő-kiadója indi- ditotta meg. Eleinte szerény körülmények közt, mint havonként kétszer megjelenő lap szerepelt, de azóta folyton izmosodva, 1897. ben már mint hetilap szolgálja hazánk szőlészetének igaz ügyét szakértelemmel, ügyszeretettel s odaadó buzgósággal. Ritka kitartással és buzgalommal igyekezett Maurer, a lap megalapítója és szerkesztője, hogy a szőlő- és bortermelő közönség szakbeli tudását fejlessze, s hazánk szőlőművelését azon magas fokra emelje, melyen ma áll. Amidőn a phylloxera-korszakban termelőink tanácstalanul keseregtek vagyonuk romlásán, akkor a „Szőlőszeti és Borászati Lap“ erélyes kitartásra buzdítva, megadta az útbaigazításokat a vésszel való eredményes j küzdésre és ma hazánk szőlészete ismét ott áll, hogy nemcsak saját fogyasztásunkat fedezheti, hanem fölöslegéből a külföldnek is ád. Ebben a harcban az oroszlánrészt a „Szőlőszeti és Borászati Lap“-tól elvitatni nem lehet, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy ezt a nehéz harcot minden segély nélkül, saját erelyéből küzdte át. Harminc év alatt számtalan magyar és német nyelven irt szőlőszeti szaklap tett kísérletet szárnyra kelni, de 1—2 év alatt mindannyija kénytelen volt meghátrálni az anyagiak miatt. A kitartásnak ilyen példája után remélhetjük, hogy Maurer vezetése alatt a „Szőlőszeti és Borászati Lap“ hosszú időn keresztül fogja szolgálni a hazai szőlőtenyésztés ügyét. Most jelent meg: Szőlő és Pincze. Irta: Szilárd Gyula, a gróf Esterházy-íéle csákvári földmives iskola tanára. Ára fűzve 4 korona, csinos vászonkötésben 5 korona. Elsősorban a kisebb szőlősgazdák, szőlő- és pincekezelők érdekit szem előtt tartva, szerző ebben az uj munkájában olyan könyvet ad a magyar szőlőtermelőknek, amely minden szakkérdésről egyszerű, világos, a legújabb ismereteknek megfelelő és a mi fő, gyakorlati tapasztalatokon alkpuló felvilágosítást nyújt. Az egyszerűbb ember is megértheti, de a müveit szőlőbirtokos is haszonnal forgathatja. Tartalmának főbb fejezetei: Szőlőmive- lés. A szőlő eredete, fajtái, belső és külső alkotása, szaporítása. A szőlőföld, annak elkészítése, betelepítése és trágyázása. A szőlőnek károsodásai, betegségei, ellenségei. A íilloxera ellen való védekezés. Borgazdaság. Szüret. Erjedés és az ujbor kezelése. | Óborok kezelése. Bőrbetegségek, borhibák, | hibás borok javítása. Az uj bortörvény. A, szőlő és bortermés előmozdítására szolgáló intézmények. Megrendelhető a „Pátria“ r.-t. könyvkereskedésében, Budapest IX., Ülői-ut 25. Kérdések. Artézi kutarn vizmennnyisége nagy mértékben csappan. Mi lehet ennek az oka s mi módon lehetne rajta segíteni ? F. L. A csaló gaiambtenyésztőkkel szemben teljesen ki van a közönség szolgáltatva. Rövid idővel ezelőtt magam is rendeltem egy tenyésztőtől értékesnek ígért fajgalambokat s a szép példányok reményében magas árban. A szállított galambok azonban oly silányak, hogy azok a vételárral arányban távolról sincsenek. Az ilyen lelkismeretlen tenyésztővel szemben a jóhiszemű közönséget mi óvja meg? Tanácsot kérek, mit lehet ily esetben tenni, s nem lenne-é célszerű a szaklapokban a figyelmet felhívni az ilyen csaló tenyésztőkre? Feleletek. Az artézi kutak vízmennyiségének megcsappanása. Az artézi kutak szabadon kifolyó vízmennyiségének csökkenését okozhatja: 1. a vizet adó homok, vagy kavicsréteg feletti szigetelő agyag lesülyedése, mely rendszerint a túlságos öblítés eredménye; 2. a csőfalaknak átrozsdásodása, mert az így keletkezett nyílásokon át a viz egy része elszivárog; 3. a homoknak a fúrócsőben való meggyülése, azaz a fúrás be- homokolódása. Az 1. esetben a kúton csakis tovább- furússal, azaz uj réteg felkeresésével, a 2. esetben újabb béléscső leeresztésével lehet segíteni. A 3. esetre részletes felvilágosítást és útmutatást adnak a Terin. Közlöny 1906. évfolyamának 67. és 196. lapjain magjelent közetkező című közlemények: „Mélyfúrású kutak kikészítése“ ; „Beiszapolódásíól elromlott kút javítása“; „Artézi kút homoko- lódása.“ Pazár István. Csaló galambtenyésztők. Feleletet adni ez esetben nem ajánlatos s igen nehéz, mert, ha minden kétséget kizárólag be lehet bizonyítani, hogy az illető szándékosan, merő rosszakaratból, tudva adott túl a birtokában lévő silány anyagon, ennek megtorlása csakis bírói utón tehető meg. A szaklapokban való közzététele a dolognak igen kényes helyzetbe hozhatja az embert, mert azt be is kell bizonyítani tudni; de ha a bíróság ítélete ki van adva, s az jogerőssé vált, s az a csalódott fél javára dőlt volna el, szívesen ad heiyet minden szaklap az ilyen dolognak nyilvánossá való tételére, hogy mások is óva legyenek az ilyen csaló tenyésztőktől. H. B. Hasznos tudnivalók. Gyógyító gyoinöicsöií. Sokan nem tudják, hogy némely gyümölcsnek gyógyító hatása van. Így a citrom a leggyógyitóbb valamennyi gyümölcs között, mert tisztítja a vért és a mirigyeket és feloldja a képződményeket. Hasonló hatása van a narancs- ; nak is, melynek héja a legjobb gyomorerősítő. Az alma azzal válik ki a többi gyü- í mölcs közül, hogy igen sok vasat tartalmaz és igy különösen sápkórosoknak és vérszegényeknek ajánlható. Tartalmaz azonkívül oxigént is, melyet átvesz a vér s ezzel : megkönnyíti a tüdő működését. A körte is j igen tápláló és sok meszet tartalmaz, amiért j különösen a csontképződésre van nagy hatással. A szőlő szintén tisztítja a vért és a beleket, mig a földieper, mely sok foszfort tartalmaz, az idegbetegekre van gyógyító hatással. Károsak azonban a szervezetre a szilva, az őszibarack, a diófélék, melyeknek semmi gyógyító hatásuk nincs, de annál több olyan anyagot tartalmaznak, melyek már kisebb mennyiség élvezete által is betegséget okoznak. Elsárgult fehérnemű fehér szinü lesz, ha savóba tesszük s még pedig az erősebbet 48, a finomabbat 24 órára, azután szappannal langymeleg vízben kimossuk és kicsavarva jól megszáritjuk. Ha előszörre nem tisztulna meg a féhérremü, úgy az eljárást meg kell ismételni. Célszerű tyuktetü elleni szer. A hangzatos reklámokkal hirdetett tyuktetü elleni szerek közül eddig még a legjobban bevált a legolcsóbb és legegyszerűbb szer,
