Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-09 / 2. szám
2-ik szám. GAZDÁK LAPJA nyésztést, pulykáik annyira e! fognak egynéhány generáció alatt gyengülni, hogy ezen pulykák fiókáinak felnevelése a legnagyobb rizikóval fog járni; illetve addig, atnig azok megnőnek, a felénél is több el fog azok közül hullani. Továbbá, ha még tekintetbe vesszük azon körülményt is, hogy a legutóbbi években az ízletes pulykapecsenye iránt a kereslet csaknem mindig kevesebb és kevesebb lesz, úgy nem lehet azután azon csodálkozni, ha hazánkban ezen jelentékeny szerepet játszott tenyésztési ágazat a felhozott indokok folytán mindinkább háttérbe szorul. Visszatérve az előbbiekre, azt mindenki igen jól tudja, hogy a kis pulyka mindaddig, amig a nyakszemölcsei (pöttyögői) ki nem fejlődtek, addig az valamennyi szárnyas között a legelpuhultabb állat; már most annál inkább észlelhető ez az olyan kis pulykáknál, melyeknek egynéhány generáción át szüleik zárt udvarban lettek tartva, igy tehát ebből önként az következik, hogy aki pulykatenyésztéssel akar foglalkozni, annak pulykái elegendő területtel rendelkezzenek, hol azok azután kényük-kedvük szerint kalandozhatnak. A pulykák részére a legmegfelelőbb kifutók az olyan gyepes homokos legelők, amelyeken elegendő mennyiségben cserjék is találhatók; ezen utóbbiakra azért van szükségük a pulykáknak, mivel a fiatal pulykák nemcsak az esőtől, hanem a tüzelő naptól is igen sokat szenvednek, illetve ezekkel szemben ellenállóképességgel nem bírnak. így tehát igen célszerű lesz, ha a pulykák részére a cserjéken kívül kisebb félszerekről és nyitott földkunyhókról is gondoskodunk, hogyha azokat a hirtelen jövő záporeső a legelőn meglepi, ekkor legyen hova az elül is menekülniük. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy nemcsak a kis, hanem az öreg pulykák is valamennyi szárnyasaink között a leggyámoltalanabbak, igy hát szükséges lesz a pulykákat ezen óvófedelek stb.-hez hozzá is szoktatni, mert ellenkező esetben nem igen fogják felhasználni ; ezt rneg úgy érhetjük el, ha a pulykákat legalább is egynéhány napon át reggel a legelőre való kihajtás után etetjük meg csak és eleségüket ezen óvfedelek alá szórjuk. Egyben megjegyezzük, hogyha a pulykákat igy neveljük, akkor azoknak értelmiségét is fokozni fogjuk, azaz pulykáink nem lesznek már többé olyan gyámoltalanok és szükség esetében a természet által, vagy a mesterségesen nyújtott óvóhelyeket maguktól is fel fogják tudni használni. Ami a kis pulykák takarmányozását illeti, nem mulaszthatjuk el gazdáink figyelmét felhívni arra, hogy a kis pulykák első időszakukban kizárólag rovarevők, igy tehát azokat szemes eleséggel még nem szabad ebben a korban etetni. A legcélszerűbb az első egynéhány napon át a kis pulykáknak keményre főtt és felaprózott tojást apróra vagdalt csalánnal keverten nyújtani. A későbbi korban igen jól lehet a kis pulykákkal a Böhm vagy Fattinger-féic husrostos mii- takarmányokat értékesíteni, mivel azoknak vegyi összetételük csaknem ugyanaz, mint a rovaroké. így tehát szemes eleséget csak a felnőtt pálykákkal etessünk. Egyben még el nem mulaszthatjuk tenyésztőink figyelmét arra is felhívni, — ez különösen a kutyakedvelőknek szól — hogy a pulykák közé sohase menjenek kutyával, mivel, amint már az előbb is megjegyeztük, a pulykák valamennyi szárnyasaink között nemcsak a leggyámoltalanabbak, hanem a legfélénkébb állatok is, igy tehát ha nem szükséges, ne fárasszuk őket hiába. Amint az itt előadottakból kiviláglik, pulykatenyésztéssel csak akkor foglalkozhatunk eredményesen, ha azok részére elegendő nagy szabad területtel rendelkezünk, aki evvel nem rendelkezik, az sokkal helyesebben cselekszik, ha ezen tenyésztéssel nem vesződik. Bászel Elek. Állattenyésztésünk visszaesése. Az 1909. év egyik főbb és kimagasló mozzanata a Budapesten jünius hó elsején megtartott állatkiálitás volt. Igaz, hogy szarvasmarhában ez a kiállítás főleg a nagybirtok kiállítása volt, de a köztenyésztés, mely körül ma a világ forog s a melyre a a legtöbb pénzt áldozzuk, kimagaslóbb eredményt nem mutatott fel. Tagadhatatlan, hogy rossz takarmányév utánra esett a kiállítás, mert senki sem heverte volt ki a rossz 1908-iki takarmánytermést. A tavaszi állatszámlálás általánosságban számbeli visszafejlődést mutat. Mindenfelé alapos százalékú kisebbedést. Igen ám, csakhogy a kimutatás a tavaszról való; hát még mi történhetett azóta az export és a sertésvész révén. Pedig sok sertésünk hullott el azóta. Hogy mennyi, azt soha sem tudjuk meg! Az osztrákok nagy pénzzel megcsinál5-ik oldal. ják az állatértékesitő központot Bécsben, ami korántsem veszteség a magyar gazdákra ; nézve. Az osztrákok nagy összeget is áldoznak a kereskedelmi rész lebonyolítására. Nálunk a parlament által megszavazott ösz- i szeg megvolna és mégis késik a telep létesítése. Az okok különbözők. A szék- és főváros magának vindikálja a vásártartási jogot és jövedelmet, a földmivelésügyi kormányzat a megfelelő hely miatt vacillál, az OMGE pedig a fővárostól messzire akarja a tenyészállatvásárt kitelepíteni s az ő égise alatt azt kezeltetni. Tejszövetkezeteink a stagnálás stádiumába jutottak. Nem erősítették meg a tejtermelő szövetségeket, mert a mindenható pénzmag másra kellett. Pedig tej, tej és tejtermékek kellenek nekünk. Kiadatott vélemenyezés céljából az uj állattenyésztési törvényjavaslat a megyei gazdasági egyesületeknek. A nagyobb hatás kedvéért, hogy máris előre nyomás gyakoroltassák a gazdákra, a gazdagyülés elé is vitetett. A javaslat teljesen össze gabalyitja a községeket a közbirtokossággal. Csakis néhány kis paragrafusból áll a törvényjavaslat, de annál több rendelettel van az megtoldva. Nem arról van szó, hogy jó törvény alkottassák, óh ! dehogy. Hanem arról, hogy a földmivelésügyi minisztérium hatalmi törekvése megerősitessék. Csakhogy a máris tulnagy hatalom az uj javaslat révén politikai és kortescélok felhasználására is alkalmas lehet, feltéve ha törvénnyé válik. Marhaállományunk rohamosan fogy. A belfogyasztási árak tulcsigázottak, de azért korántsem kecsegtetők az előállított állatok árai a gazdákra nézve. A közvetítő kereskedelemé a haszon. így állunk a sertéssel is, noha Szerbiával vámháboruban állunk. A juhászátról is megemlékeznünk kell. A juhállomány az 1908-iki évben mutatott számbeli szaporodását az ez évi kimutatás szerint nagy visszaesés követi. Kecsketenyésztésünk, épen a kis emberek tehene, fellendítése érdekében mi sem történik. Pedig egészséges, jó tejet liferál. A kecske nem szenved a tuberkulózis alatt. Budapesten szívesen fizetnének 16, sőt 20 krajcárt is egy liter kecsketejért. De nincs. Tekintsünk csak kissé vissza baromfi- tenyésztésünk állására. Konstatálnunk kell, hogy a nagyobb- mérvü baromfi tenyésztő akció az 1902-iki pozsonyi orsz. gazdasági kiállítás bezártával kezdődik. Valami nagyobb eredmény azonban alig éretett el. Sőt! Egyedül a pekingi Szab. „Rekord II.“ sorvetőgép Losonci gyártmány. sorba vet — sorba trágyáz! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége Budapest. V., Váci-körut 32. szám.
