Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-09 / 2. szám
GAZDÁK LAPJA 2-ik szán? Egy ilyen szabadelvű intézkedés, mig j közmegelégedést keltene az érdekelt körökben, másodszor növelné az önállóságot s az annak nyomában fakadó ellenálló ké-! p ességet. Egyedül Hétfalura volna eltérő intézkedés teendő azzal, _ hogy a csernatfalusi községi és a zajzoni Konkordia ciniü vendéglőben az előirt dij lefizetése mellett a záróra kötelezettség feloldassék, a másokban azonban csak esctről-esetre volna engedély kiszolgáltatandó. Ott a közbiztonsági állapotok kétségtelenül rosszabbak valamivel, mint a más járásokban ; még a lőfegyverek használatáról és csoportosulásáról is külön szabályzata1 van. A fiatalság a nehezebb megélhetési és| Így gyenge megélhetési viszonyok következtében nem részesül megfelelő házi nevelésben s a teljesíteti nehéz munka eldúrvitja, ha mulat, élénk temperamentuma duhaj- ságra ragadja; egy általános újítással ez idő szerint igen erős megpróbáltatásnak volna kitéve. Szem előtt tartandó még az is, hogy Hétfalu nem oly tagozott, hogy 2 italmérési helyiség nyitvatartásának megengedése az emelt igényeket teljesen ki ne elégítené. Ezzel kapcsolatban szó lehetne a korcsmák vasár- és ünnepnapi zárva tartásáról, de minthogy az 1894. évi XIII. t.-c. végrehajtási rendeletéi ez irányban nem intézkednek, a tilalom kimondásához be kell várni az illetékes miniszterek határozatát; most sem a községi, sem vármegyei szabály- rendelettel a kérdésben dönteni nem lehet. A filoxéra okozta daganatok rothadása. A filoxéra szúrásai és szívása következtében a szőlő gyökérzetén kóros elváltozások: daganatok találhatók, melyeket no- dozitások és tuberozitások néven ismerünk. Ezek a daganatok keletkezésük után csakhamar megrothadnak s igy nagy kárt okoznak. Cornu szerint a daganatok rothadása a talaj mikroorganizmusaitól független élettani folyamat. Millardet, ámbár csak elméleti alapon, ezt tagadja. Szerinte a daganatok rothadását a talaj mikroorganizmusai okozzák, úgy, hogy mikroorganizmustól teljesen mentes talajban ezek nem rothadnak meg. Miliardetnek állítását nem sikerült kísérletileg bebizonyítani, ellenben újabban Petri igen elmés készüléket eszelt ki, melynek segítségével Millardetnek fényes igazságot szolgáltatott. Pctri fertőztelenitett szőiőmagvakból nevelt állandóan fertőztelenitett álló helyen szőlőnövénykéket, melyeknek gyökerére fer- tőztelenített filoxérapetéket rakott. Midőn a filoxérák kikeltek s a szőlő gyökerét megtámadták, a gyökereken megjelentek a daganatok is, ezeknek keletkezése tehát egyenesen a filoxéra élősködésének eredménye. Érdekes dolog tudni, hogy a szőlő gyökerén jelentkező elváltozásokból mi Írandó a filoxéra rovására és mennyiben je- letkezik a talaj mikroorganizmusainak káros hatása. Azok a daganatok, a melyeket Petri sterilizált helyen állított elő, a melyeken tehát tisztán a filoxéra hatása jelentkezett, a következő képet mutatták: A parenchimes sejtek plazmolizist mutattak, a sejtfalak összetöpörödtek, a plazmában keményítőnek nyoma sem volt; a kéregsejtek egyike-másika teljesen elhalt. Mindazonáltal ezek a daganatok sterilizált helyen nem indultak rothadásnak még akkor sem, mikor az ellenörzésképen rendes kerti földben nevelt, filoxérás szőlő gyökerein a daganatok már mind megrothadtak, a mi kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a filoxéra okozta daganatok rothadását a talaj mikroorganizmusai okozzák. Nem kell azonban ezért azt gondolnunk, hogy a daganatok olyan hosszú életűek, mint az egészséges szövetek. Minden élőlény igyekezik testének kóros részeit kiküszöbölni s igy a szőlőgyökérnek is el kell távolítania testéből a filoxéra okozta nodo- zításokat és tuberozitásokat. Persze ez a folyamat a mikroorganizmusok miatt nem mehet végbe a rendes utón, mert a mikroorganizmusok megtámadják a szőlőgyökér daganatait, melyek ennek következtében megrothadnak s a szőlőtőke egész táplálkozását annyira megzavarják, hogy 4—5 év alatt többnyire elpusztul. Dr. Rapaics Raymund. A szőlő szaporítása. Midőn hazánkban a filloxera a szőlőket tönkretette, mindenki, akinek csak módjában volt, sietett elpusztult szőléjét derüre- borura újítani. A szőlők uj ültetésénél senki sem fordított gondot arra, hogy a megfelelő fajt válassza és olyan vesszőket ültessen, vagy használjon oltó galyul, amelyik már termővessző ; hanem hol kényelemből, hol kényszerűségből oly fajt ültetett, amilyet épen kapott, vagy feldicsért jó hangzású uj fajokat szerzett be, csak azért, hogy még nagyobb legyen a fajtavegyülct. Sok helyeken mellőzték azokat az ösrnert eredeti fajtákat, melyek a vidék borjellegét és jó hírnevét megalapították. Meg vagyok róla győződve, hogy a magyar bor jó hírneve a külföldön azért veszítette el tekintélyét, mert az uj szőlők telepítése mindenféle hitvány, értéktelen fajtákkal történt. Sokat panaszkodnak a termelők arról, hogy szőlőik nem teremnek elég bőven. Ennek is — a helytelen metszésen kívül — az az oka, hogy a terméketlen, vagy rosszul termő tőkék terméketlen tőkehajtásait használták az ültetéshez. Aki jövőre szőlőt szaporít, legyen a következőkre tekintettel: 1. Homoki szőlőtelepítésnél oly honi faj szőlővesszőt kell ültetésre kiválasztani, amelyen legalább két fürt termett. 2. Ugyanilyen termővesszőt kell a fásoltványok készítésénél is használni. 3. Zöldoltványok készítéséhez is csak olyan hajtásról kell nemesitő gályát venni, melyen legalább két virág mutatkozik. Aki igy cselekszik az uj szőlőtelepítésnél, látni fogja, hogy szőlője hamar fordul termőre és tovább is állandóan bőven fog teremni. Az itt közölt rövid leírás több mint 3 j évtized alatt szerzett tapasztalatból van me- I ritve, azért azt minden szőlősgazda társam- I nak figyelmébe ajánlom. Dégi Pál. A pulykatenyésztésről. Aki figyelemmel kiséri a vidéki barom- fikiállitásokat és tenyészbaromfivásárokat, az j sajnálattal tapasztalhatta, hogy hazánk pulykatenyésztése erősen visszafejlődött, sőt egyes vidékeken csaknem teljesen meg is szűnt. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezen tenyésztési ág hanyatlásának okát és érdeklődünk a tenyésztőknél, akkor azt a választ fogjuk kapni, hogy az nem fizeti ki magát. Ha már most ezen választ tüzetesebb megfontolás alá vesszük, akkor arra a meggyőződésre fogunk jutni, hogy van valami igazság ebben a válaszban, mivel a mai belterjes gazdálkodási rendszer mellett gazdáink már alig-alig rendelkeznek legelőkkel és ha ilye- 1 nek birtokában is vannak, azok annyira túl vannak a nagyobb háziállatokkal zsúfolva, hogy oda a pulykákat kihajtani merő képtelenség ; már pedig pulykatenyésztést legelő : nélkül eredményesen űzni nem lehet. Mert i azoknak, akik legelő nélkül űznek pulykateÍ Sertéshizlalók ! Aki azt akarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzák és hasznosítsák; hogy sertései jól és hamar hízzanak: — hogy sertéseit akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, — ne kelljen leölni; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy ■ sertéseitől mindig több zsírt kapjon, mint a mennyire számit; hogy sertéseinek haszna jelentékenyen emelkedjék, — használja kizárólag a csak védjegy- és adag°'ja utasítás szerint. Igen csekély költségért nagy gye! valódi VITÁLIS-féle O W i l O lCl JJ O 1 1 haszon. Egy sertésnek az egész hizlalás alatt 150—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. Ahol nem kapható, rendelje utánvéttel e cimen: Vitális-féle sertéstáppor Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye). 274 52—31
