Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
dec. 5. GAZDÁK LAPJA A következő hetekben már napjában háromszor darabonkint egy-egy marok zabot, vagy főtt árpát is kapnak a ludak. Az etető vályúk mellé durva, kavicsos homokot vagy vakolat-törmeléket teszünk, mert ez az emésztéshez okvetlen szükséges. Az utolsó héten főtt árpa a takarmány. Ily módon a lúd négy hét alatt pompásan kihizlalható, csak folyton fris, tiszta viz is legyen előttük, óljuk meg igen tisztán tartassák. A csicsóka termelése nálunk nehezen honosodik meg, holott nagyon is hálás gumós növény, mely nem szorul sem sok gondozásra, sem pedig munkát nem igényel sokat. Emellett a csicsókát korán kikerült vetemény után ültethetjük és az azért télig teljesen beérik. Csicsóka alá a talajt épen úgy munkáljuk meg, mint burgonya alá s épen úgy ültetjük és kapáljuk, mint a burgonyát. A csicsókát, mely hasonlít a hosz- szukás burgonyához, emberi táplálékra nem használjuk, de házi barmaink egytől-egyig szeretik. Különösen kedvenc eledele a sertéseknek és ezeknek számára nem is kell a földből fölszednünk, mert azok télen át maguk kitúrják. Egy hold földön 80—120 métermázsa csicsóka terem, melynek három fajtája van, a fehér, a sárga és a rózsaszínű. Legkiadósabb és legjobb a sárga. K. Ö, Ludak nemének megállapítása, fontos és nem minden nehézség nélküli munkája a ludtenyésztőnek. Főként kezdő tenyésztők kerülnek zavarba, amikor a fiatal ludálo- mánybó! kell kiválogatnia azon egyedeket, melyeket továbbtenésztésre óhajt megtartani. Viszont anélkül indulni neki a közeledő te- nyészszezonnak, hogy ludálományunk nemével tisztába ne jöjjünk, nem lehet. A legtöbb madár neme a külemtani alakulatból minden nehézség nélkül megálladitható. Lud- jainknál a külső azonban keveset árul eh Megvannak természetesen itt is azok az eltérések, melyek főként az erősebb növésű testtel, a mélzebb, tompább hanggal, a merészebb viselkedéssel jelzik a himnemü állapotot; esen jelek azonban nem teljesen autentikusak, sokszor okozhatnak tévedést. S tényleg, a ludak nemének minden kétséget kizáró megállapítása egyedül az ivarszervi vizsgálattal történhet. Baromfiaink nemi szerveinek bonctani szervezete többé kevés- bbé megegyező az emlősökével. így p. o. egy gunár nemző szerve áll a két heréből, a herevezetékből s ennek folytatásában a himtagból. Ez utóbbi a kloakába (végbél) szájadzik bele s olyan spirális (dugóhúzó) alakú, mint a sertések hímjeinél. A tenyésztő tehát a himtagot keresse ludjainál s jelenlétéből megállapíthatja, hogy him, ha pedig nem mutatkozik, akkot nőivarú luddal áll szemben. Magát a vizsgálatot ketten végzik. Egy ember a két szárnyát és két lábát egy-egy kézfogással összefogva fejjel a föld felé tartja a ludat, a másik egyén a lúd farkát jobb kézzel tőben megfogva lefelé és oldalt csavarintja s másik kezének két ujjával simogatva a kloaka táját, igyekszik a végbélnyílást széthúzni, amelyre rendesen láthatóvá lesz a kloakába torkoló ivarszerv (vagy a himtag, vagy a hüvelynyilás). Körömmel megsérteni, vagy bepiszkolni ezen kényes szerveket nem szabad, mert ez gyulladást és vele igen kellemetlen bajokat okoz. Ky. Irodalom. Az állatorvosi főiskola évkönyve. Most jelent meg az állatorvosi főiskolának az 1908—1909. tanulóévről szóló évkönyve. Az esztendőben a főiskola rektora Hutyra Ferenc dr., rektorhelyettese Farkas Géza dr. volt. A főiskola tanártestülete 10 állatorvosi és 138 polgári peres ügyben mondott szak- véleményt. A földmivelésügyi miniszter rendeleté szerint februárban ismétlő tanfolyamot tartottak az állatorvosok továbbképzésére, melyet októberben megismételnek. Az évben Zsupán Kálmán állatorvosi doktorátust, 73 hallgató pedig állatorvosi oklevelet nyert. A hallgatók összes száma az első félévben 295 (tavaly 325), a második félévben 261 (288) volt. Az elengedett tandíj összege 1530 koronát tett ki, a tandíjmentes hallgatók száma az első félévben 71-re, a második félévben 12-re rúgott. Az 1909 év költségvetése személyi járandóságokra 284.580 koronát, dologi kiadásra 186,900 koronát, rendkívüli kiadásra 25.000 koronát, beruházásra 100.000 koronát, bevételre 86.800 koronát irányoz elő. A főiskola intézetei közül az anatómiai és vegytani intézet, a fizikai gyüjteménytár, az élettani, bakterológiai, gyógyszertani, kórbonctani, járványtani és állattenyésztéstani intézet, a belklinika és sebészeti klinika működött nagy eredménnyel. A rendes előadásokon kivül Gödöllőn gyakorlati tanfolyamot tartottak és állategészségrendészeti s poliklini- kai kirándulást rendeztek. A tanárok irodalmi működéséből kiemelkednek a IV. nemzetközi tejkongresszuson tartott előadások Anjeszky Aladár dr és Fettick Ottó dr tollából, továbbá Hutyra dr., Rátz dr és Marek dr számos dolgozata és tudományos cikke. A főiskola irodalmi pályázatait ez idén Rohonyi Manó, Halasi Károly, Virág Gyula, Rózsa Gusztáv és Kaufmann Zsig- mond nyerték el. A főiskola ifjúsági egyesületei közül pedig az Állatorvostanhalgatók Kórház-egyesülete működtek üdvösen a jótékonyság terén. A nemzetközi mezőgazdasági intézet a madárvédelemért. Miklós Ödön, volt államtitkár, a földmivelésügyi minisztériumban tudvalévőén a római nemzetközi mező- gazdasági intézetnél képviseli Magyarországot. Ennél az intézetnél Miklós Ödön volt a madárvédelem előadója. Az előadói jelentés most jelent meg francia nyelven. Ez a jelentés nemcsak azt öleli fel, hogy az európai államok mit tettek és tesznek a madárvédelem érdekében, hanem a mi természetes is, hiven mondja el mindazt, a 7-ik oldal. mit Magyarországon tettek Hermán Ottó fáradhatatlan buzgósága mellett a hasznos madarakért. Részletesen foglalkozik a madárkérdés minden részletével: nagy tájékozottsággal és könnyedséggel fejtegeti a kérdés fejlődését és történetét. Előadása végén határozati javaslatot terjeszt elő, mely kimondja, hogy a mezőgazdaságra föltétlenül szükséges a hasznos madarak védelme; azok az államok, melyek nem írták alá az 1902. évi nemzetközi párisi madárvédelmi konvenciót, szólittassanak föl, hogy fogadják el a konvenciót; végül pedig, hogy az intézet állandó bizottsága élénken foglalkozzék ezzel a kérdéssel és a legközelebbi közgyűlés elé terjesszen részletes jelentést munkásságának eredményéről. A jelentéshez a madarak nevéről hat nyelvű szótárt csatoltatott, a melyet Hermán Ottó szerkesztett. Mit írnak az újságok? A válság kibontakozása nehezen megy. — Az összes miniszterek a király elnöklete alatt tartott tanácskozása még mindig nem hozott megoldást. Újabban kihallgatáson voltak: Tisza István, Wekerle, Zichy Aladár, Andrássy. Arról is volt szó, hogy Justhot is kihallgatásra hivják. Megírtuk a múlt héten, hogy a vezérkar több tisztje reklám pirulákat kapott, melyektől Máder vezérkari százados meghalt. Kinyomozták, hogy a pirulákat Hofrichter főhadnagy küldte, ki előléptetésében mellőzve volt; a főhadnagyot letartóztatták s a hadbíróság előtt van. Hasznos tudnivalók. A ló gyomorgilisztái. Perroncito tanár a gyomorférges lovak kezelésénél a következő eljárást alkalmazza. Koplaltatja a lovat estétől reggelig és reggel gelatinkapszu- lában 10 gramm szénkéneget ad be neki. Egy, két óra múlva megismétli az adagot — s további egy óra múlva a lovat megeteti. Ha nincs kellő hatás, akkor az adagot megduplázza és utána kihajtja a már akkor elpusztult gilisztákat ricinusolajjal. Az Olaszországban több helyütt és a hadseregben a lovasságnál is kipróbált eljárást hatásosnak és beváltnak mondják. Szalmát pótló almok. A múlt évi takarmányhiány után az idei év sem hozott valami bő takarmánytermést. így a gazdának gondoskodni kell arról, hogy a jószágot minél gazdaságosabban tartsa el. A szalmát és polyvát a gazda ilyen szűk időben feleteti s az almot, helyette fürészpor, homok és falevél aljazással pótolhatja. A fürészpor- alj 10—15 cm. vastagságban szórandó el s naponta a bepiszkolt felső réteget le kell kaparni s ujjal behinteni. Egy jószág naponként 25 friss liter aljat igényel s az egész ágy havonként egyszer cserélendő ki. Ugyanígy történik a homokkal való aljazás melynek azonban az a hiánya, hogy homok
