Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
8-ik oldal. aljazás mellett nagyon kevés trágya gyűl össze. Ahol elegendő falevelet lehet összegyűjteni, ott azzal kitőnően lehet ágyazni s jó trágyát is szoígáltat. Petroleum, mint sebkezelő szer. A Buletin génerál de Thérapie cimő folyóirat szerint szükség esetén a petróleumot kitűnő sikerrel lehet a sérülésre alkalmazni. így Bonnal dr. egy súlyosabb természetű lábfejsérülés alkalmával kötőszer hiányában igy járt el: Egy néhány öltés után befedte a sebet tiszta forró vizbe mártott musszlin darabbal, erre petróleumba áztatott és jól kinyomott kötőgyapot réteget helyezett és e fölé meg vastag réteg vattát. Az egészet széles kötelékkel átkötötte és három napig hagyta a seben. Három nap múlva megújította a köteléket és ekkor nem látszott sem gyula- dás, sem gennyesedés. Három hét múlva a seb tökéletesen begyógyult. A petróleum kezelésnek, ha többször egymásután alkalmazzák, van egy kis hátránya, de ezt is el lehet kerülni. Ha ugyanis a petróleumot direkt alkalmazzák, akkor a seb és köryéke könnyű gyuladásba jő, ami a gyógyulást esetleg hátráltatja. Ennek úgy lehet elejét venni, ha a sterilizált gazé és a petróleumba jól beáztatott kötő gyapot közé száraz vastag réteget helyezünk. Kívül a vastag kötőgyapot réteg jő. Más — néha igen súlyos — esetekben is a petróleum kitűnőnek bizonyult. Sőt súlyos sérülésnél legjobb a petróleumot direkt a sebre alkalmazni. A baromfiak tolláiról. Valamennyi házi szárnyas tolla között a legértékesebb a ludtoll, utána a kacsatoll és a pulykatoll, a legkevesebb értékkel bírnak a tyuktollak. A tollakat kopasztás után nyerjük, és pedig a ludat és a kacsát élve is meg lehet már részben kopasztani. A ludtollat vászonzsákokban kell összegyűjteni és száraz padláson kell azt elraktározni. A kacsatoll mint ágytoll csak másodrendű árut szolgáltat, de azt házi szükségletre jobb minőségűvé tehetjük azáltal, ha gyenge lúgban, amelybe kevés oltatlan meszet is teszünk, többször megmossuk és aztán kiszárítjuk, ezáltal a tollak rossz szagukat, valamint tulmeszes természetük egy részét elvesztik, igy tehát eredeti rugalmasságuknál sokkal rugalmasabbak és szagtalanok lesznek. Sajnos, de való, hogy hazánkban a tollkereskedelem még igen fejletlen, úgy, hogy avval csak egyes kiskereskedők foglalnak, akik azután a tollat nyersen minden osztályozás nélkül olcsón veszik meg. B. E. Hírek. Gazdatiszti körzet felállítása. Szilágy vármegyében a Gazdatisztek Országos Egyesülete gazdatiszti körzetet állít fel s ez ügyben Zilahon folyó évi november hó 28-án d. e. 10 órakor a vármegyeház tanácstermében tartottak értekezletet. Az érte- j kéziét tárgyai voltak: 1. A körzet megalaku- j lása. 2. Az egyetemes gazdatiszti osztály j nyugdíj és állásügyének megvitatása. A boritaladó eltörlése mellett. A most lefolyt verseci borászati kongresszuson a borfogyasztási adó leszállítása, illetve törlésének a termelők szempontjából való szükségességét dr. Seemayer Károly szőlőbirtokos fejtegette. Előadásában ecsetelte azon nehézségeket, melyek boraink értékesítése körül utóbbi időkben érezhetők voltak, mely körülményekre való tekintettel s különösen figyelembe véve azt a körülményt is, hogy a hazai borfogyasztás, térhódítására ez idő- szerint kedvező kilátások nem mutatkoznak, javasolja, hogy a kongresszus is, hangsúlyozottan foglaljon állást a boritaladó eltörlése tekintetében s ily arányban intézzen feliratot úgy a kormányhoz, mint a képviselőházhoz. A javaslatot a kongresszus elfogadta. Az uj földadó törvény végrehajtása tárgyában a pénzügyminiszter a törvényhatóságokhoz rendeletet intézett, amelynek tartalma a következő: Előrebocsátja a rendelet, hogy az uj földadótörvény célja, hogy a földadó az egyes adózók között az egész országban igazságosan és arányosan osztassák meg s a kataszteri munkálatokban foglalt aránytalanságok kiküszöböltessenek. Hangoztatja továbbá, hogy e tekintetben a földadó bizottságokra s közvetve a törvényhatóságokra nagyon fontos föladat hárul, mert a földadóbizottságoknak kel! valamennyi eléjük terjesztendő javaslatot a földbirtok arányos megadóztatása szempontjából behatóan elbírálni s ezzel az igazságos és egyenlő teherelosztás alapjait lerakni, miért is a bizottságok a legközelebbi közgyűlésen körültekintő gonddal alakítandók meg s azokba a kis-, közép- és nagybirtokosok soraiból megfelelő arányban olyan egyének választandók, akik nem csak a közbizalmat bírják, hanem képzettségüknél fogva a reá- jok váró föladatoknak megfelelni is képesek lesznek. Minden egyes bizottságba tizenkét rendes és ugyanannyi póttag választandó. Elnökét a bizottság saját kebeléből önmaga jelöli ki. Abban az esetben, ha a vármegye területén város van, a földadóbizottságba e városok mindegyike egy rendes és egy póttagot választ s a vármegye törvényhatósága földadóbizottságát ezek hozzászámításával alakítja meg. A választás eredményét a törvényhatóság területén közhírré kell tenni s a megválasztottak névsora a pénzügyminiszterrel közlendő. Az elnök 30 korona, a tagok tiz korona napidijat kapnak s azonkívül utazási költségeik megtérítésére is számot tarthatnak. Uj méhészeti egyesület. Folyó évi aégusztus hó 30-án tartotta meg alakuló közgyűlését a „Magyar Méhészek Hazai Egyesülete“ a biharmegyei jankafalván. A nagy érdeklődés mellett megtartott alakuló gyűlést dr Szabó József budapesti ügyvéd és Dónáth Aladár jankafalvi állami iskolai tanító, a „Magyar Méhészek Lapjá“-nak GAZDÁK LAPJA dec. 5. | szerkesztő és kiadótulajdonosa hívták I össze. A közgyűlésen a hazai méhészeink közül mintegy 140-en jelentek meg az ország minden részéből. A megalakulás kimondása után a közgyűlés elfogadta az előzőleg megszerkesztett alapszabályokat s megválasztotta az uj egyesület tisztviselőit. Vaj-verseny. A sopronmegyei tejszövetkezetek szövetsége folyó évi november havában tartotta meg V. vaj-versenyét tagjai részére, melyen 33 sopronmegyei falusi tejszövetkezet vett részt vajával. A versenyt a szövetség elnöke, Soós Géza nyitotta meg. Sertéshizlaló-telep és húsfeldolgozógyár Aradon. Kintzig János, Andrényi Károly, Gutzjahr Mihály, Lobi Gyula, Leopold Gyula, Leopold Zsigmond, Vörös Henrik, Verzár Márton, Nemes Géza, Éles Géza, dr. Vajda Zsigmond, Funkelstein József, Dobró Pál, Nussbaum Zzigmond, Szántay Béla, Montag Manó és Csillag Lajos ajánlatot tettek Arad város tanáesának, hogy 500,000 K alaptőkével részvénytársaságot alapítanak, mely sertéshizlaló-telepet és husfeldolgozó- gyárat fog létesíteni. Uj cukorgyár Biharmegyében. Bi- harmegyében uj cukorgyárat létesítenek. Az uj gyár létesítése azon a területen, ahonnan a hatvani, mezőhegyesi, selypi és szerencsi cukorgyárak eddigelé répájuknak egy részét szerezték, az említett gyárakat arra indította, hogy a répaterület megvédelmezése céljából a Tóth-féle gyárral szemben egy másik aia- pitási tervvel lépjenek fel. A Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozó szerencsi és mezőhegyesi cukorgyárak, valamint a Deutsch íg. és fia cég, mint a hatvani cukorgyár tulaldonosa, ennek következtében minden előkészületet megtettek arra nézve, hogy ugyancsak Bihar vármegye területén egy másik cukorgyárat létesítsenek. Nyilvánvaló volt, hogy az egyelőre korlátolt meny- nyiségben rendelkezésre álló répaterület a két versenyző gyárnak létfeltételeit súlyosan érintette volna, a mi a biharmegyei gazdasági egyesület aielnökét Telegdy Józsefet arra bírta, hogy tárgyalásokat indítson a szembenálló érdekek kiegyenlítése céljából s végül arra a megállapodásra jutottak, hogy a két tervezet egyesítésével csupán egy cukorgyárat létesítenek. Az uj gyár körülbelül 10.000 métermázsa répa napi feldolgozására lesz berendezve és a gyár helyét már a legközelebbi napokban meg fogják állapítani. Mezőgazdasági főiskola. Az Országos magyar gazdasági egyesület néhány év óta állandóan felszínen tartja azt a tervet, hogy mezőgazdasági főiskola alapíttassék. E kérdés fölött behatóan tanácskoztak az Omege irodalmi és tanügyi szakosztályának nov. 25.-én tartott ülésén is. Értesülésünk szerint Rubinek Gyula és Buday Barna felszólalása után a szakosztály elhatározta, hogy a mezőgazdasági főiskola létesítése érdekében a legszélesebb körű akciót indítja meg a társadalomban és a sajtóban egyaránt. Nagy Gábor szőlőnagybirtokos Kóly (Bihar m.) annyi köszönő és elismerő leve-
