Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
8-ik oldal GAZDÁK LAPJA 50-ik szám. Szövetséggel karöltve kívánja a pálinkaellenes köröket megalakítani és ennek céljából a kérdésnek a verseci borászati kongresszuson való elfogadása után külön bizottságot küld ki, melynek tagjait az egyesület igazgatója állítja össze. A bizottság tagjaiul Her- czeg Mihály dr., egyesületi alelnök, Csüry Jenő dr., Kosinszky Viktor, Liptai Albert, Molnár István dr., Rácz Sándor kérettek fel. Tagja lesz a bizottságnak Drucker Jenő dr. egyesületi igazgató is. A bizottság, mely lassankint a vidéki szervezetek elnökeiből fogja magát kiegészíteni, mindenek előtt megválasztja az elnökségét, megállapítja ügyrendjét és a vidéki körök alapszabályait. A Magyar Gazdaszövetség és a homestead. A Magyar Gazdaszövetség hosz- szabb ideig tartó tárgyalások és beható megvitatás után felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez s e felterjesztésében a dr. Dévai Ignác által elkészített és a családi otthonról szóló előadói tervezetre vonatkozó észrevételeit adta elő. A felterjesztés azért bir az erkölcsi testületek szokásos szakvéleményénél nagyobb jelentőséggel, mert nem csupán kritikája a Dévai-féle előadói tervezetnek, hanem javaslat egy speciális magyar otthon törvény megalkotását illetőleg. Abból indul ki, hogy valamely külföldi hasonló törvény átültetésénél sokkal hasznosabb és célszerűbb olyan eredeti törvényt alkotni, amely figyelemmel van a jogtörténeti előzményekre és azoknak a bajoknak az orvoslását célozza, amelyek a külföldön homestead néven ismeretes, de lényegében egymástól különböző jogintézmények utján igyekszik szanálni. A Magyar Gazdaszövetség javaslata ilyen körülmények között tulajdonképpen túl is lépi az otthon védelem jogi fogalmának szigorúan határozott keretét és lényegében a káros hitel kiküszöbölését célozza, azt mondván: Mondja ki a törvényhozás, hogy a kisbirtokos birtokának egy része (amely vagy érték, vagy térmérték szerint jelölendő ki) csakis olyan adósságokkal terhelhető, amelyek altruista alapon álló, állami ellenőrzésnek alávetett törlesztéses kölcsönöket nyújtó intézetektől erednek, vagy pedig olyanoktól, amelyek nem állanak ugyan állami ellenőrzés alatt, hanem a kölcsön formájára és kamatlábra nézve alkalmazkodnak azon utasításokhoz, melyet a hozandó törvény alapján a földmivelésügyi miniszter az igazságügyi miniszterrel egyetértve ez irányban kibocsátani fog. A felterjesztés indokolásának egyik főerőssége az, hogy a javaslatot több előkelő kölföldi szaktekintélynek véleménye támogatja. így pl. Charlis Gide párisi egyetemi tanár, Dr. Dade professzor és mások igen elismerő hangon nyilatkoztak a Magyar Gazdaszövetség javaslatáról. Nagyszabású parcellázás. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter nagyszabású parcellázási akciót indít meg a napokban. Az egri főkáptalannak monori 3276 kataszteri holdas birtokáról van szó, amelyet a főkáptalan, engedve a kisgazdák óhajának, perceilázásra bocsát a földmivelésügyi mi- niszterium közvetítésével. A főkáptalant e műveletében az a célzat vezeti, hogy lehetőleg minél több földnélküli zsellér, munkás és kisiparos szerezzen egy kis földet. Ennek különösen Monoron és környékén igen nagy a szociális jelentősége, mert Monor népének jórésze a fővárosi vállalatokban, építkezésekben stb. keresi kenyerét s igy a parcellázás módot nyújt arra, hogy félretett pénzét, vagy a munkabérének megtakarítandó részét egy kis háztelek vásárlására fordítsa. A földmivelésügyi miniszter épen ezért úgy állapította meg a parcellázás feltételeit, hogy a káptalani földekből első sorban földszerzésre ráutalt gyengébb társadalmi rétegek részesüljenek s a vételár megtelő hányada kedvező feltételű kölcsönből fedeztessék a hitel- szövetkezetek bevonásával. Magyar háziipari kiállítás Berlinben. Berlinben a Hohenzollern-féle iparmű vészeti palotában a magyar háziipar termékeiből kiállítást rendeztek. Berlinből írják, hogy a kiállítást nagyon sokan látogatják s a kiállított tárgyak nagy tetszést keltenek. Különösen a magyar motívumokkal gazdagon ellátott hímzések, csipkék, továbbá Heves-, Borsod-, Temes-, Torontál- és Krassó vármegyék háziiparának termékei, kötények, főkötők, szőnyegek. A berliniek nem győznek eléggé csodálkozni a kiállított tárgyak finomságán s a legelőkelőbb berlini lapok nagy elragadtatással írnak a magyar háziipar termékeiről s kiemelik azt, hogy a magyar parasztasszonyok és leányok munkától kemény keze csodálatos módon alkalmas olyan finom munkák elkészítésére, mint aminők a kiállításon láthatók. A német császárné a magyar háziipari kiállításon. Néhány nappal ezelőtt Berlinben a Hohenzollern-műipar házában megnyílt az Izabella kir. hercegasszony pártfogása alatt álló országos magyar háziipari szövetség által rendezett háziipari kiállítás. Ezt a kiállítást a napokban meglátogatta a német császárné és a legnagyobb érdeklődéssel, tüzetesen megtekintette a remek hímzéseket, szöveteket, csipkéket. Egyszersmind nagymennyiségű háziipari dísztárgyakat vett a potsdami uj palota részére. Különben számos fejedelmi személy fordult meg a kiállításon és bevásárolt, úgy, hogy ez a kiállítás anyagilag is a legszebb eredménynyel fog záródni. Az uj örökösödési illeték. A pénzügy minisztériumban az örökösödési ille- téki törvény megújításával foglalkoznak. Úgy akarják megújítani az eddigi törvényt, hogy az a szegény nép javára szolgáljon, hogy főként a földmives öröklött gazdasága után ne fizessen valami nagy és terhes örökösödési illetéket, hagyatéki adót. Eddig 200 korona értékű hagyaték volt mentesítve az örökösödési illetéktől, a hagyatéki adótól. Most úgy tervezik, hogy 500 korona értékig ne kelljen hagyatéki illetéket fizetni. Ezenkívül arra nézve hoznak szigorú szabályokat, hogy a készpénzből, értékpapírokból és bútorokból, ékszerekből, műtárgyakból, vagyis ingó dolgokból álló hagyaték értékét ne lehessen eltitkolni. Ha pedig valaki ezt el akarja titkolni, keservesen lakoljon azért. Ezenkívül üdvös intézkedése az uj törvénynek, hogy a hagyatéki illetéket fokozatossá teszik akként, hogy bizonyos hagyatéki összegeken felül nagyobb lesz az illeték. Például 5000 koronáig fizetnek egy százalékot, 5000 koronától 20.000 koronáig 2 százalékot és igy tovább, a legmagasabb fokozat 8 százalékos lesz. Ettől az uj törvénytől a kincstár 20 millió koronával több jövedelmet vár, mint amennyit eddig vettek be a hagyatéki illetékből. Ezen kívül pedig a szegények hagyatékát 500 korona értékig mentesitik. Nemzetközi kertészeti kiállítás Budapesten. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület által jövő év tavaszán rendezendő nemzetközi kertészeti kiállítás iránt széles körben nagy az érdeklődés. Külföldről már számosán jelentették be résztvételüket. A napokban Ő Császári királyi felsége Magyar- ország udvarnagyi hivatala értesítette az egyesület elnökségét, hogy Őfelsége budapesti és gödöllői udvari kertészetei, nagy arányban fognak a kiállításon részt venni. A kiállításra a vármegyék, városok és magányosok adományaiból 3880 korona tisz- teletdij, és 7 nagyobb értéktárgy bocsáttatott a kiállítási bíráló bizottság rendelkezésére, a hazai és külföldi kiállítók díjazása céljából. Az OMGE. közgyűlése. Az OMGE. f. hó 19-én, vasárnap tartja meg az idei közgyűlését. Kisbirtokok teremtése Dániában. A dán képviselőház már évek előtt megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely felhatalmazta a kincstárt arra, hogy 10 millió koronára rugó kölcsönt osszon szét azon mezőgazdasági munkások közt, akik a pénzt kisbirtokok vásárlására akarják fordítani. A törvény értelmében minden dán alattvaló, ki 25 életévét betöltötte, aki takarékosságáról, szorgalmáról és feddhetetlen életéről bizonyságot tud adni és 400 korona vagyonnal rendelkezik, — állami segélyt nyer oly kisbirtokok vásárlásánál, mely 4000 koronánál nem drágább. A kincstár a birtokvételár héttized részének megfelelő kölcsönösszeggel támogatja a vevőt, vagyis 3600 koronát kölcsönöz, hogy a vételárat kifizethesse. Az adós az első öt év folyamán 3 százaték kamatot, vagyis a teljes kölcsön után 108 koronát tartozik a kincstárnak fizetni. A jelzett határidőn túl a 3 százalékos kamaton kívül a kölcsönvett összeg felének 1 százalékát fizeti évi törlesztésül. Ha tehát a kölcsönvett összeg 3600 korona volt, ennek fele 1800 korona, fizet tehát 108 meg 18, annyi- mint 126 koronát évente; az adósság második felének (1800 korona) törlesztése pedig évi fél százalékos összegben történik, vagyis az adós a kamaton felül évi 9 koronát amortizál. Az egész adósság igy 45 év alatt törlesztetik. Lóvásárlás a görög hadsereg részére. A görög hadsereg 1878-tól 1904-ig több mint tizezerlovat vásárolt Magyarországon, s a görög katonai szakkörök nagyon megbecsülik a magyar lovat. Mint megbízható forrásból értesülünk, a görög hadügyi kormány kiküldöttei az idén is ezer darab katona lovat szándékoznak vásárolni Magyarországon. A vásárló-bizottság már meg is érkezett Budapestre. Nagyon célszerű volna, hogy ha azok, akiknek e célra meg-
