Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

50-ik szám. GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. felelő lovuk van, ezek a bizottsággal köz­vetlenül érintkezésbe lépnének. Pinceszövetkezeti mozgalom Buda­örsön. A Budaörsi Bortermelők Egyesülete elhatározta, hogy pinceszövetkezetei létesít a község 40—50,000 hl.-nyi termésének biztos értékesítése céljából. Folyó hó 28-án volt ez ügyben gyűlés az egyesület helyi­ségeiben. Elitéit kivándorlási ügynökök. A határrendőrség Kerschenbaum Zelman ilos- vai és Spacinszki Miklós beregszőllősi la­kosokat, mint kivándorlási zugügynököket egyenkint két hónapi elzárásra és 300 kor pénzbüntetésre ítélte. A verseci borkiállítás. A november hó 21- és 22-én tartott borászati kongresz- szussal kapcsolatban rendezett borkiállítás zsűrije Seemayer Károly dr. elnöklete alatt alakult meg s a bezárással kapcsolatban tette közhírré ítéletét. A borkiáilitáson mint­egy 12,000 hl. bor mintáival vették részt a termelők 1400-nál több palackban; Versec- városán kivül Temeskutas és Fehértemplom vett részt nagyobb kollekcióval, de rajtuk kivül a termelők az ország csaknem minden borvidékéről voltak képviselve bormintáikkal, így nagyobbrészt finom fajborokkal voltak képviselve: a ménesmagyarádi, villányi, vác- vidéki, a balatonmelléki, erdélyi stb. bor­vidékek. A zsűri kizárólag elismerő okleve­leket ítélt meg a termelőknek. A kiállításon mintegy 80 külföldi borkereskedő jelent meg, akik a kiállítási borminták megkóstolása után kimentek a verseci szőlősgazdák pin­céibe borvásárlás céljából. Hogy mennyi bort vásároltak össze és milyen áron, arról számszerű adataink nincsenek. Úgy tudjuk azonban, hogy jelentékeny mennyiséget, és ezzel a kiállítás elérte azon célját, hogy a külföldi borkereskedők közvetlen a hazai termelőkkel lépjenek üzleti összeköttetésbe. A nagybányai gyümölcsértékesitő részvénytársaság raktárháza. Nagybánya és vidéke gyümölcstermesztő gazdáinak úgy látszik, több érzéke van a gyümölcsértéke­sítés modern eszközei iránt, mint más vi­dékeinken. Erre vall többek között az, hogy a nagybányai gazdasági egyesület tavaly gyümölcsértékesitő részvénytársaságot alapí­tott 61,000 korona alaptőkével, ezidén pedig ez a vállalkozás 32,000 korona költséggel raktárházat épített. A raktár már el is ké­szült és folyó évi szeptember hónap 30-án átvette a társaság igazgatósága, azóta pedig már megkezdte tevékenységét. A raktárház, melyet magunk is láttunk, igen tetszős kül­sejű, tágas épület, mely közvetlen a vasút mellett van. A vasúttal külön vágány fogja összekötni. A minden tekintetben praktiku­san berendezett gyümölcseltartó helyiség létesítésén Nagybánya gazdatársadalmának szinejava működött közre. Törekvésük ered­ménye gyanánt, — reméljük — ezzel a vállalkozással nemcsak erkölcsi hasznot biz­tosítottak maguknak, hanem anyagit is gaz- datársaík részére. Mert kétségtelen és a gyakorlatban mihamarabb ki fog tűnni, hogy a nagyban, egyöntetűen értékesített, előzőleg jól kezelt és csomagolt gyümölcs mennyivel több hasznot hoz. És a raktárház létesítése ezt a célt szolgálja. — A megnyi­tás alkalmával mi is üdvözöljük azokat az önzetlen férfiakat, akik ezt a szép vállalko­zást létrehozták. Vajha követőkre találnának mindenütt, ahol gyümölcstermesztésünk je­lentősebb. Az „Északkeleti Vármegyei Szö­vetkezetek Szövetsége“ 1909. december hó 15-én délelőtt fél 10 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében intézőbizottsági gyűlést hirdetett György Endre a szövetség elnöke. A tanácskozás tárgyai: 1. Az 1909. május 5. tartott intézőbizottsági gyűlés jegy­zőkönyvének hitelesítése. — 2. Titkári je­lentés a Szövetség 6 havi működéséről. — 3. Titkár lemondása s e tárgyban határozat hozatal és intézkedés. — 4. Központ levele a hivatalos lap ügyében. — 5. Esetleges indítványok tárgyalása. Meglőtték az alispánt. A zilahi va­dásztársaság november 21-én tartott hajtó­vadászatán Török Istvánt, Szilágymegye al­ispánját a vadászat vége felé, az állásában szomszédságában álló egyik vadász vélet- lenségből megsrétezte. A lövésből a vastag vadászöltönyön szerencsére csak egy szem sörét hatolt keresztül és az alispán karját megsebezte. A sebet ott a helyszínén ki­mosták, bekötözték és a sérülésnek szeren­csére semmi komolyabb következménye nem lett. Borvásár Badacsonyban és Som­lyón. Badacsony hegyközség választmány dr. Magyar Károly földbirtokos elnöklésével ülést tartott, melyen egyhangúlag elhatároz­ták, hogy a tavasszal Badacsonyban bor­vásárt rendeznek a Balatoni Szövetség tá­mogatásával. A somlyó vidéki bortermelők vasárnap Devecserben tartottak értekezletet borvásár rendezése dolgában. Csikó díjazás. Szilágysomlyón novem­ber hó 21-én tartotta a szilágymegyei ló- tenyésztési bizottság a csikódijazást, a föld- mivelésügyi minisztérium segélyezésével; rendkívül gyér érdeklődés mellett. Dijakul 1—1 drb. Pohl-féle ekét utaltak ki. Jutalmazás a cserebogárszedésért. A Sopronmegyei Gazdasági Egyesület ta­vasszal jutalmat tűzött ki azor. tanítók ré­szére, akik a cserebogarak szedésénél buz- ditóan működtek közre és az iskolásgyer­mekeket beletaniíották és beleállitották ebbe a hasznos munkába. Az egyesület elnöksége mostanában osztotta ki a jutalomdijakat, és pedig a cserebogár beváltók jelentése alap­ján a rétfalui, siklósdi, fraknónádasi, fél- szerfalvi, tormáspusztai és nagycenki tanítók között. Meg vagyunk ugyan győződve, hogy ezen tanító urak jutalomdijak nélkül is önzetlenül szolgálják a mezőgazdaság és gyümölcstermelés ügyét, az egyesület mégis elismerésének akart tehetségéhez képest ki­fejezést adni a szerény jutalmazással. Hidegvérű lovak törzskönyvezése. A soproni hidegvérű lovak tenyésztőinek szövetsége november hó 28-án vette fel törzskönyvébe a Rábaközben levő tagjainak eddig még nem törzskönyvezett lovait. Ezen felvételnél a szövetség részéről Bauer Ottó elnökön kivül Rupprecht Olivér és Seligmann Kelemen vettek részt. Felvétetett pedig a kapuvári béruradalomnak 3 drb., a földszigeti bérletnek 4 drb., a csornai ura­dalmi bérnökségnek 3 drb. és Strobl Gézá­nak 5 drb. hidegvérű kancája. Északamerikai halak a Balatonban. Egyik keszthelyi lap írja: A múlt hó végén és november hó elején a magyar tengerből az északamerikai eredeti „törpe harcsán“ ki­vül, melyet békapusztitó tulajdonsága miatt és jóizü húsáért haltenyésztési kísérletképpen bocsátottak be ezrével a Balatonba és ná­lunk meghonosodottnak tekinthető, még két más északamerikai eredetű édesvízi halfajt is fogtak ki a halászok. A halak egyike a szivárványszinben és gyöngyház fényben ragyogó szinü „naphal“, melyet Németor­szágban jó izü húsáért már szélűben te­nyésztenek, a másik, a közgazdaságilag még fontosabb „pisztrángsügér“, melynek húsa a fogsa és a pisztrángéra emlékeztet és sza- poraságán kivül eléggé gyorsan piacképessé válik. E halakat senki sem bocsátotta be kísérletképpen sem a Balatonba, hanem a somogymegyei Sárd községbeli dr. Hirsch- féle haltenyésztőből, hol mesterségesen te­nyésztik őket, szöktek meg és vándoroltak be a Balatonba. Nagy cirokhiány Amerikában. Ame­rikában a ciroktermelés oly rosszul ütött ki, hogy a piacokon épenséggel alig van áru s ezért az amerikai seprőgyárosok most Euró­pában és hazánkban is mint vevők jelent­keztek s szinte hallatlan árakat ajánlanak, úgy, hogy mig ezelőtt 50—60 koronán is alig volt a cirokszakái elhelyezhető, az amerikai kereslet folytán az most felszökött 110 koronára. Ha az amerikai piacot meg­lehetne tovább is tartani, akkor érdemes lenne a termeléssel foglalkozni; de az eddigi silány árak mellett termelőink felhagytak a cirokkal s igy a mostani jó árakat nem is tudjuk kihasználni. Giimőkór elleni védekezés. A gü­mőkór elleni sikeres védekezés érdekében különös súlyt kell helyezni arra, hogy a gümőkór terjesztésére alkalmas állati termé­nyek sem emberi fogyasztásra, sem pedig állatok takarmányozására ne kerülhessenek. Ilyen termények elsősorban is a hús és tej. Most egy újabb intézkedést tett Darányi főldmivelésügyi miniszter a tej utján történő gümőkóros fertőzések megakadályozására. Elrendelte ugyanis, hogy a tej centrifugálása után visszamaradt centrifuga iszapot, mely a legnagyobb számban tartalmazhatja a gümő­kór baktériumát, meg kell semmisíteni. Fi­gyelmébe ajánlotta az érdekelteknek, hogy a lefölözött (sovány) tejet és savót csakis for­ralás után használják emberi élelemre, vagy állátok takarmányozására, mert csakis igy vehetik elejét a gümőkóros tej utján való fertőzésnek. Keresek Szatmár, Szabolcs, vagy Hajdumegyékben 500—1000 hol­dig jó bérletet. Megbízottam: Mayer Ignác Csenger. 280 1 Eladó Nagykárolyban 130 hol­das fekete búzatermő föld. Megbízot­tam Mayer Ignác Csenger. 281 1

Next

/
Thumbnails
Contents